1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 141. országos ülés - 1940 / 142. országos ülés
\ CXLlí. Országos Lles. — Április 30-kán 1840. <n Szögyényi László Nádori Itélőmester felolvasta a’Főrendeknek lső Válaszát, a’ magyar Némciiy Fóremii nyelv eránt érkezett kir. Leiratra nézve; 5ik Válaszát a’ mezei rendőrség eránt, mellyek az or- vasútnak °' szágos Irományok 342ik és 343ik számai alatt léteznek. Csongrád Vármegye Követe (Klauzál Gábor): Miután tapasztalni kénytelen, hogy a’könyvnyomtatók annyira elmaradtak, hogy a’ Napló még csak Mártius 4ik napjáig vau kinyomtatva, ne hogy ezen késedelem miatt a’ tanácskozások zavarba jöjjenek, a’ naplónak gyorsabb kinyomtatása eránt rendeléseket tétetni kívánt mellyre : Az Elölülő: Azon nyilatkozást tette , hogy a’ Naplónak kinyomtatása alkalmasint azért maradt annyira bátra, mivel minden közben jött munkákat ki kellett nyomtatni, ígérte azonban, hogy a’ Napló sebesebb kinyomtatása eránt meg fogja tenni a’ rendeléseket. Ezek után ismét: A’ nevezett ítélőmester a’ Főrendek Izenetét a’ szabad kir. Városok elrendezése tárgyában— A’ 2ik Válaszát az Egyházi jövedelmek eránt — 2ik Izenetét az Unitáriusok eránt — 5ik Válaszát a’ szóllás-szabadsága eránt — végre a1 2ik Izenetét a’ szerzetes Rendek eránt, mellyek az országos Irváuyok közt 344ik, 345ik, 346ik, 34?ik és 348ik, számok alatt foglaltatnak. Ezek után szóval jelentette , hogy a' Főrendek a’ katonai kihágások eránt költ 2ik Izenetbe megegyeznek. — Végezetre pedig a’ váltó-joggal kapcsolatba álló törvény czikkely eránti Izenet tárgyában szóval jelentette, hogy a’ díjszabásról szólló íik §. eme kifejezéséből: „a' ki szegénységéről olly tartalmú hiteles bizonyítványt mutat elő; hogy egész értéke, vagy kereset módja 200 forintot fel nem ér“ ’sat. ezen szavakat „vagy kereset módjaíl a’ Főrendek kihagyatni javalják azon oknál fogva, mivel a’kereset módnak tőkéjét meghatározni bajos, és azon szavak önkényes magyarázatokra adhatnak alkalmat. — Ezt a’ Karok elfogadván. Buda Városa Követe (Schreiber Yerencz) : Gyakran halván Pest Városát az ország Fővárossának neveztetni, noha maga is megösmeri, hogy ezen Város a’ kereskedés tekintetébe az ország Városai közt az első helyet érdemli, még is miután Országunk kezdetétől fogva mindég Buda Városa tartatott az ország Fővárosának, Pest Városának ezen czímmel való neveztetése eránt óvást tenni kénteleníttetett’s azt a’Naplóba beiktatni kívánja. — Ezekutáu: Zalay Alajos Személyuőki ítélőmester jelentette, hogy a’ Hajdú Kerületnek rendbeszedése végett a’ Karok és Rendek által közlött abbeli törvény czikkelyre nézve, melly szerént országos Küldöttség volna kiküldendő, a’ Főrendek azt izenik, hogy hivatkozva azon okokra, melly eket a’ kir. Városok rendbeszedése végett közlött Izenetére a’ Karoknak és Rendeknek írásba visszaizeutenck, ahhoz, hogy Küldöttség neveztessen ki, hozzá nem járulhatnak. Szél Imre Személyuőki Ítélőmester felolvasta a’vallásbeli sérelmek tárgyában 4ik és a’Nagyváradi deák szertartásu, és volt Rosnyoi Püspököknek a’ vegyes házasságok eránt kiadott rendeletéiből származott sérelmek tárgyában a’ 3ik Főrendi Választ, mellyek az országos Irományok sorában a’ 349ik és 350ik számok alatt foglaltatnak. — Mind ezek köz iratra bocsátatván. Ugyanazon ítélőmester olvasta a’ kerületi Izenetet a’ Zsiva tájéka az 1832/6 lóik és 33ik törv. czik. rendeletének a’ Jászok, és Kunokra is kiterjesztett tárgyában érkezett kir. Válaszok eránti Izenetet. Somogy Vármegye Követe (Somsifs Miklós): Ezen Izenetnek két ága lévén, a’ mi azon részét illeti, melly egyedül magyar nyelven leendő szerkesztetését a’ törvényeknek magába foglalja , azt egész kiterjedésében pártolja. — A’ mi azonban a’ concertatio eránt való nyilatkozást illeti ; utasítása következésében azt nem csak hogy nem pártolhatja, hanem annak tökélletes kihagyására voksolni kötelessége. — Ugyanis ezen concertatio törvényeinkben nem alapúi, egyedül szokáson fundáltatik; — meglehet, hogy ezen szokásnak szüksége magát bebizonyíthatta akkoron, midőn a’Felírások mellé a’ törvény javallatok nem ragasztattak, de jelenleg, midőn minden olly felíráshoz mellyben az egyesség a’ Kormány, és Nemzet közt történik, törvény javallat is csatoltatik, mindenkor az adandó feleletben a’ stylus eránt is létetődhetnek szükséges észrevételek és igy bizonyos, hogy illy tekintetben már szükségtelen a’ concertatio: de káros is lehet ezen concertatio, mert ezt feltenni, hogy egy kissebb testület jobban ítélhessen a’ már kész dolgokról, mint egy nagyobb, mellynek ugyanazon kissebb testület is része lehetetlen. — Ugyanis azon concertatiora kiküldött tagok itt is megfogják észrevételeiket mondani, vagy talán a’ teendő változtatás lényeges különbséget tészen? De hogy káros lehet a’ concertatio, mutatja a’ múltaknak példája, ugyan is csak azon eseteket hozza fel, mellyek múlt Országgyűlése alatt hozattak elő, és akkori Napló útmutatása szerint czáfolallanúl maradtak: mert ki nem tudja, hogy 1790iki só articulusban azon szavak: „tusi extreme urgentes circumstantiae aliud exigerent1 a’ concertatio útján jöttek a’ törvénybe? ki nem emlékezik az 1826iki Diaeta alatt igen vitatott imputatio kérdésének elmellőzésére? ugyan ezen Diaeta alatt a’ szabad törvényhatósági correspondentiák tárgyára. — De ki nem emlékezik az 183üik inauguralis diplomára, mellyben siránkozva bár, de hi- Jegyzö Könyv III. Darab. 16
