1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 138. országos ülés
42 sé°-e világosságban soha sem hozattathatik, és csak zavarok lesznek — azért a’ Főrendek javallatát részéről el nem fogadhatja. Eperjes Városa Követe'(Bujanovits Vincze): Az 1723: 107ik világos törvény elmagyarázásából származott azon visszaélés, hogy a’ betáblázás az ingokra is kiterjesztetett, hogy ezen viszszaélés eltöröltessék maga helyén és idején látván a’ Rendek Izenete mellett szavaz. A’ 8ik törvény czikkelyre. Az Elölülő: Már a’ múlt alkalommal kijelenté, hogy azon esetekben, ha a’ nemesi vagyon több Vármegyékben volna: a’ kerületi Táblák bírósága alapítatnék meg, e’ részbeni okaival a’tanácskozásokat hátrálni nem kívánván, röviden akkoriban tett előadását ismételtettnek jelentvén — felszóllítja a’ Rendeket hogy ebbéli javallatát fogadnák el. A’ 98ik szakaszra. Az Elölülő: Szinte előbbi alkalommal bővebben előadta, miszerint a’ csődületi pereknek feljebbvitelét továbbá is a’ kir. Curiánál hagyatni javallottá, az akkoron felhozott okait ismételni nem kivánja, csupán a’ Rendeknek ezen Izenetben felhozott okaira megjegyzi: hogy bátor azok igazak legyenek is; e’ részben azonban magassabb tekinteteket is kelletik figyelembe venni, kivált midőn az óhajtott czél akképpen is elérethetik: a’ bírói hatalom a’ statusban egyik a’ három fő hatalmak közül, ’s tudna nemzeteket nevezni, mellyeknél midőn az egész nemzet lélek nélkül úgy szólván terpedett, annak fenállását, szabadságait, és jogait a’ bírák tartották fen, ezen tárgynál nem helybeli, nem személyes tekinteteket kelletik figyelembe venni, hanem azon magasabb szempontot, mellyet a’ bírói hatalom, a’ társaságnak ezen szemlánczát gyengíteni nem jó, nem tanácsos, nem czélirányos.—Honunkban a’ bírói hatalom eddig a’ kir. Curiában alakult: melly is a’ Hétszemélyes, és a’ kir. Táblából áll, most már ezen bírói hatalmat egy harmadik testületre is általruházni, és igy ezen kapcsolatot gyengíteni nem jó, de nem is hasznos, mert a’ csődületi perekben nem csak pénz, de ingatlan vagyonról is lévén a’ szó nem ritkán, az ősiség kérdése is fen fog forogni, illy esetekben tehát principium egyformaságról vagyona’ kérdés, ezt pedig több itélőszékeknél elérhetni nem lehet, — ezen, de a’ múlt alkalommal előadott nézeteinél fogva is továbbá is javalja, hogy a’ kir. Curiát mint feljebbviteli bíróságot hagynák meg, és azon nehézségeknek, mellyek a’ kerületi Izenetben is felhozatnak elmellőzésére, ha szükségesnek látnák a’ Curia tagjait szaporítanák meg. Nyitrai Követ (Emödy János): Ámbátor azt sem foghatja fel, mi oknál fogva tulajdonítatika’ csődületekbe a’ váltóleveleknek, a’ mellyek szinte betablázva nincsenek, a’ be nem táblázott kötelezvényeken és követeléseken felüli a’ 88. §. értelme szerint tulajdonított elsőbbség ; de annál kevesebbet látja igazságosnak azon rendeletet, hogy miután a’ váltó levelek, mellyek a’ váltó törvényszék a’ városi tanács, vagy megyei törvényes Bizonyság előtt ugyanazon 88. §. szerint kiadatlak, minden levonás nélkül egészlen kielégítetni rendeltetnek; miért nem elégítetnek ki minden levonás nélkül a’ váltó levelekkel egy osztályban azon kötelezvények, vagy követelések is, mellyek szintúgy biróságok vagy vármegyei törvényes Bizonyságok előtt kötettek, vagy kiadattak, ő tehát ezen 88. §-ban a’ váltó levelekre kiterjesztett elsőbbséget a’ kötelezésekre és követelésekre is , mellyek hiteles személyek előtt kötettek kiterjesztetni kivánja. — A’ mi pedig az Elölülő azon észrevételét illeti, miszerint a’ csődületi perekre nézve a’ feljebbvitel utján az eddigi törvényes bíróságokat megtartatni kívánná; minthogy a’ csődületek eránt Küldőitől semmi utasítást nem nyervén az eddigi fenálló törvényes gyakorlatot, és törvényes bíróságokat is feltartani szoros kötelességének tartaná, a’ váltó-feltörvényszéket pediglen az eddigi rendes törvényes biróságok sorába számítani sem lehetne, azért az Elölülő előadását pártolván a’ csődületi perekben főkép a’ nemesekre nézve a’ feljebbvitelt a’ kir. Táblára és onnan a’ Hétszemélyes Táblára megtartatni kívánta, annál is inkább, minthogy az 1608: lOik, Ulászló Decretumának 3ik, 4ik és 1723:56. t. czikkelyei fentartatván és a’ nemes ember rendes bírójának csak nemes bírót esraérvén, rendesen ügyét másra bízni nem kivánja. — Nem lévén más észrevétel. Az Elölülő az ekkép felolvasott Izenetet — a’ nádori Ítélőmester által a’ Főrendekhez által küldvcn — egyik ítélőmestere által felolvaslatta a’ honosításért folyamodottak eráuti Izenetet és törvény javallatot. Az Elölülő: A’múlt alkalommal előadtaa’ honosítások eránti észrevételeit, miután azonban a’ Rendek e’ tekintetben a’ kegyesség principiumából indulnak ki G. Folliot Crennevill Lajosra nézve, kinek hosszú czimje és disz jelei is érdemre mutatnak, ki ez időben is a’Fejedelem felséges személye körül tészen szolgálatot, felszóllítja a’ Rendeket, hogy ennek is a’ dij fizetést engedni kell. 1 emesi Követ (Várkonyi Adóm), Csanádi Követ (Biró Imre), Szabolcsi Követ (Butus Sámuel), Pozsony Vármegyei Követ (Petócz György), Fehér Vármegyei Követ (Ürtnenyi József), Pest Vármegyei Követ (Dubraviczky Simon), Vasi Követ (Zarka János), Bácsi Követ (Szutsits Károly), Krassoi Követ (Markovits József), Győr Vármegyei Követ (Szüle Antal), Borsodi Követ (Palóczy László). CXXXV1II. Országos Öles. — Aprilis 25-kén 1840.
