1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 131. országos ülés - 1940 / 132. országos ülés
397 CXXXII. Országos Ülés. — Aprilis 14-Ae'n. 1810. Az Elölülő: Első alkalommal előadta e-' tárgybani észrevételeit, mellyek ia a’ Fő RR. nézeteivel megegyeznek, azokat ez úttal is ismételteinek kijelentvén, újabban is javalja, hogyezeu tárgyban Ó Felségének v álasza beváratnék, s ez oknál fogva is a' felterjesztés most maradna el. A’ többség azonban a’ felolvasott izenet mellett „maradjon“ által nyilatkozván. — Olvasta ugyan azon Itélómester az 1836: 20. t.-czik. kiterjesztése eránti Törvényjavallatot, mellyre nem lévén észrevétel. — Folytatva olvastatott a’ sz. kir. városok elrendezése eránti izenet. — Az Előlülő: Ezen, valamint általánosan véve minden uj indítvány eránt az volna vélekedése, hogy az Országgyűlésé végének tekintetéből azt a’ jövendőségre bízni kellene, egyébiránt ia e’ tárgyban 1791: és 1827—ki orsz. választmányok is foglalatoskodván, azoknak mánkálodásaik nem csak az ország Törvényhatóságaival közöltettek, hanem azokat a1 Törvényhatóságok meg is vizsgálták, azok felett utasítást is adtak; szükségtelennek tartja tehát, hogy most újabban is egy ország, választmány kiküldessék. A‘ Fő RR-dek előbbi Küldötsége 3-or is megjelenvén, jelentette, hogy bátor 0 cs. k. Fő Hge, és a’ Fő Rendeknek az adótárgyában mind a’ somma, mind pedig a’ feltételek ellen válnának észrevételeik nem kívánják azonban a' felterjesztést akadályoztatni, ’s azon okbul a’ felterjesztésben megegyeznek. — A’ mi Szerém, Posega, és Verőcze Vgyék eránti szóbeli izenetét a’ KRnek illeti, közös a’ Főrendeknek is azon kívánsága, hogy ezen 3. Megyék sérelmei egyetemben a’ többivel terjesztessenek fel, erre nézve felszóllítják azonban a' KK. és RR-ket, hogy felhagyván minden más kérdéssel, azoknak szokott úton, módon, és sorban való felterjesztésében egyezzenek meg. A’ Küldöttség eltávoztável. Borsodi Követ (Palóczy LászlóJ: Abban, hogy a’ sz. kir. városok elrendezése tárgya jelenleg elmaradjon utasításánál fogva meg nem egyezhet, mert Küldői a’ mostani állásukon segíteni igen is akarnak, azonban tudják azt, hogy mindent egyszerre megadni nem lehet, azon fogva azt kívánják, hogy ezen kiküldendő orsz. választmány a kir. városoknak milly arányba való voksaik felett ne tanácskozzék; ugyan azért az izenetből ezen szavakat, és pedig az izenet elején : „az Országgyűlésén való helyezetüknek“ — vége felé pedig: „és végre azon esetben, ha az elrendezés létesulend, a’ városok Követei az Országgyűlésén az aránylag mennyi szavazattal bírjanak“ — kihagyatni kívánván — többiben az izenetet pártolja. Az Elölülő: Noha azt kívánná, hogy ezen tárgy is most elhagyatnék, a’ mint látja azonban a’ többség az izenetet pártolja, és pedig a’ mint nyilván kiveheti, pártolja Borsod indítvány szerént, mellynek folytában tehát az általa felolvasott szavak — az izenet, velamint a’ felírásból is kihagyatnak. Olvastatott azután az Országbíró Itélómester által ugyan e' tárgyban a' felirás és Törvényjavallat. Zalai Követ (Deák Ferencz) •• Miután Borsod kívánsága szerént a1 szerkezetből némelly szavak kihagyatnak, ne hogy a’városoknak méltó aggodalma legyen, hogy a’ RR-nek e' tekintetben sziLárd akaratjok ne légyen, az izenetbe tétetni kívánná, hogy az orsz. választmány munkálodását a' Törvényhatóságok magokkal küzöltetni azért kívánják, hogy a’ kir. városoknak országgyűlési állásokról a* jövő Országgyűlésen kimeritóleg gondoskodni lehessen. — Hogy Borsod Vgye javallata elfogadtatott azt maga is jónak találja; mért az orsz. választmány javallatát vagy a’ törvény, vagy pedig a' gyakorlatban gyökerezné: ha a'törvényen előre látható, hogy abban a' Ygyék meg nem nyugodnának, ha pedig a' gyakorlaton, akkoron a’ kir. városok meg nem nyugodhatnának, mert ha megnyugodni akarnának, akkoron az orsz. választmányra szükségük nincsen, és igy az orsz. választmánynak nincsen alapja, mellyre e’ tekintetben véleményét, és javallatát építhetné; — hanem ha az orsz. választmány a’ kir. városok elrendezését előadandja, az Országgyűlése czélszerűleg fog a’ voksok eránt is rendelkezhetni, és mind a’ két részről történhetik közeledés, — mellyre alapúi szolgáland az orsz. választmány munkálodása; és így miután az orsz. választmány a’ voksok kérdésében felhatalmazva nem volna, mert annak az Országgyűlésének tudósítást kellene adni, és igy a’ voksok folett mindig az Országgyűlés határozna, — igen természetes, és jó, hogy Borsod Vgye indítványa elfogadtatott, annak bebizonyítására azonba, hogy a’ kir. városoknak állásán segíteni szilárd akaratuk legyen, a’ RR-nek. szükségesnek látná, hogy az izenet első szakasza végén a’ venni szó után ezek tétetnének: „mind ezeknek elrendezésével a’ kir. városoknak Országgyűlési állásukról is czélszerűleg rendelkezni lehessen. Mit a' RB. elfogadtak. Soprony városa Követe ( Vághy Ferencz) .* Ö szívesen megegyez a’ Zalai javallatban, csapán azt kívánja, hogy az a’ Törvényjavallatban is tétessék be. Az Előlülő: Ezt szükségesnek nem tartja, mert külömben ezen törvény a’jövő Országgyűlésnek határt szabna, azért véleménye szerént elegendő,ha ez csupán a’ felírásba tétetik.—Ellenben Pest Vgye Követe (Szentkirályi Móritz) .• és Zalai Követ (Deák Ferencz'): Soprony városa kívánságába megegyeznek, mert ellenkező esetben méltó gyanút gerjeszt a' városoknál, hogy abba valami feküdjék, azéft ha nem puszta szó, hanem szilárd akaratja a’ RR-nek a’ városok állásán segíteni, szükségesnek látják, hogy az, a' mi felírásba tétetett, törvénybe is iktattassék, azon fogva is, mert az senki jussait nem sérti a’ kir. városok aggodalmát pedig megszünteti. Az Előlülő: Az 1790. és 1827-ben csak egy pár szóval tétetett a’ törvénybe a’ városok coordinatiója, és még is minden tekintet felvétetett, úgy a' jelenleg kiküldendő választmány is a’ nélkül, hogy annak a’ törvényben valami kötelésség kiszabatnék, minden oldalról a’ dolgot megvisgálandja, és azon fogva ő továbbá is szükségtelennek tarlá, hogy a’ Zalai Követ által javallott szerkezet a' törvénybe iktattassék. Jegyző Könyv. II. Darab. V 100
