1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 118. országos ülés

CX Vili. Országos Ülés. — Martius 2S-kán 1840.

317

nák, pártolni méltoztassak; és ha azt cl nem érheti, hogy addig is, míg e’ részben további törvényes rendelet megtörténik, a’ katonai tartás folyó piarczi áron fizetessék.

Baranyai Követ (Páíozky ’Sigmond): — Küldőinek az a’ kívánságok, hogy az adózó nép, tartozzon ugyan a’ katonaságot termesztménnycl ellátni, azonban azon piaczi áron, melly a’ termesztményeket kiszolgáltató helységhez legközelebb esik, ezen termesztményeknek vontatás bére pedig a’ divatozó előfogati árszabás szerént, a’ királyi kincstár által vagy kis pénzben, vagy hadi adóban bé adható nyugtatványokkal tüstént kifizetessen. Az áltkeló katonaságra nézve pedig azt kívánják, Küldői, hogy minden ált kelő katonától, a'mennyiben az a" gazdával egy szobában való szállással, és a’ gazda által használt világitóval megelégszik, a’ tiszteket sem véve ki személyenként a’ gyalogságtol 1 kr. a’ lovasságtol pedig, ha istállóra van szükség '2. xr. fizetessen, — a’ mennyire pedig külön konyhát, vagy szobát használni akarnának, úgy különös szügségre kivántató fa eránt a" gazdával külön szerződésre lépni, 's a’ megállapított Sómmát azonnal le is fizetni tartozzanak. — Azt kívánják folytatólag, hogy az illy át kelések alkalmával történhető mindennemű kihágások, kizárólag a1 megyék által ítéltessenek el. — A’ kaszárnyákat pedig minden megye ön kebelében fekvő katonaság számára, ön költségein tartozzon czélszerú helyeken fel épitni, a’ kül-ésbel bátorság tekintete azoknak czélszerü felosztását kívánván. — ezek ntán. Folytatólag olvastatott az Ország Bírói ítélőmester által a’ mezei Rendőrség cránli 3—ik Izenet.

Csanádi Követ (Návay Tamás): A’ mezei Rendőrség eránt alkotandó törvényezikkelyeket Küldői is a’ vagyon biztosítása, úgy az ipar előmozdítása, valamint az erkölcsiség nemesítése tekintetéből, a’ hazanak kiszámíthatatlan hasznokat Ígérő üdvöséges rendelkezésnek tekintik, *s‘bár azok létesítését szorgalmazni, — legutóbbi pótló utasításukba legszorosabb kötelességükké tették, — a' törvényhozás figyelmét mindazonáltal felhívni szükségesnek láttak, hogy midőn egy részről a’ vagyon biztosítása körül rendelkezés történik; akkoron más részről a’ sokkal drágább személyes bátorság — ’s kiváltságos jogok ne koczkáztattnának. Ezen elvből kiindulva különösen sem az l-ö rész 9-ik czímje, 's más számossabb törvényekkel, sem pedig az eddig fenálló gyakorlattal össze egyeztetni, nem tudják, azt, hogy a’ csupán lakó házzal's ezen kívül valamivel alig bíró nemeseket is, az elkövetett kártételekért a’ mezei Szolgabiráknak tiislémi elfogásra jog adathassék.— Nemesi egéiklegtündöklób kiváltságaink közé méltán számitátik, az első Rész kilenzedik ezimjénck azon rendelkezése, melly a’nemeseket törvényes idézés ’s bírói elítélés előtt béfogatni tiltja — ezen törvényezikkely bizonyára disze Verbőczy munkájának, mell} et az előbaladás szelleminél fogva inkább más polgár társainkra is kiterjeszteni — mint szorosabb korlátok közé szorítatni óhajtaná — Küldői czélszerűnek tehát nem látják a’ 17. §. szerkezetét ’s fentebb már említett rendelkezést — ’s ezt akkép kívánnák módosíttatni — hogy fogságot a’ mezei Szolgabiró nemes ellen ne ítélhessen, hanem csak a’ Törvényszék, melly az 183a/c. 20. törvén} czikk értelmében rövid utón bíráskodjon — az elzáratás esetei pedig a’ törvényes rendszernek, t.i. idézésnek ’s a', t. előre bocsátásával történjék — ’s testi büntetés melly egyéb fogságnál nem lehet a’ gazdát cselédje kártételeiért soha se érhesse—Továbbá szerfeletti büntetésnek tartják Küldői a’ gazdát a’ 9. §. értelmében olly tetemes bírságokkal terhelni, a’ cselédje által elkövetett kártételekért, 's ezért igen üdvösnek találják a’ felhívott §-ot akkép inodosítatni, hogy a’ cselédes gazdák a’ cseléd vagyona tehetségét meghaladó bírságok fizetésétől egészleu felmentessék, akkor, midőn a’ kár tétel a" cseléd gondatlanságából veszi eredetét — a’ 11 §-nak vég sorait a’ beteg marhának legeltetése cránt akkép óhajtanák változtatni, hogy birság fejében a' rendőri szabályokat általhágók ne 1. forintba, hanem az egész marba árában büntettessenek, úgy szinte a’ kertek, szőllők, gyümölcsösök bekerítésekről, vagy legalább béái koltatásokról különösen pedig a' fáknak lehernyozásárul ezen törvén} czikkel} ékben említést, s az ebbeli kötelességüket nem tellyesitők ellen törvényes büntetést is óhajtanának. — Végtére minden nemű pénzbeli bírságoknál jó értékű pénznek kiejtését kívánnák törvénybe iktatni. Ezek azon módosítások, mellyeket Küldői nevében a1 felolvasott törvényezikkelyre nézve kötelességébe állott kijelenteni, mellyek pártolására a’ tekintetes Karokat ’s Rendeket felszollítja*

Győr Vármegye Követe (Takáts SándorJ— Küldői a’ mezei rendőrségi felügyelést a’ rendes Szolgabiráktól elválasztani nem kívánván, e’ tekintetben a'fő Rendek javallatát elfogadják.

Posony Vármegye Követe (O/gtjuy Titus): — Küldőinek ugyan a' mezei rendőrség eránti t. ez. javallatára több észrevételei volnának — azokat azonban, a’ mcllyekbcn már a’ két Tábla közti megegyezés történt elmellővén, — csupán azokat adja elő, a’ mellyek eránt még az eg} ez[ kedés fenáll, ‘s nevezetesen a’ Szolgabirákra nézve Küldői a’ fő Rendek javallatát fogadják > el. A' 35. szakaszban: az utakra való nézve felügyelést a’ Törvényhatóságokra kívánják bízatni, t mellyek is az utak vonalának megváltoztatását, a' feleslegeseknek megsemmisítését, eszközölhe- Jegyző Könyv. II. Darab. 80