1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 135. országos ülés - 1940 / 136. országos ülés

29

CXXXVI. Országos Ülés— Április 2.1-1-tin. 1840.

házasságához Rákóczya’ Törökök ellen panaszolkodó Püspöknek azt mondth: ai. egész bajnak maga HI. Ferdinand az oka, ne nyomorgassa a’magyarországi Protestánsokat, adja vissza azoknak törvényes jusaikat — ő azon egyedüli feltétel alatt seregeit a’ Császári hadakkal egyesíteni kész, ’s fogadja, hogy három évek alatt kinyomja a’ Törököket az Országból. — Mit mondtak erre a’III. Ferdinand udvarában lakott Jesuiták? azt, hogy nagy nyűgök és ostorok úgyan a’ Törökök Magyarországban , de még nagyobb pestisek a’ Protestánsok — ’s ezekkel ősszé fogni nem lehet; ezen Jesuita tanácsnak következése pedig a1* lett, hogy a’ Törökök járma alatt az ország nagyobb része, és kivált a’szép túl a’ Dunai rési tcfVább is csak nyögött. — Első Leopold alatt arany idcjök volt a’ Jesuitáknak — ’s hogy hálálták meg azt? úgy, hogy mindenki tudja, hogy V. Károly Császár, és I. Ferdinánd Magyar Király testvérek, ’s Ferdinandus Catholicusnak és a’ Castiliai Izabellának unokáik voltának — holtuk után V. Károlynak Spanyol, I. Ferdinándnak Austria, Cseh ország,’s némelly apró Hérczegségek jutottak. — IV. Filep Spanyol Királynak magva szakadtával Isten világ törvénye szerint a’ felséges austriai Házat illette volna a’ Spanyol Korona—de a* Jesuiták jobban szeretvén titkon a’bigot XIV. Lajos Franczia Királyt, mint I. Leopoldot—IV. Filippel, ki testében lelkében beteg volt; egy lestamentomoí fábrikáltattak, mellynek erejével ő a’ Spanyol Koronát Anjoui Filepnek a'XlV. Lajos unokájának testálta. — E’miatt kiütött 13 évekig tartott Spanyol örökösödési háború; melly vérben lángban borította a’fél világót, és a’melly alatt, ha az Eugcnius segétségére jött Malborough 1704ik esztendőben Hochstadtnál BaVariában, a’ Becs felé nyomult Franczia Marschall Tallárdöt össze nem töri, most aligha a’ Felséges Házé volna Austria! — á’ háború végső kimenetele pedig a’ lett: hogy a’ felséges austriai Ház az Utrechti békességben á’ Spanyol koronát örökre elvesztette. — Annak felfedezését, hogy micsoda rósz fát tettek a’ Jesuilák a’ Mária Theresia előtt a’ tűzre, és miért irta a’ Placetum Regiumot Mária Theresia a' Jesuitákat eltörlő Pápai Bulla alá? másszorra hagyván, a’ mennyiben e’ napokban a’ főrendi Táblán egy fő Pap azt mondta, hogy azon Placetum Regium aláírásánál megadta Mária Theresia az árát, mert 20 évek múlva a’leányának Mária Antóniának a’ feje elesett, erre az említett Püspöknek azon felvilágosítással szolgálhat, hogy mikor az 1814. háború alkalmával néhai Felséges urunk

I. Ferencz Parisban volt, a’Párisi titkos archívumban lévő Actákból megmutatták előtte azt is, hogyannak, hogy a’ szerencsétlen Mária Antóniának feje a’ franczia gyilkoló bárdja alatt esett el —A’ Jesuitáknaka’ Felséges Austriai Házon azért állott boszuja Volt az oka, hogy Mária Theresia az őket eltörlő Pápai Bulla alá —. a’ Placetumi Regiumot miért irta — most min törik fejüket a’ Jesuiták? mint az alkotmányos országokban az új Ministerek prográmmot szoktak kiadni arról, hogy kormányzásuk alatt micsoda elvekhez fogják magukat alkalmaztatni! a’ Jesuiták mostani Generálisa Pater Rothahn is kiadta prográmmáját a’ múlt télen, melly abból áll: — hogy már hiában! a’Jesuitismus és Protestantismus meg nem férhetvén együtt, Vagy egyiknek vagy másiknak ki kell a’ föld színéről irtatni —jól van tehát! a’ Pater Rothan által elejekben hajított kesztyűt felveszik a’világon lévő 30 vagy 40 millió Protestánsok, ’s ha csakugyan nem nyughatnak a’ Jfeeuiták; megküzdik velek még egyszer újra, és pedig életre halálra a’párviadalt, majd megmutatja az idő ki marad a’ csata piaczon! a’ Protestánsok bizonyosan védni fogják magukat — előbb utóbb földhöz sújtja a’ Jesuitákataz Isteni nemesis, ’s fog még ülni a’ sz. Péter székében is egy új Ganganelli, ki, hogy többé fel ne támadjanak, nem elevenen fogja eltemetni a’Jesuitákat, most feleljenek arra a’Jesuiták, és az ő barátjaik! ’s ha nem felelnek — felel a’ világ: kik voltak azok, kik egyenetlenség, pártokra szakadás, és üldözés tíizét mindig fújták a’ világon? felelet — a’Jesuiták! kik voltak azok, kik más mindeneknek érdekeiket ön érdekeikneksubordinálták?felelet — a’Jesuiták — kik voltak azok, kik igen könnyen megmutatták azt, ha czéljukra szükséges volt—’s ama esmeretes Jesuita maxima „finis sanctificat media“ úgy kívánta, hogy a’ vétek virtus,’s a’ virtus vétek felelet— a’ Jesuiták! kik voltak azok, kik ama legrettenetesebb vétket, mellyet csak kimondani is irtóztató — úgymint a’ Király gyilkoságot, ottan ottan törvényesnek mondották, is tanították? felelet — a’Jesuiták! olvassa meg kinek tetszik a’ részben Maleguda Marianna, és Busenbaum Jesuitáknak nyomtatva kijött munkáikat. — És tehát! a’ Jesuitákat, ezeket az Egyptomi tiz csapásoknál veszélyessebb embereket fogadná hé Magyarország? nem! — hála és tisztelet Sopron vármegye nágy lelkű Rendelnek, kik legelői serkentek, ’s szóllaítak fel ellenük—Vajha Sopronnak bölcs intése ne jusson a’ Cassaudra igaz jővén, dőlései sorsára! ne várjuk azt még fejünk felett elcsapnak a’ veszélyük habjai! mert annál nincs bizonyosabb, hogy ha a’jesuiták befészkelik újra magúkat Hazánkban,' az egymás elleni gyűlölködés, czivakodás, üldözés — lesznek közöttünk napi renden. —Én a’ többit máskorra hagyván — Borsod vármegye nevében az Izenetre szavazok.

Esztergami Főkáptalan Követe (B. Rudnyánszky Sámuel): Vátatlan előtte, hogy Borsod Követe a’ Rendeket a’ Jesuitáknak tulajdonított'úgy nevezett probabilismi históriájával, sőt még a’Jesuitákat érdeklő vidám és szomorú anecdótákkal szándékozik mulatni, illy elbeSzéllésckkel napokat lehet tölteni — a’ ázóffó a" Jesuiták apológiáját ez úttal nem akarja eíőádni, de az osztó igazság, becsület és illendőség szabályai azt rendelik, hogy feléljen a/Oü Vádóa,-hogy f. i-. a’ Jesuiták sok Jegyző Könyv III. Darab. 8‘ •