1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
CX VIII. Országos ülis. — Mariim 28-tón IS 10. 3 L;1 királyi hivatalbeliek úgy is el lévén foglalva a’ hivatalbeli kötelességén felül ezen tehertől felmentessenek—• és ezt illy tekintetben méltányosnak is tartja, hogy egyik mértéken túl ne terheltessék, midőn a’másik kényelemben tölti idejét — azonban őt ezen határozat ki nem elégíti, mert mi történjek akkoron , ha az illy országos Választmányokból többen királyi hivatalokra neveztetnének ki, nem mondatik, ugyan azért részéről azt kivánná, hogy az illy esetben, vagy a’ választottak volt társai helyetlesitessenek, vagy pedig a’ kinevezés azon Törvényhatóságot illesse, a’mellynek kebeléből a’ választott tag volt. Zólyomi Követ (fíeniczli/ Ágoston'): Ila úgy tetszik a többségnek, hogy ezen tanácskozás alatt lévő határozat maradjon, akkor ő a’ dolog érdeméhez szóllani nem akar; de miután az,efféle táblai végzés világos törvénynek nem derogálhat, és ezen végzés csak aztat kötelezni fogja, a’ ki annak hódolni fog; a'törvény ellenben mindegyikét, a'1 ki az országos Választmányba ki lesz nevezve, köteleztetni is fogja, azon országos Választmányban megjelenni, ’s annak munkálatiban tettleg részt venni; ezeknél fogva, ha az a’ kivánságuk a’ Karoknak és Rendeknek, hogy azon válásztmányi tag, a’ melly időközben valamelly királyi hivatalba fog lépni, a’ Választmány munkálataiban részt ne vegyen, határozzák el azt világos törvény által, ’s nem bánja, ha a’ Pesti inditványt is elfogadják; mert egy magyar szabad embert csak a’világos törvény kötelez, nem pedig effele táblai végzések, Országgyűlésén kivül, azért a fő Rendekhez általküldetni kívánja, és ha megtörténik az egyesség O Felségének is, ’s miután eztet az Előlülő indítványozta, a’ szólló Követnek nem kell a’ mostani végzés, de pártolja az Elnök indítványát. — Megmaradván e’ szerént a’ kerületi határozat, olvasta ugyan a' fentebbi ítélőmester a1 katonai élelmezés tárgyában Izenetet és törvény javallatot. Az Elölülő: A törvén)czikkely 4. szakaszára, mcllyben az akadályazott tagok helyébe mások neveztetnek, kihagyatni kívánja, — mert az valami új eszme, és a1 dolog kivételét terhesiti, mert ezideig az akadályozottak Ítél) éhe vagy 0 Felsége, vagy a' Nádor nevezvén, ezen kinevezésekben megnyugodni lehetett, mutatják azt a’ 1791. és 1S25. esztendőben a’/ rendszeres munkákra kinevezett országos ^ álasztmányok, ntellyckben noha több királyi hivatalosok vettek is részt, mind a mellet olvassa azokat bár ki is, és ezen Választmányokat valami szolgai elvekkel vádolni nem fogja —* azon fogva felszólütja a* Rendeket, hogy ezen szokatlan záradéktól álljanak el. — Torontáli Követ (Fodor Károly): Fogalmai szerént mindenkor azon törvényeket tartotta a társasági éleiben Jegtökélletesebbekhek, legszentebbeknek ’s leginkább kívánt czélra vezetőknek, mellyck az egész oltalma alatt lévő társaság egyes tagjait egyformán oltalmazzák, egyformán boldogítják, de egyformán kötelezik is, — mert csak úgy lehet reményleni, hogy a’ veszedelembe forgó köz érdeket fogjak a’ társaság egyes tagjai határozott elszántsággal, ’s akár milly áldozattal oltalmazni, hogyha tökélletesen meg vannak arról győződve, és biztotitva, hogy az elhárított köz veszedelmet követő általok erőlködve kivívott békesség jótékonysága, reájok a’ köz érdek nem csak sújtó, hanem jótékony részét is árasztja — ’s viszont a’ köz érdek fentartására okvetellcn megkívántaié költségek s terhes kötelezések igazságos arányban lesznek az egész testület egyes tagjaira is kimérve. — Ezen igazságos, ezen szent, ezen egyedül egész társaságokat valódilag boldogítható elvből kiindulva, ő is akkor, midőn Pozsony Vármegye Kővetje azt kívánta itten törvényesen kimondatni ; hogy azon nemesek, kik adó alatt lévő telkeken laknak, szint úgy mint hazánk nem nemes polgár táisaink tartozzanak járulni a’ katonaság élelmezéséhez, fuvarozásához, sőtt minden azon telkekkel öszvekötött terhek viseléséhez—■ vele egy hanguan voksolt. Meliyet annál biztosabban, annál nyugnttahb lélekkel, ’s tartozó kötelesség telj esítéséből származandó nyugodalommal tett: mennyivel inkább vagyon arról tökélletesen g) őzeltelve, hogy a’ hazánkban mindinkább 's inkább nyomasztóbb sorsra taszítja hazánk nem nemes polgár társainkat. — Mert mennyivel inkább szaporodik a' katonaság száma, annyival inkább nő az adónak nyomasztó szüksége, annyival több termcsztmények kivántatuak meg azoknak élelmezésére, annyival több alkalmatlanság okoztatik hazánk nem nemes polgár társainknak, részerént a* termesztmények ’s katonai személyek ’s \édő eszközök fuvarozásai; részerént pedig azoknak számára szolgálandó szálás adás áltai — mennyivel inkább szaporodik pedig a’ nemesség száma, annyival több telkek vonódnak ki lassanként ezen terhek alól, részerént az itten mostani Hongyülésünkön ismét helyben hagyatott l-ő rész 40. czimje szerint az osztályok alkalmával megengedett törvényes kibecsűltetések, részerént adások s vevések által — ezekből világos az, hogy éppen akkor, midőn a’ teher notion nő, kissebhszik azon alap, mellyen ezen adózásuknak, ezen terheknek és kötcsségcknek nyugodnia kelletik, — nii hosszan folytatva semmi esetre jó véget nem igér — sőtt a’ senki kedvéért meg nem változó természet állhatatos rendje, ’s minden létnek határozott állást adó törvényei szerénti okoskodásból mentett csalhatatlan elv mellett — tűrhető arányt vesztve dönteni látszik a' köz érdeket 79 *
