1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

XCVI. Országos Ülés. — Február 28-kán 1840.

221

jak — tekintve azonban azon sok okokat, mellyek a’ balparti mellett állanak, annak létesülését igen viris óhajtja, ’s ha arra valami biztosítást találni lehetne, azt két kézzel ölelné; a’Bihari javallat e’ czél- a’ Duna balparti nak meg nem felel, ’s részéről a’ Hevesit alkalmasabbnak találja, ’s azért a’ mellett voksol, ha v*8Ut er4D‘‘ azonban e’ részben kisebbségben maradna, akkoron Pozsony Vármegye kivánatát minden biztosítás nélkül tisztán elfogadja.

Somogyi Követ (Szegedy ^Sándor): Szükségesnek látja szóllani. — Azt hitte, hogy csak azok fognak felszóllalni, kik utasításoknál fogva a’ kerületi határozathoz nem járulhatnak; — azonban látta, hogy mind a’ két rész a’ síkra száll, ’s mindent, a’ mit az ész mindenható tüzében felhozni lehete, a’ soha nem csüggedő igyekezet által szőnyegre téríttetett. — Nehogy tehát Megyéje szavazat nélkül maradjon, kijelenti rövideden, hogy Küldői, valamint egy részről minden alkalmat, melly az egyesek, ’s ezzel a’ nemzet jólétét, a’ közlekedés előmozdítását ’s a’ kereskedés nagyobb virágzását tárgyazza, szívesen elfogadnak; úgy más részről mindenekben, úgy jelen esetben is a’ veszedelmes egyedárúságot mellőző concurrentiát kizárni, de egvéberánt is senkit saját vagyonával való rendelkezéstől eltiltani nem kívánván, ezen vasúti vonaloknak mind kettőnek felállítását szívesen óhajtják, ’s mind kettőnek valamint a’ balparti vasúti vonalnak az éjszaki vasúttal leendő egybekapcsoltatásáuak azon sorral, a’ mint a’ tanácskozás szőnyegére kerül, pártolását Küldötteiknek meghagyák. — Ennél fogva a’ szólló Pozsonynak indítványát minden hozzátétel nélkül merőben pártolja.

Verőczei Követ (Jankovich László): Előre bocsátván azt, hogy a’ szólló egy áltáljában nincs azokkal egy véleményben, a’ kik a’ szőnyegen lévő kérdést úgy fogják fel, mintha arról lenne a’ szó, valljon a’ jobb vagy bal vasútnak létesülését meg kelletik e’ engedni, vagy tiltani? erről itten szó nincsen, nem is lehet, mert mind a’ kettő a’ törvény pajzsa alatt áll; itten csak arról lehet a’ szó: érdemes e’ a’ Pozsonyi indítvány arra, hogy ő Felségének ajánltassék? erre a’ szólló minden esetre igennel felel, de más oldalról arra figyelmezteti a’ más véleményen lévőket, hogy a’ törvényhozói Testület vaktában, puszta előadás következtében nem pártolhat, nem ellenezhet semmit. —

Ennél fogva Küldőinek felelettel tartozván, kötelességének tartja mentői nagyobb biztosítékot kívánni és Bihar Vármegyének iuditványát pártolni. Azoknak aggodalmukra, a’ kik attól tartván, hogy a’ Bihari feltétel igen súlyos lévén, a’ társaság az egész vállalattal felhagyand, csak azt jegyzi meg, hogy ezen feltételt súlyosnak tartó társaságnak hatalmában áll mindég, a’ feltételnek könnyebbre változtatását kérni.

Ugocsai Követ (Szentpályi László): Az 1832/6dik esztendei 25dik törvéuyczikkelyben kijelelt vonalakra nézve szükségesnek tartja azt megjegyezni, hogy az Iső és 4dik szám alatt kijelelt vonalok éppen nem egyek, — ’s azok ereji mellett a’ Duna két partján két parallel vonalnak megállhatását követelni annál kevésbé lehet, mivel csak az első'pont mondja, hogy Pestről Austria széléig viendő vasút, a’ 4dik már nem Austria széléig, hanem már Morva és Silezia szélét említi, mi szeriut Pestről nem Pozsony, hanem Érsekújvár és Weiszenberg, azaz Fehérhegy felé lenne az út vonal kijelelendő, és igy előlegeseu el lévén határozva, — hogy egyik kijelelt ponttól a’ másikig csak egy, ’s nem két út létezhet, illő ’s a’ nemzeti köz érdek azt hozza magával, hogy az bizonyosan ’s múlhatatlanul felállhasson; ide járul még azon tekintet is, hogy az Austriában lévő kis rész, mellynek kikéréséről most szó van, csak úgy tekintődhetik mint toldalékja annak a’ nagy,

’s Magyarországra ngzve igen érdekesen kijelelt lső pont alatti vonalnak, míg maga a’ nagy vonal meg nem készül, addig a’ toldalékot a’ vállalkozók részére kivívni annyit tenne, mint Pozsonyt Bécsel öszvekötvén előlegesen, a’ másik nagy vonalt, t. i. Pesttől a’ Pozsonyit ’s Debreczenit bizonytalanságnak kitenni, — ezen okoknál fogva tehát a’szólló a’Bihari javaslathoz járúl, ha pedig ezen tellyes mértékű ’s a’ maga nemében egyetlen egy biztosítást a’ többség elvetné, akkor általmegyen azokhoz, a’ kik a’ Pozsonyi kívánathoz nem járulhatnak.

Torontáli Követ (Hertelendy Miksa): A’ vasútak hazánkban még csak zsengéjében lévén, már is tétetnek nékik akadályok, most a’ felett tanácskozni állhat e’parallela, vagy sem? annyit tesz, mint azt mondani, hogy a’ múlt Országgyűlése a’ haza érdeke ellen tett, midőn a’ vonalokat elhatározta — ő részéről örömmel látja a’ vállalkozók neveit, mert csak ez által jöhet létre a’ concurrentia,

’s csak ez biztosít, hogy monopolium nem fog gyakoroltatni — a’ mi a’ Pozsony vármegyei kivánatot illeti, erre az mondatik, hogy azt az 1836: 25dik törvényczikkely nem jelelte ki — azonban ha világosan ki nem jelelte is, azon említett törvénycikk, azonban a’ vasútakat pártolás alá vette, — ennek nyomán tehát minden vasútat, és e’ szerént Pozsony vármegyei kiváuatot is pártolni kell, de valljon kérdi, ha Sina ide folyamodott volna, ugyan pártoltatott volna e’? a’ mi a’ Bihari javallatot illeti, noha a’ hídnál a’ nemzetnek szomorú tapasztalása vagyon , mind a’ mellett még is a’ Bihari javallathoz nem járulhat, mert az a’ czélnak nem előmozdítása, hanem valódi akadály ’s miutáu Bá- Jegyzö Könyve II. Darab. 56