1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
AC1/. Országos Vies. — Február. 28-lán. 1810. 20:} lenkcznék e’ cselekvés mód a’ múlt Országgyűlés más elveivel is, inellyeket a’ vasutak eránt felállított világos t. i. a' kijelelt vonalokból, liogy az Ország Rendci egy saját magyar honi vasút rendszert akartak alkotni, melly az Austriai örökös tartományokban létezőtől teljesen független légyen, sőtt evvel versenghessen is. Ezért javaslották a’ Bécs Bochniai vasúttal párhuzamos vonalt a’ 9-ik helyen „Bécsiül, ’s illetőleg Austria határ széleitől Magyarországon keresztül kraléig“ ezért 8-ra Bécstől egy másik rónait o’ Magyar tengeri rétpartig“ egyedül azon okhói , hogy a’ magyar vasútak az Austriai vonaloknak, mellyek ugyan ezen irányban már léteznek, vagy jövendőre fclállítatthatnának, vetély társai lehessenek. Éppen az ellenkezőt tennék tehát most, ha a’ bal parti vonalt pártolni akarnék, mert ez, mint tudvalévő dolog egyenest a’ Bécs Bochniai vasút érdekében történnék, a' mi vasutunkat függésbe hozná az Austriai vállalkozókul! , 's mi több lehetetlenné tenné a’ törvény kijelelte 9-ik vonalt — Austria széleitől honnunkon keresztül Krakoig. Más káros következményei is volnának e’terv kivitelének, mert a’ Buda-Pesti ál lobul, és a’ jobb parti vasút elválhatlan láncz szemei lévén a’ honunkban felállítandó nagyszerű közösülés! rendszernek, előre látható, hogy akkor a’ Ilidből se lenne semmi, 's igy- újra a' múlt Országgyűlés elvei és határozatai ellen vétenénk. —• Nem létesülvén pedig a' lúd, el kellene maradni a törvén} ben szinte tervezett 2-ik vonalnak ,,Pesttől a’ magyar tenger partokig“ mi hogy legnagyobb kárunkra volna kézzel lógható. Mind ezeknél fogva a’ Szollá arra kéri a’ KK. 's RR-et miszerént a' múlt országgyűlési elveket megtartva a’ bal parti vonalnak ez uttali ajánlásától elállani, 's inkább mind a' két vállalkozót oda útasitani méltóztassanak, hogy kimeritő, egyébbkint is törvényileg fentartott rendelkezhelés végett terveiket benyújtsák. — Buda Városa Követe QKeller FerenczJ : Ámbár ez az egész tárgy csekély vélekedése szerént nem a’ Törvényhozó testülethez, hanem a’ Kormányszék, köréhez, mint végrehajtó hatalomhoz közveletlenűl tartozna. De miután a1 KK. és RR. ezt a’ tárgyat a' kerületi ülésbe még is tanácskozásba és fontolóra vették, és Posony Vármegye kívánaténak pártolását elhatározták volna, és miután a’ kérdés alatt lévő kívánaténak pártolása, már annyit tenne, mint azt határozottan kimondani, hogy a’ Duna bal parti vas pálya az elsőbbséget megérdemli, — bátorkodik a' Szólló némelly ellenkező okokat, mellyek az egész nemzetre nézve köz hasznosságot bizonyítanak, az Duna jobb parti vas pálya védelmére a' KK. 's RR-nck bölcs megítélése alá terjeszteni. Akár ki a’ földi mappát megtekinti, bizonyosan meggyőzetettni fog arról, hogy a'Duna jobb oldalán, az Országnak termékbeli feleslegét azokkal rüvidebb úton, következésképen olcsóbb vitel bér mellett mind a’ birodalom fő Városában , mind pediglen a’ tengermellékbeli tartományokba, sőtt Angolországija is szállítani lehessen, mert a’ Duna bal partján létre hozandó vas pálya Bécstől Pestig 40, holott a’ Duna jobb parti pálya nem egészen 35 mértfüldet tesz, és mivel a’ vas pálya bal parton Morva, Vág, Ipoly és több folyókon átvezetendő lészen, igy tehát részint ezek, részint más szembe szökő nehézségek miatt iszonyú sok kölcségekkel eszközölhető, — holott Duna jobb partján századok olta Országutak és a' kereskedési vonal már léteznek, ennél fogva építendő vaspályának sokkal alkalmatosabb, mert természettől sok nehézségektől mentve van, — és mivel az e'rész a’ tengerrel is határos, azért a’ kereskedési tekintetben is a’ leg kiterjedtebb öszveköttetés, és a’ leghosszabb vas pálya lehetséges lészen. Ezekhöz még az is járul, hogy a’ sok görbülések miatt, mellyek a’ Duna bal parton sok helyeken vannak, a' gőz szekerek éppen nem alkalmazhatók, hanem csak a" ló pálya gyakorlatba vehető, és így hiányzik annak a’ bal parti pályának a1 legelső tulajdona, t. i. a' személyek és portékák gyorsabb előmozdítása, melly igen könnyen elérhető It’szen a’ jobb parti gőz szekerekkel elláthatandó pályán. — Továbbá a’ Duna jobb partján sokkal több Városok léteznek mint sem bal partján, mert ottan van Soprony, Mosony, Győr, Esztergom, Fejérvár, és a’fő Város, holott bal parton az egész vonalon keresztül csak Posóny és Komárom találtatnak, és mivel minden vas pályának a’ jövedelme főkép a’szállítandó személyek számától függ, mi által a’ portékáknak vitel bére is könnyebbitetik, ennél fogva jobb parton a’ vas pálya sokkal több személyre számolhat; mert az ottan tévő Városok többek, és népesebbek, következésképen, ezek k Városok a’ hol az ipar is létez, Pest Városával kereskedési tekintetben is nagyobb kapcsolatban öszveköttetnének, azonkívül még a’Duna bal partján fekvő Posony, és Komárom Városokat is kereskedési viszonyokra nézve öszveköttetésbe hozná, holott ellenben a' bal parti pálya, Sopronyt, Győrött, Mosonyt, Esztergomot, Fejérvárt, és a’fő Várost ebből egészen kirekeszti. — Ebbűi kitetszik, hogy Pest Városának kereskedése legkissebb kárt sem szenved a’ Duna jobb parti vas pálya által, mert ez által az említett Városokkal az kereskedési tekintetben jobban öszveköttetik, és részesül annak hasznaiban, és éppen ezen jobb parti oldalról Pest Városa virágoztatására nézve legtöbb eszközei őmledeztek, és többnyire onnan emelkedése is jutott. Ma-51 * Pozsony Vármegye Kivánata a’ Duna bal parti vasút iránt • >
