1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 141. országos ülés - 1940 / 142. országos ülés
✓ 48 CXLil Országos Ülés. — Április 30-kán. 1840. nőkről. V királyi Személynek: Ő Felsége kegyelmes Válaszában előadja az okokat, mellyeknél fogva a’ katonáskodásnak megszabott 8 esztendeit 10 esztendőre kivánja felemelni, Ő Felsége t. i. a’ ki legjobban tudja, előadja, hogy a’ hadakozási rendszer megváltozván, arra hogy a’ szolgálatban tökélletesen belé lehessen tanulni, huzamosabb idő kívántatik. Azon argumentum, melly az örökös tartományokban divatozó szokásból felhozatott, hogy t. i. ott a’katonáskodásra kevesebb esztendők vannak elhatározva, nem egészlen áll, mert a’ mennyire előtte tudva van, az örökös tartományok nagyobb részébe a’ katonáskodásra 12 esztendő van kiszabva, bár ha van is egy kissebb része, mellyben 8 esztendei katonáskodás van megállapítva. De nem áll véleménye szerint a’ szolgálat terhe voltából húzott okoskodás sem, mert a’ katonáskodás kötelesség lévén, azt tehernek sem lehet mondani; mert a’ köznépnek, mellyből a’ katona szedetik, kebelét is melegíti a’ haza szeretet, kész annak óltárára a’ köznép is áldozni. De végre azon tekintet sem lehet meggyőző, hogy a’ katonának állítottak, ha tiz esztendeig szolgálni kénteleníttetnek, a' munkától elszokván, alkalmatlanak lesznek hazajöttökkel a’ gazdasági foglalatosságok folytatására; mert, ha a’ kárt tekintjük, melly ez oldalról a’ földművelés tekintetében ered, az bizonnyára annál nagyobb lesz, mennél kevesebb esztendőre határoztatik a’ szolgálat ideje, mert 8 esztendő alatt is szinte úgy elszokik a’ földműveléstől; a’ katonának adott népség számra pedig egy ötödrésszel több kell 10, mint 8 esztendő alatt; — mivel tehát, mind a’ védelmezés szélszerú'bb módja, mind azon tekintet, hogy mennél kevesebb kezeket húzunk ei a’ földműveléstől,inkább oda vezet, hogy a’ tiz esztendei szolgálat alapíttasson meg; a’ Karokat, és Rendeket megkérte, hogy O Felségének, ki az adózó nép sorsát szinte szívén hordozza, fclszóllítására fogadják el a’ tiz esztendőt. a’ katonai újon- Esztergám Vármegye Követe (Andrássy József): Óhajtotta, hogy O Felsége elfogadta volna a’ nyolcz esztendőt, de mivel ezt el nem érhette, és az Elnök által felhozott okok meggyőzték arról, hogy ezen terhet n-agy mértékben érzeni nem fogja a’ jobbágyság, különben pedig útasítása is az lévén, hogy tiz esztendőnél többet el ne fogadjon; az Elnök javallatára reá állott. Horvátország Követe (.Dominick Sándor): Szavazatát tiz esztendőre jelentvén. Bács Vármegye Követe (Odry József): A’ kegyelmes kir. Válasz, a’kir. Előadásoknak első pontja iránt megérkezvén, bőven előterjeszti, azon fontos okokat; mellyeknél fogvást a'Karoknak és Rendeknek Felírásában feltételűi tett nyolcz évi katonai szegődési idő, 1830ik évi?ik törvéuyczikkelynek tartalmán túl határozott némelly új bővített feltételek ’s óvások el nem fogadtathatnak, résszerint ezen okoktól vezéreltetvén, résszeriut pedig útasítása következésében, a’ tanácskozásnak szőnyegén lévő kerületi jelen Izenetet el nem vállalhatja a’ maga kiterjedésében, hanem Küldői nevében kivánja, hogy a’katonai szegődési évek tiz esztendőkig terjesztessenek ki — ’s a’ kerületi Izenetnek szerkesztéséből azok a’ feltételek, ’s óvások, mellyek 1830ik évi törvénynek Tik czikkelyébeu nem érintetnek —kihagyatvan, azok, a’ most említett törvényhez képest módósítassanak, akkép ’s a’ kir. Személynek kívánságát pártolja. Kraszna Vármegye Követe {Szentmáriay János): Kijelentette, hogy útasítása következésében e’ tárgyhoz nem szólhat. Thuránszky Péter Liptó, Gedeon hajós Torna, Sőtér Ferencz Mosony, Fasehó József Arad, Osztrolutzky Miklós Zólyom, Zmeskáil Móritz Árva , Pákozdg Zsigmond Baranya, Markovich Gusztáv Pozsega, Sziits Antal Győr, Gróf Pejachevich János Verőcze, Mihályi Gábor Mármaros , Mattyasovszky Boldizsár Szepes, 1 ietorisz László Trentsin, Bárczay Mihály Abaúj, Pulszky Ferencz Sáros, Zsitvay József Szerém, Markovits József Krassó, Latzkovits János Temes, Kende Zsigmond Szathmár Vármegyék, és Bujánovits Vincze Eperjes városa Követei röviden a’ tiz esztendőre szavazván. Torontói Vármegye Követe (Ilertelendy Miksa): Midőn a’ többségnek hódolva kéntelen volt útasítása ellenére az újonczok megajánlásában ereszkedni, már akkor, úgy szinte a’ legutóbbi kerületi Ülésben is kijelentette, hogy Küldői a’ mostan állítandó újonczok eránt a’szolgálati évekre nézve az 1830ik 7. törvényczikkely példájára tiz esztendőket útasításokbau kikötöttek — egyedül ezen aggodalom némileg tartóztatta a’ szóllót ezen kikötésre való szavazástól, minthogy éppen Küldői indítványára az ország Reudei azon igazságos kivánatot Ő Felsége eleibe terjeszteni elfogadták , hogy a’ magyar katonaság béke idejében a’ hon közhasznú munkáira is fordítassék, hogy ez által azon munkás kezek, a’ mellyek illy nevezetes számú újonczok kiállítása által elvonattatnak, ismét némileg a’ Hazának visszaadódjanak — azonban Ő Felségének ezen Felírása költ kir. kegyelmes Leiratában az érintett tekintetben semmi említés nem lévén, méltán tarthatott, hogy G, ‘^S7^en ,ietn igen várható a’ legfelsőbb megegyezés.— De miután a’ mai Ülésben felolvasott k elírásban a Karok és Rendek az érintett igazságos kivánatot ismételték, teljes reményben vagyon a’ szólló, hogy ebbeli ismételt szorgalmazás siker nélkül nem marad, hozzájárulván az is, ogy a szollas törvényes szabadságán ejtett sérelmeknek a’ multca nézve leendő orvoslása, a’mit »>