1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

XCYI. Országos Vies •— Február. 2S-kán. IS 10.

20;

által az illy vállalatok dolgát; de ha a' RR. meg is akarnák változtatnia’ rendszert, azt hiszi a’ szálló Követ ezt legalább, csak, kellő mód tennék —és azon esetben mint az Angol Parlament cselekszik a1 szükséges visgálatokat bocsátnák eiő, magoknak részletes, bizonyos ismereteket szereznének, és teljes tudományt a’ vállalatról, melly felett törvényt hozni indulnának. Például a’ jelen esetben ha ugyan csak a’ Special bill systhema alatt jönne az elő, azt hiszi a' Szólló, igen meg érdemlené .a’ Törvényhozás figyelmét, azon kapcsolat és viszony, mellybe a’ Magyarországi bal parti centrálisnak maradom vasút a’ Bécs éjszaki vasúttal állitatnék, melly t. i. Bécsbül Bochnia felé építtetik. Ezen éjszaki vasút vállalat az 1 S3G-ki Országgyűlés figyelmét igen is felébresztette, és egy volt azon körülmények között, mellyek a’ kisajásito törvényt igen népszerűvé tették, és siettették azon törvény meghozását, mellyel Hazánknak módot akartunk szerezni , hogy azon éjszaki külföldi vasúttal concurrentiába léphessen. Akkor és méltán mint vetélkedő társ állott azon éjszaki vállalat előttünk. Most mi a’ szándék ? nem más, minthogy a’ mi centrális vasútnnkat kereskedésünknek egyik fő literét éppen azon verseny társunktól t. i. az éjszaki vas úttól függésbe tegyük, — az aJ szándék, hogy a’ mi a’ fő vasútunk torkolatját, kúlcsát, melly akár Bécs, akár éjszak felé szolgál , a’ Bochniai társaságnak kezébe adjuk,— és magunkat discretiojára hatalma, rendelkezése alá vessük — Miután Günserndorfnál az ö vasútjába fogván szakadni a’ miénk, onnan akár Bécsbe, akár éjszak felé csak az ő utján mehetünk, és olly mód, olly tarifa, olly feltételek alatt, mellyeket verseny társunk szabna élőnkbe ; melly ha érdekében látná vagy vélné, egyszerű administrationalis rendelkezéssel — tariff,i emeléssel, vagy sorompó húzással, vagy tudja Isten hogyan, a’ mi in idea igen pompás hosszú vasutunkat akár Bécstól akár éjszaktúl , akkor, és úgy zárna el, mint nékie jónak látszanék. Ila sinli hazánknak .kereskedése, hogy p. o. a’ Bécsi kereskedői piacz nem magyar érdek és rendelkezés alatt áll, valljon tanácsosé e’ mellett még egy más idegen sőt vetélkedő vállalat, és hatalom alávetni azt I miilyen a’ Bochniai vasút; —• valóban áldozatokkal kellene illyest elkerülnünk, nem hogy a’ Posonyi kívánat szerént feltételetlenűl elfogadnánk, sőtt diplouiaticus úton és folyamodással, mint valami jót megszerezni törekedjünk. Ila special bilit hozni akarnánk meg kellene tovább fontolnunk, hogy nem Debreczcn és Bécs, nem Pest és Gänserndorf közli vasútról van a’ szó, hanem csak azon csekélyke vonalról, melly Posonyt Gánserndorfal oszve kösse, — csak ezt tárgyazza a' Posonyi kívánat — mi a’ Posonyon alóli vasutat illeti, erről csak általjános nem hivatalos biztosítások, hírek terjesztetnek, mellyekre nézve csak azt mondja a’ szólló Követ, hogy ha ezekben kellene a’ hozandó törvény biztosságát keresni, az valóban igen csekély volna, és sokkal jobban állana a’ Szólló véleménye szerint a’ bal parti vállalatra nézve a’ biztosítás, ha semmit se mondtak volna az a’ mellett informálok, mint sem most a’ midőn mondtak, de csak azokat tudtak vagi/ akarták, mondani miket hallottunk, olvastunk, — például ha taglalni kellene a’ dolgot nem kerülhetné el figyelmünket, hogy a' mit éppen Posony Vármegye Követe olvasott fel a1 Posony alatti vasútra nézve úgy szóll „hogy ezen vasút folytatassékíl nem Ígéri hogy végeztessék ez pedig más —• és maga a’ folytatás melly egy mértföldre is lehet értve, többre is — de a’ bevégzésnek némi ellentételében áll, — nem az mit biztosításul kívánnánk, hogy félnünk ne kelljen, hogy utóbb jobb és bal parti fényes ígéretek reménysége között a’ valóság a’ Posonyi és Gänserndorf közti csekély szárnyú vonalra olvad majd öszve, mellyet az éjszaki vasút vállalkozói nem a’ mi, de ön magok érdekében építenének és használnának. Átalán mistificatiohoz hasonlít igen az egész dolog, és nem nagy ideájuk lehet a’ vállalkozóknak a’ magyar közönségről, midőn illyesekkel állanak eleibe. — A’ Szólló nyíltan mondja, hogy mind az, mi a’ vállalkozók részérül akár a'jobb, akár a’ bal parton történt és történik, az egész mód, mellyel ók a’ dolgot felfogják nem felel meg az 1836 án volt várakozásnak, és a nemzet köszönetét legalább nem érdemli, sőtt igen kívánja, hogy a' Törvén) hozás ülj enek között igen is óvakodva cselekedjék. De ha special bilit hoznánk, a’ vállalat technicuniát is kellene visgálnunk, ismernünk, valljon t. i. ollyan e’ a’ vonal, a’ számadás, az építési terv, a készület, melly mellett sikert várni lehessen? Mert e’ nélkül mintegy vaktában csak nem határozhatnánk. Magában a’ bal parti vasút érdekében nem lehetne ezt tennünk. — Kérdi a Szólló a bal parti útnak nincsen e‘ más jövendője, mint a’ jelen voksolás ? És maga a’ bal parti vállalatnak érdeke nem azt kívánja e', hogy annak kulcsát leginkább jövedelmező darabját, csak úgy adjuk által akár kinek, hogy annak alsóbb vonalára nézve, helyet és megfelelő biztosítást gyújtson I Valóban a' Sut bene sí cito itt igen károsan vétetnék, a’ bal parti vállalkozásra nézve is jel szaval a1 sal cito, si bene helyett. — Ezek igy lévén a’ Szólló eszébe jutván azon szabály is, mellyet a’ gyermekek első olvasó könyveikben tanulnak „Hogy ha nem tudod mit rnive/j egy kissé álapodjál meg, és addig, mit se tégyi( a’ jelen helyzetben legczélerányosabbnak látja várakozni, és se jobb, se balra nem nyilatkozni, anuál inkább pedig nem nyi- Jegyző Könyv, II. Darab. 52

Pozsony Varmegye Kivánata a’ I>uiia bal parti vasúi iránt.