1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

110

XCVl. Országot üld*. — Február. 2S-M/I 1810.

, Q.*in9Prndorftúl Pozsonylg nyerendő B/.abaditéknt előbb ne használhassa a’ társaság, míg Peskezdve a’ vasutat Komáromig el nem készitendi — Bihari javallathoz éppen nem járul, mert ez akadály inkább mint pedig előmozdítása a’ czélnak. miről leginkább Bars Vármegyének előadása meggyőzte, mert ha csak ugyan Pestről Pozsonyig olly sok akadályokkal kelletik a' vállalkozóknak küzdeni, a’ méltányosság megkívánja hogy nékik egy olly résznek használata mint Gánserndorftul Pozsonyig megengedtessék,mi helyest a fő akadályokat elhárították, melly javallata ha pártolást nem nyerne mi előtt a’ Biharihoz járuljon készebb c' Pozsony Megyei kívánathoz minden biztosítás nélkül állani, — a' mi pedig a’ részvényeket illeti, e’ részben Küldői azt kívánnák, hogy azok külföldieknek mind addig tie árultassanak, mig csak azok Magyarországon kelendők, mi végre a'részvények száma és mcgvehetési ideje a'Helytartó Tanács által ismételve is a’ hazába közhírré tétessenek. —

Nógrádi Követ (Fráter Pál): Ha a’ Pozsony Vármegyei kivánatot olvassa, csodálkozik hogy abból illy különös kérdések támadhattak, ó azt egyszerűnek tartja, és azt, mind a'törvény mind pedig a’ nemzeti méltóság tekintetéből nem pártolni lehetetlennek tartja, ugyan is az 1836: 25-ik e’ részletes utak csinálását megengedvén , minthogy Pozsonyiul Gánserndorílg csinálandó vas vonalnak akadályok tétettek, Pozsony Vármegye ezt e’ helyen előadta felszóllitván ;a’ RR-et, hogy ha már Sina a’ Duna jobb partján szabaditékot kapott, ezt a’ kormánynál ki eszközleni a' Duna bal partjára is törekedjék. — B’ szempontból lévén Pozsony Vármegyének kivánata előterjesztve, meg nem foghatja miképpen lehessen itt most jobb, vagy bal parti útról egyiknek a’ másik feletti elsőbbségéről szó — mert a' mi ezen utóbbit illeti, ezt maga a’ haszon, és jüvedelrnezés határozhatja meg,’s lássák a’ vállalkozók pénzeket hová teszik, ő rcszériii, ha már úgy kelletik szóllani a’bal partit a' nemzetre sokkal hasznosabbnak, találja, és azt pártolja is, ppMonj-Víírme-azonban méltányos biztosítás mellett, melly a' dolgot ne enyésztesse el, 's ne akadályoztassa, gye Wvánata a| nemzetet jficlégittse, és a’vállalkozóknak is káros ne legyen, mert a'nemzetet ki játszatni nem

Duna bal parki J

tas ui íráut* kívánja — a' Biliari javallatot azonban, melly a' vállalkozók reménységeit egészen tönkre teszi, nem pártolhatja.— A' mi a’Tolnai előadást illeti, hogy e’ systhemát bontani nem akar, megjegyzi, hogy a’ Pozsonyi kívánatnak pártolása által még systhema éppen nem bentatik, mert noha specialis törvény, mind ekkoráig nincsen, annak hozatalát a’ múlt Országgyűlése ezen Országgyűlésnek adatul kitűzte— azon állítására Tolnának, hogy ha bizonyosan, mi nem túdatik, jobb akkoron megállani —kérdi, hogy mi positivus tudománya légyen Tolnának a’jobb parti vas vonal kiszitése iránt, noha könnyű volna ugyan azon ellenvetéseket és nehézségeket a’ dana jobb parti vas vonal ellen is felhozni, mellyek a’ bal parti ellen felhozattak, és ő részéröl bár mennyit tűnődjön is a'jobb partiba biztosítást nem lát, azért megyéje voksával a’ Pozsonyi kívánathoz járul, méltányos biztosíték mellett. —

Debreczen Városa Követe (Nagy Sándor): A’ bal parti vas útnak létre hozása az országra nézve miért kívánatosabb , ’s különösen szükségesebb mint az úgy nevezett jobb parti vas út vonala, annak mútogatásába, miután az előtte szólló Követek azt'bőven előadtak, a’ szólló nem bocsátkozik, — annak előadásával sem terheli a’KK. ’s RR-et, hogy az út nem léte miatt az alsó Magyarországi kereskedés, melly zsibbadt állapotban van, sokkal isméretesebb lévén ez mindenek előtt mint fel lehetne tenni, hogy valaki arról kételkedik. — De ez utóbb emlitett körülményt tartván egyiket maga előtt, hiszi hogy alsó Magyarország nagyobb részének óhajtását mondja ki akkor a’midőn ugyan azon elvből kiindulva, a’mellyből Bihar Vármegye Követe, a’ Pozsonytól, Morva és Pest felé menendő vasút éppittetését Pestől kezdve javallá, ugyan azon út építtetésének folytatását Debreczentől, mint a’ hol az also Magyar ’s Erdélyországi kereskedés pontosul, nem pedig Pestől kezdve kívánja, mert mindenki tudja, hogy a’ Debreczentől Pestig menő ut vonala síkon fekszik, sikon különösen azon része melly megyen Debreczentől a Tiszáig, és a’ melly ősszel és tavaszszal a’ hosszas essőzés, és a’ tisza folyónak kiömlése által csak "nem járhatatlan szokott lenni. Ha tehát Debreczentől kezdődnék a’ tárgyalás alatti vas ut építtetésének folytatása, mihely ez annyira menne, hogy a’ Tiszát meghaladná ’s ez által a’ közösülést akadályoztató legrosszabb utak elháritatnának, ’s az a’rész használtatnék, tüstént megérezné a’vasút jótékonyságát az alsó Magyarországi kereskedés, és már ezáltal is szembetünőleg mozdittatnék elő.— Azonban a’ vállalkozó társaságnak is bőven gyümölcsözne az ut építésébe fektetett pénze, ehez járulván azon kedvező körülmény is a’ vállalkozókra nézve, hogy sikon esvén az épittetés itt kevesebb kölcséggel jobban haladhatna.— Azt javalja tehát a’ szólló, hogy ha létesül a’ bal parti vasút a’ Pestől Pozsonyfelé menő útnak folytatása nem Pestnél kezdődjék (a’ mint azt Bihar Vármegyének Követe javallá) hanem Debreczentől — hogy ha pedig ez a’ javallat pártolásra nem találna, azon esetben azt kívánja, hogy szabad választás engedtessék a’ vállalkozóknak abban, hogy az építést Pestnél vagy Debreczennél kezdhessék , tel_