1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 122. országos ülés - 1940 / 123. országos ülés

23Q CXX/I/. Országos Lies. — Aprilis 3-kán. 1840.

szőllú mind ezek mellett is megegyezne, hogy bizonyos szabályokhoz alkalmaztasson a' keres: ... r , ’telc ha a’ visszaélésektől nem tartana, ’s l.a nem félne attól, hogy ezen megszo

K 6(10 K * ^ ... • 1 • 1 _ .. 1.. lionnm Orvnoiil<ílnn1. _' »4..» 1 U mnr

megszorítás, mint arra, a* ki kávéval kereskedik, mert ez úgy veszthet, mint a kávé kereskedő vagy tehát megkell ex identitate rationum mondani azt is, kinek szabad speculálni, kinek nem? vagy általánosan meg kell engedni a’ kereskedést is, már pedig ha olly törvényt viszünk haza, melly elhatározza, kinek szabad speculálni, Küldőink meg nem köszönik, ha pedi" csak a’ boltra szorítjuk a' szabályozást, a’ következik, hogy a’[mit a’ múlt Országgyűlésen egy kézzel adtunk a‘ jobbágynak, más kézzel most elvesszük tőle, mert ha azoknak kereskedési tudományok eránt biztosítást kelletik adni, alig lesz, a’ki a’próbát ki fogja állani, mivel a'jobbágyok között kevés van, a’ ki a’ selyem szövethez értene, ezen rendelet tehát a’jobbágyat korlátolná, mert meg nem tudná mutatni, hogy a' kereskedést megtanúlta, de korlátolná a’ földcsurak jövedelmeit is, mert most a’ zsidó boltot nyit, attól az uraságnak árendát fizet, pedig ritka tett exáment, vagy azt kell tehát mondani, hogy csak a’ királyi városokba nem szabad kereskedőnek lenni korlátlanul , de erre ismét az a’ felelet, hogy a' korlátlan kereskedés vagy káros a’ hazának vagy nem, ha nem káros a’ hazának, a’királyi városokban sem lehet káros, ha pedig káros, úgy mindenütt korlátolni kell, mind ezek szerént, miután a’ megszorításból kár következik a’ kereskedésre, az Országra pedig semmi haszen, ő a’ megszorítás cránt tett javallatot el nem fogadja. Ebbéli vélekedésétől nem mozdítja őtet azon tekintet sem , hogy ha mindenki korlátlanul lehet kereskedő, ezer idegen űzhetné a’ kereskedést a’ nélkül, hogy a1 polgári személyes terheket viselné, mert előttünk van a' contributionale Commissariaticum, annak felvételével el fog határoztam!, ki mitől fizeti az adót. Ezt közönséges maradjon felkiáltás követvén, a’kérdéses ezikkely áltáljában megállapíttatott. — Olvastatván a’ II. czikkely, melly a’ kereskedési köny vekről szóll, erre semmi észrevétel nem tétetett.

A’ III. Czikkely, melly a’ kölcsönös \iszonyokról, a’ kereskedés lenállásáról szóll felolvas-A’ ton^nj-rzik- jutván annak 55. 8-ra.

kely, melly a kp- 0 f f

reskfdtfs fent ál- Az Elölülő.* Mikor a’ Karok azt határoztak, hogy kereskedő kivétel nélkül minden ember

^viszonyok-lehet, akkor kimondották azt, hogy ezen 55. §. meg nem állhat, mert ha ezt is megtartják, úgy

['Luta ’vételik" hikább mondják ki világosan, hogy Msgyarországban akár mi kamatot köt valaki, uzsorásnak nem nézethetik. Részéről nem tagadja, sót megösmeri, hogy lehet cgy nemzetnek ollyan kifejlődése, miszerént a’kereskedés, és kamatok tekintetébe semmi megszorításra szüksége nincs, de a’ tapasztalás még is azt hironyítja, hogy minden nemzetek előszór megszorításon kezdették a1 kererkedést, mikor nagyon előmentek, a1 kereskedést egész világnak megnyitatták volna, mert erősek lévén már a’ concurrentiá'ól többé nem féltek. — Ú ugyan általánosan szólva Tosznak nem tartja, a' mi itt e' §-usbau van, de hazánknak e’jelen helyezetében ezt a’ nagy lépést tanácsosnak nem véli, ’s azt hiszi, hogy a' hitelt sem neveli magunk között, mert mikor valaki nagy interest ajánl, el lehet mondani, hogy a' vesztegetés útján van, de a’ külföldről sem gondolja, hogy ezen engedmény mellett könnyebb lehessen pénzt kapni, sót, ha practice felveszi a‘ dolgot azt kéntelcn mondani, hogy ezen rendelet számtalan emberekre káros, mert e' szerént akár ki bépraclizálja magát a’ kereskedők sorába, és az alatt a’ generalis expressio alatt kereskedő uzsorás contractusokat tesz ;— mind ezeknél fogva azt javallottá, hogy ezen §. rendeleté vagy csupán azokra szoríttasson, kiknek a’kereskedés , és mesterségek principalis élőt módja, vagy pédig mondasson ki, hogy csak a’ kereskedés, gyártás, vagy mesterségekből eredett adás vevés tekintetéből lehet magosabb kamatot kötni, így ha a’ visszaéléseket egészlen meg nem szüntetik is, legalább megszorítják.

Zala Vármegye Követe Qüeúk Fere/icz): A’ Pesti kereskedők azt mondják, hogy ezen §• nélkül földön tekszik a’ kereskedés* mert a' törvényes procentuin mellett a’ kereskedés meg nem állhat, mert azáltal a' monopolium hozatna bé* márpedig a’külső példák azt bizony ítják, hogy mind addig, míg a’ kereskedés monopolium volt, tsak az egyesek gazdagodtak, az egész pedig nem, s a’köz vagyonosság akkor kezdődött, mikor a’ kereskedés felszabadhatott; Angliában is akkor gazdagodott a1 nemzet Cronwell üdéjében, mikor a’ kereskedés felszabadhatott, az Elölülő által jávalt első korlátolást nem tartja ugyan in principio helytelennek, de a 'kivitellel lesz baj, mert meg leshet, hogy ollyan is lesz kereskedő kinek birodalmai vannak, a mint kívánná, hogy a Magyar Aristocratia más európai Aristocrátiák példájára kereskedjen, az olly annak nem a kereskedés lesz fő élet módja, még is kereskedő lesz; de a' másik módot, hogy

\