1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1939 / 62. országos ülés
14 A’ katona szükséget tudakoló Küldöttségbe a sz. kir. Városok részéről nevezendő tagok számáról. »*ió«'z(»n elán további észrevételeitől; miután azonban látja, bogy a‘ kívánják a' tanácskozást, .«ItetetUn WSuLk« ... Rlnva Várossá Követe előadására; — a’ széllé nem akarja szavait, mellyel előadd, ’J|as!jlál, elősorolni, mert azok éppen most l.allottak csak röviden azon három fo elveire, welh ékkel azáltala rosszúl úgy. nevezett 3-dik Rend ellen keserű, és bosszús vádképen hozott fél ti a inita’ haladásról, 2-szor az Elnöktől via facli el vett jogokról , és 3-szor a' Megyék Követeinek uralkodásáról előadott. — A’haladás barátjának, kinek értelmi súly mellett prudentia politifával is bírni kell, meg nem foghatja Nagy Bánya várossá Követének azon lépéseit, nieHyekkel mint egy erőszakolva, s minden kiméllet nélkül azon erő ellen munkálódik, kinek segedelme nélkül azon jogokat, mellyeket hogy törvényes úton megnyerjenek, a’ szóló is óhajt — utol érni alig fogja képes a’ szólló is egybenhasonlitani azon érzést, melly a’ meggyőződés fol\ iába, vívott igazság ki nem vívása által egész erővel szokott hatni az emberre, mert ó is érzette annak sújtó hatalmát — több tárgyaknál e’ terembe; de éppen annak, ki jogokat kivi vili ki \ án a’ haladás barátjának szorossan figyelni a’ törvényes rendre, és a' törvényhozás formájára; mert éppen midőn mások jogai feletti jog terjesztésről munkálunk, vigyázni azon hatásra, melly keletkezni szokott, külomhcn minden ügyes vigyázat mellett is, minden újításoknál, hogy el ne hibázzuk azon irányt, mcllynek tévesztésével sokszor az ügyet, ha el nem sülyeszti is, de legalább nagyon eltávolíthatja, azért azt kérdi Nagybánya Várossá Követétől, a külföldre hivatkozva, békés és törvényes utón, hol növekedett valamelly alkotmányos Országba jogai valamelly résznek törvényhozás ösvénye ideje alatt, illy köz határozat utáni erőszakos lépéssel — 's halad é az vagy marad, ki alkotmányos úton semmibe sem véve egy közönség halál ozatát maga önkénye utáu indulva, a’ köz határozatot megtapodva— akarja jogait kivívni, 's mi rzélra vezet — ’s mennyi jót várhat, midőn a’ Követek állását is illyesekkel nehezítse, a' Küldők véleményét is illyes lépés által könnyen változtathatja, 's nem tekint azon Koset azon erős, és meggyőző nézetekre vissza, mellyek Zala megye Követe által oily’ jó lélekkel és tiszta igazsággal adattak elő , hanem ingerült előadásával a‘ tárgy at olly’ mezőn viszi által, hol a’ sorsokoni segítség csak nehezülhet; nem ijjed a szóló egyébiránt a' külföld véleményétől is vissza, misei ezen Országgyűlése is tett, és nem fog mindent, mit telly es méltányossággal a’ Varosok Követei igazságosabb szavazati arányokról, — de azokról mit Csongrád Követe megemlített gondoskodni fog. — A’ mit továbbá az Elnöki via facti elvett jogokról említett, azok valóba rósz színbe adattak elő, mert magának az Elnöknek előadásából azokat soha nem hallotta, pedig ember, annyival inkább olly' nagy tekintetű személy elvesztett jogai felett, hogy fel ne szólalna, meg pedig egész lelki erejével alig lehet hinni, ’s akkor annak védelmébe magába az Elnök elegendő erőt talált volna — tudta azonban az Elnök, mint constitutionalis polgár, hogy' a' törvényhozás csak azon jogot gyakorolja ez úttal, melly et eddig is csak megegyezésével engedett elnökileg gyakorolni, — de különben is, míg az elnöki kinevezések után kevesebb számba neveztettek a városi Követek , ok nem volt illy' zaklató kifakadásokra, hanem most midőn személy szelént gyakorolva ezen jogot, számok szaporodik, még pedig az Országgyűlése kedvezésével; már azt valóban meg nem lehet fogni haladás barátja szájába hogy’ illik, s most alig vau a' szóló magának a1 Nagybányai Követ nézetei felett tisztába, — kinek sok szép .nézeteibe o is osztozott, 's most magát még is magával megváltja ellentétbe látja. Végezetre a mit az uralkodásra nézve említett, itt őszintén megvallja, hogy’ állítása nem igaz, — mert e teremben uralkodni nem lebet; mivel itt minden határozat Constitutiónk és annak folytába elrendelt szavazati jog mellett mindenkor a’ többség által szokott születni, s ezen feny egetése alig ha meg fogja gy őzettetni velünk azon erűt állások felől — melly nek erejével megszűntetni lehetne azon állást, mellyel nem uralkodásnak, hanem törvényszerű többség határozatának neveznek, — s mcllynek ereje jövendőbeli megállásáról, — fenyegetőző szavai után is e' terembe mindenkor biztosan fogunk gyakorolni, míg a’ köz törvényes inegálapodás mást rendelni nem fog, addig pedig a’ szóllóval együtt a’ N. Bányai Követnek egy éb Követ társaival illyes határozatoknak hódolni szent kötelessége; mert különös nemű barátja lenne az a törvényes haladásnak, ’s különösen kellették arról gondoskodni, ki egy országos koz megállapodásnak engedni nem akarna; annál fogva a’ szóló a’ kerületileg megállapított, s elnökileg kimondott határozat mellett marad. Komárom Vármegye Követe (Pázmándy Dienes): A' mai nap bizonysága annak, milly in- 1 attal viseltetnek a királyi A árosok a Vármegyék iránt — a’ mostani előadásaikat nem lehet gy* >uc tulajdonítani, mint a felbőszült indulatok kitörésének, mert azok nem egyebek? tettleges sértések, meg volt mutatva mi jóindulattal viseltettek a’KK. a’ királyi Városok t? iui óu nékiek napló bírálókat engedtek választani, a'mi az előhaladásnak valódi bizony-LXII. Országos Ülés. — November 27-ken 1839.
