1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 143. országos ülés
61 CXL III. Országos Ülés - Május 1-jén 1840. A’ királyi Táblától: Szögyenyi László Ítélőmester, Jeszentzky János Táblabiró. — Horvátország részéről: Dommich Sándor. — Egyházi Rendből: Szathmáry Antal Kalocsai Eőkáptalan Köveíe. — A’ nemes Vármegyék részéről: Ilertelendy Károly Zala, — Majláth György, Bara_ Fiáth Ferencz Fehér, — Pogány József, Beregh, B. Vay Lajos Borsod, — Szentiványi Károly Gömör, — Hollaky Albert Zaránd, Biró Imre Csanád, — Kárász István Csonkád — és Jankovich László Verőcze Vármegyék Követei. — A’ Kerületekből: Jozipovich An-Ezen Küldöttség a’ reá bízottakban eljárván, jelentette, kogy Ö cs kir Főb^n, általküldött Izeneteket azonnal felvétetni, ’s a’tanácskozások sikeréről a’ Rendeket kűlr fu“ ség által értesííeíni Ígérte légyen. on küldött°há,,M0,t eZU'"" eSyik kir■ Személ>"öli MM. által a• görög „em egyesüUl;k valUsos sérelmei eránti 2dik Izeuet. Az Elölülő: Első alkalommal e’ tekintetbeni nézeteit bővebben előadván azoknak ismétlésével a’tanácskozásokat hátrálni nem szándéka; miután azonban előbbeni nézeteihez az ólta még az is járult, hogy ezen vallásos sérelmeknek a’ Főrendeknél való felvételén maga a’ görög nem egyesült Érseken kívül még egy Püspök is jelen voltak, kik ezen tárgyat felvilágosították — felszólítja a’ Rendeket, hogy e’ részben a’ Főrendek javallatát fogadnák el, — csak azon fogva is hogy a’ vallásos tárgy mindenek felett legkényesebb lévén, megtörténhet, hogy midőn hasznot kívánnak tenni a’ Rendek igen is nagy kárt és viszálkodást okoznak;—mi a’nemzeti cassa és a’vallásos manipulatiót illeti, bár minő Küldöttségnek megvizsgállására bizattassék is az, ezt éppen azon vallásos szabadsággal, mellyel kívánja, hogy minden felekezet birjon és éljen — megegyeztetni nem tudja, azért e’ tekintetben a’görög nem egyesült Érsek és Püspöknek felvilágosításait inkább mint egyes Törvényhatóságok előadását figyelmeztetui, ezeknek folytában a’ Főrendek javallatát elfogadtatni kívánja. Ugocsai Követ (SzenfpályiLászló) : Ha az Elölülőnek előadásához képest azok a’ Jurisdictiók, mellyek a’ görög nem egyesültek dolgát indítványozták, az egész Izenetben foglalt négy első pontoknak tartalmáróli visszalépésre hajlandók, azt a’ szólló a’ maga részéről sem ellenzi, az ódik pont azonban ollyan, melly szükséges, hogy már valahára a’ hazában törvény által szabályoztasson, mihez képest hogy ezen pontra nézve visszalépés történjék annál kevésbé egyezhet meg, mert már az 1830iki Országgyűlésének bemutatott e’ részbeni küldöttségi munkálat is oda mutat, hogy a’ görög nem egyesült és evangelicus felek között kikötött házasságnak viszonyai, ’s ezekből eredhető kérdések bizonyos Ítélőszékek előtt világos törvények szerint ítéltessenek el. A’ mi ezen 5dik pontnak szerkezetét illeti, azt nem látja a’ szólló annyiban a’ factummal megegyeztethetőnek, mert az újonnan javaslott törvényczikkelyeknek alapjául nem az 1830iki Országgyűlésének bemutatott törvényjavaslat, hanem más törvényes, az Országban eddig is divatozott elvek szolgáltak alapjául — mert először is azon elvből mentek ki a’ Karok és Rendek, hogy egyik vallásnak elvei a’ másik vallás elveinek alája ne rendeltessenek. 2szor Az mondatott ki a’ Főrendekkel közlött törvényjavallatban, a’ mi a’ József Császár által kiadott, és törvényesen gyakorlatban lévő matrimonialis constitutióban foglaltatik, hogy ha t. i. a’ menyaszony görög nem egyesült hiten van, akkor annak a’ papja adja öszve a’ feleket, valamint ellenben ha evangelica szintén tulajdon papja által köttessen a’ házasság öszve. 3szor Az Ítélőszékekre nézve az 1790: 27dik törvényczikkely szerint éppen azt követték a’ RR., a’ mi azon törvénynek erejéhez képest felséges Fejedelmünk által 1827dik esztendőnek Május hava 4kén 5454dik szám alatt, és ugyan azon Julius lökén 17,746. szám alatt kiadott Resoluíiókbon nyilván foglaltatik, a’ hol is ezen szavak vannak: „usque conden- ■ dam legem conjux conveniens conjugis forum conventae sequatur.11 Miután tehát ezen elvek sze- - nnf készült a’ szóban lévő törvény javallat a’ szólló kívánsága az volna, hogy ezen ódik pontnak ; szerkezetében ezen elvek rövideden bele iktattatnának, ’s arra nézve e’ következő sorokat kivan- - na még az lzenethez toldatni, mellyek egyszersmind a’ Főrendeknek is feleletül szolgálhatnának. . A Rendek a’ mai küzlütt törvény javallatot alkotni azért tartották szükségesnek, mivel ebben mind f a vállásos elvek kölcsönösségének azon eszméje, hogy egyik vallásnak elvei a’ másiknak alája * ne rendeltessenek; mind az e’ tárgyban eddig fenállott, részerint törvényes szabály, részerint igaz- -, ságos királyi Rendeleteknek rövid tartalma benne foglaltatik. 1 emesi Követ (Laczkovics József): Ugocsai Követnek a’ törvényczikkely 5dik pontja eránti ii észlevételét osztván— a’ mi egyéberánt a’ tárgy érdemét illeti, reményű, hogy a’ Rendek a’ ke- -; rületi Izenettől eltávozni nem foguak, mert jóllehet a’ mint az Elölülő kijelenté, a’ Főrendeknél a’ „örög nem egy esült Érsek és Püspök a’ Rendek határozata ellen nyilatkoztak, azoknak nyilatkozásaik J
