1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

Február. 28-bán 1810. 197 \C\ I. Országos Ülés> — • * mással ellentételbe áll. és egyik a’ másiknak létesítését veszélyeztetné, a’ két vonal között mind köz hazai , mind;pedig provinciális érdekeknél fogva— mellyeket még is egészlcn elmellőzni nem lehet, a'jobb partinak létesítését törekedjék lelkesen kivívni, ennél fogva a’ kérdéses po­­stulatumot nem pártolja. — Győr Vármegye Követe (Takáts SándorJ : Megyéje azt tartván, hogyha a’ paralella fel­állitatnék, akkor a' Hazában nem csak egy vas vonal sem lesz, hanem egyszersmind az állandó hid is veszcdelmeztetni fog, azért ők a’jobb partinak elsőbbséget adván, Pozsony Vármegye kívánságát nem pártolják. Bereghi Követ {Pogány József): Az 1S3G: 25-ik t.-czikkely alapításánál az volt a’ fő elv, hogy a’ -vállalatok létrehozása serkentessék, és előmozdittassék, ne pedig akadályoztassák, annál fogva azok pártolást érdemelnek az 1836: 25-ik t.-czikkelybe biztosításról szó nincsen, és hogy nem is kell, példája annak a’ Pesti hid, mellynél nem csak hogy biztosítás nem ké­retett, hanem a’ Nemzet sarkalatos törvénye is közel egy századig felfüggeztetett, és pedig a' nélkül hogy biztosíttatott volna, fel fog e azon hid építtetni, vagy ha felépittetnék azon hosszú évek sora után jó karban fog e az a Nemzetnek által adatni, — ha a’Karok és Rendek a’jelen eset­­lton biztosítást kívánnak , úgy gyengítik ön magok azon törvény erejét, mellyct hoztak, *s melly­­nek ekkorráig sikere sincsen. — Ila a két vas vonalból választani kelletik, akkoron a’ hal par­tiban részéről több biztosítást talál, mert azt olly társaság válalja magára, a’ melly már hasonló válalatot létre hozott, a’jobb partinál pedig azt tapasztalja, hogy azt Sina sürgeti, ki a’ Győri vasútra a’ részvényeket már esztendők előtt eladta, de mind ekkoráig még semmit sem tett, de egyéberánt attól, hogy ha a Pozsonyi készen lesz, azt tovább folytatni nem fogják, éppen nem tart, ha tekinti hogy a1 bal parton Hazánknak nagyobb része van, ’s onnént több termcsztmé­­nyek is vitethetnek ki, mentői tehát többet jövedelmez, annál inkább nagyobb a’ reménység a’ kivihetőségre, és annál nagyobb haszon azörszágra, — ezt meg isméri a’jobb parti vállalkozó társaság is, de azt akadályoztatni csak azért akarja — a’ mint a’ szóló némelly Pesti levelekből értette, hogy a' bal parti út által az állandó Pesti hid tetemesen csökkenne, már pedig azt igaz­ságosnak nem tartja, hogy egyes személyek érdekéért a’ haza java veszedclmeztessék ő részé­ről a’Pozsonyi kivánatot pártolja. Mi Bars Vármegyének azon előadását illeti, hogy a’Nordbahn létrehozása megszomoritá a' nemzetet, ezt ő sem tagadja, de megjegyzi, hogy az csak azon időben volt, a' midőn hasonló vállalatnak hazánkban való létesítése iránt a’nemzetnek még reménye sem -volt, most azonban midőn azt látja,hogy termesztményeinek kivitele könnyittetik, és a’ Gallitziai termesztményckkel concurrálhat, a’ Nordbahn nem csak hogy nem szomoritja, hanem nyűgöt­­tan nézheti. — Horvátország Követe ([Dominick Sándor): Minthogy Horvátországra nézve a’ kereskedésnek nagyobb gyarapodását lehet reményleni, ha a’ Duna jobb partján fog vas ut készíttetni, ennél fogva a’ Pozsonyi kívánat ellen szavaz. Pest Városa Követe-(Tretter György): A’ meg ismerés stádiumai a’ vas pályákra nézve egész Európában következők valának: Részvétlenség, hitetlenség, ellenetörekvés, meggondolás, megengedés, részvétel, buzgó fclheviilés, ’s végre ábrándos szédelgés. — Tagadhatatlan, hogy midőn az 1S3G: 25-ik t.-czik. alkottatott, a’ törvényhozó test a’ Kormány sőt maga a’ Nemzet több­sége legalább is a részvétel lépcsőin állának, midőn tehát jelenleg egy társaság Debrcczentől Pozsonyig, ’s Osztriaig egy vas pályát felállítani szándékozik, ’s e’ roppant vállalat biztosb léte­­sithetése, és sikerülése végett a’ Karokhoz 's Rendekhez olly kéréssel folyamodik, hogy hathatós közbenjárásuk által Ő Felségénél a’ kegyelmes engedelmet ezen felállítandó vas pályának az éj­szaki vas pályával leendő üszveküttetésére kieszközölni méltóztassanak, akkora' szállónak cse­kély véleménnyé szerént az Országgyűlés nem bizonyíthatná jobban be, hogy a’ vas pályák iránti részvétele nem csak fcnáll még mindig, hanem a5 buzgó felhevülés stádiumaihoz közeleg, mintha az érintett kérelmet melegen pártolja. — Háromféle ellenvetés történe ezen folyamodás ellen, tudniillik : 1-ör Hogy mivel a’ Duna jobb partján egy más társaság szinte egy vas pályát épitteni czéloz, tartani kell attól, hogyha mind a’ két vas pálya létre jön, az egyik a' másikát tetemesen károssitani, és a’ mind két részrüli Részvényeseket veszteségbe ejteni fogja. 2-or ITogy ha ezen vas pályák közül jelenleg csak egyik létesülhet, a’ jobb parti elsőséget érde­mel, ’s 3-or Hogy talán a’ bal parti vállalat által csak egy nyereséges részvény játékra van a' czclzás, ’s egyszersmind félhetni hogy az egész hetv en mértföldnyi hosszúságú va9 pályá­nak csak parányi, de igen is haszonhajtó részecskéje Pozsonytól Gánserndorfig fog épülni. — A mi az elíő ellenvetést illeti a’ Szúllú azt tartja, hogy Hazánk viszonyait tekintve senki sem jövendölheti biztosan valljon fog e’ az egyik vagy másik e’ két vas pálya közül, vagy mind a’ kettő, vagy egyik sem jutalmasan jövedelmezni. — Más Országokban, hol vas Jegyző Könyv. II. Darab. 50 I

Next

/
Thumbnails
Contents