1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 135. országos ülés - 1940 / 136. országos ülés
('XXXVI. Országos Illés — Április 23-kán 1840. 31 Borsodi Követ (Palóczy László): Mielőtt a’ Vesprémi Káptalan Követének, nénielly előadásaira felelne, feleljen azon Követ előbb a’ szállónak arra, hogy mivel XIV. Kelemen Pápa 1773ik évben eltörlötte — VII. Pilis Pápa pedig 1814. vissza állította a’ Jesuitákat — e’ két cselekedet pedig egymással szemben szökve ellenkezik, ’s egyik vagy másik Pápa bizonyosan hibázott — a' kettő közül tehát valljon mellyik hibázott? De vigyázzon! hogy e’ kérdésre mind pap mit felel — azt mondá a’ Vesprémi Káptalan Követe, hogy nem lehet tagadni, hibáztak a’Jesuiták, de sokat csak reájok fogott a’ világ, a’ mi még nincs megmutatva, ’s akkor is midőn eltöröltettek, ki nem Lalgatattak — ne mentse őket, mert igaz hogy nehéz volt reájok holmit megmutatni, mivel titkon cselekedtek mindent, ama maximájok szerént: „Fallere mentiri, dummodo nemo sciat“ de bizony csak sok reájok sült a’ Jesuitákra, — igy egyszer a’ Jesuiták a’ Wechselgeschäftekben is avatkozván az egész szerzetet perbe idézték, a’ Marseillei törvényszék eleibe ’s minden szokott tagadásuk mellett még a’ Párisi parlamentum is három millió frankban elmarasztotta, ’s exequaltatta is az egész Ordot. — Végre bár mint mentse a’ Veszprémi Káptalan Követe a’ Jesuitákat, a’ szól ló arra csak azt feleli : hogy a’ melly szerzetet éppen a’ B. Catholicus Fejedelmek és Országok sürgetésére törlüttel a’ Pápa, azon szerzet tiszta és ártatlan csakugyan nem lehetett. — Az Esztergami Káptalan Követének, ki tőle azt kérdé, hogy ha a’ Jesuitákat tudósoknak nem tartja, mit itél Ilevenesyről, és Pálmáról, kik Jesuiták voltak, ’s a’ magyar históriára nézve kivált sok érdemeket tettek. Azt feleli hogy ő nem mondotta azt, hogy éppen nem voltak a’ Jesuiták között tudós emberek, hanem azt mondá és mondja, hogy közöttük egy se volt olly első rangú tudós, ki valamellyik tudományban epochát csinált volna. — Továbbá Hevenesyről és Pálmáról semmi különös jót és semmi érdemet nem itél — mert mit csinált Ileveuesy? azt hogy a’ magyar Históriát világosztó igen sok régi szavakat szerzett össze ’s adott ki, ngy de ez nem az ő, hanem azon Romai Cardinalisuak érdeme, ki megengedte néki azt, hogy a’ Vaticanum archívumból azon írásokat lemásolhassa, maga Ileveuesy csak Írnok volt. — A’ Palma Históriája egy a’ legrosszabbak közül való, mert többi között azt Írja, ’s tanitja, hogy a’ Rákóczy alatti zendülésnek fejei, indítói, és előmozdítói a’ Protestánsok voltak — ugyan valljon maga Rákóczy valamint Bercsényi, és Károlyi is mint legfőbbek Protestánsok és nem Catholicusok voltaké? Továbbá Kolonics az akkori Érsek, és Cancellarius , maga azt Írja az akkori magyar revolutioról irt könyveiben: hogy az Anglusok és Hollandusok, kik az akkori Spanyol örökösödési háborúban hűséges szövetségesei voltak a’ Felséges austriai Háznak, Követeik által sokszor igyekeztek kibékeltetni a’ Rákóczianusokat első József Császárral, — de a’ XIV. Lajos Franezia Király mesterkedései miatt semmire se boldogulhattak. — Ugyan kérdi XIV. Lajos is Protestáns volt e? ’s elhiheti e valaki józan ésszel a’magyar Protestánsokról, hogy ha ők lettek volna fejei a’ párt ütésnek, nem ön hitük sorsosinak u. m. az Angoloknak és Hollandusoknak, hanem azon bigot XIV. Lajosnak hittek volna többet, ki a’ Hugcnotakat üldözve a’ Nántesi Edictumot vissza húzta,’s a’ szegény Hugenotákat kiirtani igyekezve őket több helyeken, és jelesen Nismes vidéken’s a’ Cevenei erdőségekben dragonyossaival ezerenként konczoltatta rakásra—ebből az Esztergami Főkáptalan Követe megláthatja maga is, hogy a’ Palma históriájáról a’szóljó, és miudeu más ki elfogultság nélkül itél — mit Ítéljen, és tartson? — Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Dió ritz) : Midőn nem arról vagyon a’ szó, hogy a' Jesuiták eltöröltessenek,hanem arról hogy az országba be ne vétessenek, szükségtelennek látja azok védelmére felszólalni, de miután a’ Clerus védelmére felszólalt, ha tetszett a’ Clerusnak a’Jesuiták szép oldalait festeni, tessék hallani az ellenkezőt is, — őkijelenti, hogy a’ Jesuitákról egy könyvben sem olvasott jót, azt kivéve,hogy szép tudományt találtak fel, t.i. a’hazudságot szép systemában hozták fel, most is eleintén szelídek leendenek mind a’ bárányok, szolgálni fognak a’Püspököknek, kivált kik a' fanatismus fákláját meggyujtották, azt ott körül hordozni, emelni fogják, ha pedig magokat befészkelhetik, előbbi privilégiumaikat reclamálni fogják, úgy hogy utoljára ők nem csak a’Püspökök, de maga az Anyaszentegyház felett is emelkednek— ő részéről az Izenettől el nem állhat, és ha a' Főrendek okokat fognak kívánni a’ Borsodi Követ által mondottakat fel lehet hozni, — most rövideden az lzenet mellett szavaz. Soprony Megye Követe (Nagy Pál): Borsod Megye Követe olly sokat mondott e’ tárgyban, hogy minden további vitatkozás szükségtelen, egyedül azt kénytelen megjegyzem, hogy Megyéje midőn ezen utasítást adta, szeme előtt nem a’ múlt időket, hanem a’jelen történetetis tekinté — ugyanis megyéje tekintvén hogy a’ vegyes házasságokban zavarok már közel egy századtól nem voltak, és békesség uralkodott e' tekintetben a’ világon, meg nem foghatják, hogy történhetett, hogy a’ Poseni,Kölni, Nagy-Váradi Püspököknek egyszerre, és század múlva juthatott eszébe, hogy a’ mostani békés gyakorlatban változást kellessék tenni, megyéje tehát azt hiszi, hogy mind ezek , vagy titkos sugallásból, vagy pedig a’ Római Szék parancsából történtek, ha a’ Római Szék parancából, akkoron ismét az a* kérdés? ki zavarta meg a’ Római Széket? És itt azt hiszik, hogy a’Jesuiták, megyéjének tehát kívánsága újabb idők történetén alapul, ’s azt a’ Rendek pártfogásába továbbá is ajánlja, —nem is 8 * <
