1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 131. országos ülés - 1940 / 132. országos ülés

csátkozik _ ha mindazonáltal mind e' mellett is a’ KK. és ltu. az adó ajánlásába bele bocsátkoznak , nehogy megyéje voks nélkül maradjon — oda szavaz, hogy az adó érezhetőbben mindazonáltal mint az Izenetben, de a benne kitett feltételek mellett, szállitasson le. — A’ mi végre a' Bihari indítványt illeti, rövideden oda nyilatkozik, hogy azt Küldői nyilvános utasításánál fogva csak a honi pénztárra nézve — a mennyiben t. i. Küldői azt kívánják hogy a’ honi pénztár terheiben mindenki kivétel nélkül részt vegyen — pártolja. Ekkoron a’ fentebbi Főrendi Küldöttség megérkezvén, által hozta a’ vallásos, úgy a’ Nagyváradi, és volt Rozsnyói Püspökök által kiadott körlevél és rendeletckból eredett sérelmek, — nem külömben a’ váltó törvén) 3-ik része eránti Főrendi viszon Izeneteket, mellyek az országos Irományok 268-ik 269-ik és 270-ik számai alatt olvashatók. —

Honti Követ (Zsembery Imre): Ő Felsége a’ sérelmek orvosoltatásáról két Ízben szóllott ez Országgyűlése alatt 1-ör: az Országgyűlése megnyitásával, a’ midőn a’ hadi fő Kormányzót a’ katona újonezok szüksége felfedezése végett kiküldötte, ’s akkoron propediem orvosolni igerte — most pedig azt veszi észre, hogy midőn a’ katona, az adó mcgajánltatik, az Országgyűlése mox és propediem closzlattatik. — Küldői tehát az 1791: 13-ik t. ez. semmi garantiát nem látván a’ sérelmek orvoslására — részükről az adó ajánlásától mind addig eltiltották, míg az előleges, a’ szállás szabadsága,’s más nemzeti sérelmek orvosolva nem leendnek,— ha azonban a’ többség ezen kívánságától elütné, azon esetben az izenetbeni feltételek mellett a’ lehető legkissebb ajánláshoz kívánja számíttatni szavazatát. —

Zarandi Követ (Hollaky Albert) : E’ tárgyban utasítása nem lévén ahhoz hozzá szóllani nem akar, azért az lzenetet nem i! pártolja.—

Mármarosi Követ QMóricz PéterJ : Mint a’ Kerületekben is kijelentette, Küldői a’ folyó adót a’ múlt országyülési feltételek alatt kívánván megajánltatni, e’ tekintetből az Jzenet ellen szavaz. —

Unghi Követ (Bernáth Zsigmond): Óhajtotta volna, hogy az adó kérdése tanácskozásba nem vétetett volna mindaddig, mig az előleges; és a1 szállás szabadsági sérelmekre nézve kielégítő válasz nem érkezett volna; miután azonban a’ többség annak felvételét elhatározta, óhajtaná részérőljs, hogy az leszállitassék, mert a’ hátra maradott adó mennyisége a’ gyakori executiok eléggé bizonyítják az adózók fizetésbeli lehetetlenségüket , — és ő az adó ajánlásánál nem a’ külső színekre, hanem a’ nemzet jövedelmeire kiván tekintettel lenni, mert ha a’ capitalis sommából kelletik az adót fizetni, akkoron a’ nemzetnek elszcgényülése természetes következés fog lenni, és noha e’ részben a’ leszállításhoz kevés reménysége vagyon — mindazonáltal az lzenetet mind a’ somma, mind pedig a’ feltételekre nézve pártolja. — Mi a’ Horvátországi Követnek az 1791: 59-ik t. ez. való hivatkozását illeti figyelmeztetni kívánja a’szóllott Követet azon körülményekre, mellyekben azon t. ez. hozatott, ’s miután a’ magyar Nemzet, kérését a’ Horvátoknak mcghalgatva, kebeléhez szorította, ne viszonozzák azt a’ Horyátok háladatlansággal. — E’ tekintetben a’ Zalai Követnek nézéteihez ragaszkodik.

Baranyai Követ (Pákozdy Zsigmond): Küldői a’ folyó adót a’ múlt országgyűlési feltételek alatt kívánván megajánltatni — az lzenetet nem pártolja, valamint a’ Bihar Vármegyei javallatot mint törvény ellenit sem fogadhatja el.

Veszprémi Követ (Kocsi-IIorváth Sámuel): Szinte mint Baranya a3 folyó adót a’ múlt orszaggyülési feltételek alatt kívánja megajánltatni —- a’ Bihari indítványra figyelmezőleg Küldői

mint Pest és Somogy azt kívánnák, hogy a’ nemesség a' honi pénztárnak terheit viselni köteleztessék.

■ t » < I .Ml I

^ CXXXIL Országos Ülés. — Április W-kén 1840.

Borsodi Követ (Palóczy László): A'kérdés alatti tárgyra Küldői utasítását Követ társa kimondó, c részben tehát nincs mit szóljon — csupán a’ Veszprémi Káptalan és Horvátországi Követek előadását felelet nélkül nem hagyhatja, és a’ Zalai Követ által Horvátországi Követnek mondottakhoz csak azt adja— hogy gondolja meg Horvátország, hogy mikor és kinek kérésire született az 1791: 59. t.-czikk., s tapasztalni fogja, hogy a’ Horvátország kérelmére hozatott azon időben, midőn Horvátország a magyar Diaetát megkérte, hogy vetné magát köze az iránt, ne hogy adója a’ kormány által önkényesen Decretumok által neveltessék, — megalá^ht t& ma^ar ^*e^a a Horvátok kereset, es az adónak kérdését országgyűlési határozat hogy aho*' k°rUnt. Se,n azonban uSy> mint azt ?’ Horvátországi Követ ne talán megmagyarázza, Ma aj.0Z.8Z llaiM ,C8ak neki ,,e Ehessen ; mert a’ magyar Diétán tárgyaltatni szokott dolgok, a’

’s vairminTs6enÜkrVenyhOZÓ test«hez ^^n tartoznak, nincs abból semmi és senki kivéve, szólhat } * Strn ía®a(^Ía? h°gy Horvátország a’ magyar adó ajánlásához törvényesen] hozzá lönb h'*6^' °ZZa.SZo,bav szóllani kelletik minden egyes magyar Vármegyéknek, mert küor\atországnak több joga volna, mint az Anyaországnak — Küldői,'ezcn jusokat érez-