1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 95. országos ülés
11)0 XCV. Országos Üli’s. — Február. 2 7-kén 1840. Ó Főherczegsége a’ Nádor tudósitását beadta volna, bogy ezen tárgyhoz czélirányosan szólni lehe-kéri az Elölülőt, hogy ezen tudósítás minél előbb kinyomtattassék. Az Elölülő jelenté, hogy ez eránt a’ szükséges rendelések megtétetlvén, már azon tudósítás az Acták között ki is jött légyen. A* i2-dik pontira. Zalai Követ (Uertelendy Károly): Ferlő tavának lecsapoltatására egy kir. Biztos neveztetvén, Megyéje ugyan azon kir. Biztost felszólitá, hogy kebelébe létező Marczal tavat is vegye kiszáritás alá, tanácskozott is ezen kir. Biztos Megyéjével, mivel azonban több malom-gátak lerontása és több akadályok elhárítása forogna fen. mellyekre felhatalmazva nem volt, sikeresen nem intézkedhetett, Küldői tehát azon utasítást adták, hogy e’tekintetben mint Soprony Városa kívánja, egy Törvény alkottassék — mi végből ő a’ kerületi végzéssel meg nem elégedhetvén, kivánja, hogy ezen tárgy a’ Kerületekre vissza ulasitassék, és még ezen Országgyűlése alatt egy törvény alkottassék. Győr Vármegye Követe (Szűcs Antal): Kötelesnek érzé magát Soprony Városa ezen kívánságánál felszólalni, mert Soprony Városa azt állítja: hogy Győr Vármegye a’ Rába és Rábcza folyók szabályozásában a’ királyi Biztoss g rendelésének végrehajtását akadal) oztatta; Győr Vármegye, kinek Jegyzőkönyvében egy századot meghaladó azon kivánsága majd minden évben előfordul, hogy a’ Rába és Rábcza szabályoztasson , hogy ezek kiáradásaitól ezen Megyének nagy része mikép mentessen meg, erről szóló határozatai is azótától Országgyűlési Küvetjeinek e’ tárgyban adott utasításai bizonyitják, hogy Megyéje mennyire óhajtja ezen folyóknak szabályozását, sőt bizonyságul felhívja azon ns. Megyéknek Követjeit, kiket ezen tárgy közelebbről érdekel, ’s a’ kik a’ múlt esztendőben Győrben a’ királyi Biztos előlülése alatt tartatott gyűlésben jelen voltak, ha nem nemes Győr Vármegye Küldöttjei sürgették e? hogy a’ megállapított kulcs szerint a’ kivetendő summának egy ötöd részét köteleztessenek azon Törvényhatóságok, kik érdekelve vágynak a’ jövő tavaszig a’ pénztárba befizetni, hogy az határozattá váljon, és hogy a’ tavasz kinyiltával tüstént a’ munkához is hozzá fogjanak, ha ez igaz, a’ mit tagadni nem lehet, — akkor nem áll Soprony Városa azon vádja, hogy Győr Vármegye akadályoztatta a’ királyi Biztos rendelésének végrehajtását, ha csak azon igazságos kivánságát Győr Vármegyének ’s vele egyetértő Győr Városának az akadály okának nem tartja , mi szerént ők azt nyilványitották: hogy miután ezen Rába és Rábcza folyóinak Győr Városa alatt a’ kidolgozott terv szerént a’ kis Dunába való beeresztése projectáltatna, attól tartván, hogy mind a’ Megyének nagy része, mind a’ Városnak, mellyek még ez ideig a’ viz áradásoknak se voltak kitéve, bizonyosan kitéve lesznek, ha a’ kis Duna ága Győrtől Gonyőig, hol ez az öreg Dunába omlik, ki nem tisztittatik, mert az canalison hirtelen bele folyó vizet bizonyosan visszatolja, ha csak azon nem segittetik, hogy ott ne akadályoztasson, hogy ezen kis Duna ágának kitisztításához is az érdeklett Törvényhatóságok hozzá járuljanak, ezen kívánság pedig igazságos, mert Győr Vármegye is szinte úgy mint a’ többi érdeklett Megyék kíván a’ vizáradásoktól mentesítetni, — nem akadályoztatja tehát, hanem Győr Vármegye is óhajtja, hogy e’ részben törvény alkottasson. Soprony Vármegye Követe (fíögyészi Pál) : Midőn ezen tárgy a’Kerületekben felvétetett, akkoron arról volt a’ szó, felvétessen e’ most mindjárt, vagy pedig a’ kir. Előadásokra, midőn t. i. a’ Duna elrendezéséről lészen szó, halasztassék , és mivel akkor még mások voltak a' kinézések, ezen tárgy elhalasztatott, minthogy azonban a' Duna szabályozás, mint láthatni, elmaradand, ő is szükségesnek találja, hogy még ez Országgyűlésén e’ részben egy törvény alkottassék. A’ többség azonban a’ kerületi végzés mellett maradván. A’ 13—dik pontira Az Előlülő: a’ kerületi végzést nem pártolhatja, mert Hazánkban a’ praedialis székek, ösméretes Jurisdictiók, ’s azért bajos az ő jogaik és municipalitásaik felett illy mellékesen rendelkezni, közönségesen tudva van, hogy különös biráik, külön hatóságok vagyon, noha némellyekben, mellyek a’ politicumot tárgyazzák, a’ Vármegye hatósága alatt vágynak; azonban különös jogaik és municipalitásaikról igy mellékesen rendelkezni nem lehet, mert valamint a’ Törvényhatóságoknak, úgy minden egyeseknek is jogaikat tisztelni kelletik, azért ő kívánná hogy e’ részben az országos Küldöttség javallata fogadtassák el. Nyitrai Követ QMarczibányi Lőrincz) : A’ kerületi végzésnek kiváltképen az volt ez oka, hogy a visszahelyheztetési Ítélet gyakran akadályoztatott, ’s akkoron az Érseki Szék Alispánya hatalom kart nem rendelhete, mivel ez csak a’ Megye hatóságához tartozik, igy a’ végrehajtás nem is e-zköfel ’ mert a' Vármegye 'Hy esetekben nem rendelte a’ hatalom kart, de külömben is a’ visszate lezteti s political alakú lévén, minthogy a’ politicumokban az Érseki Székek a’megyei hatóságok tartoznak ,^lciv4nja> hogy a’ kerületi végzés elfogadtassák, és a’ megyei hatóság ne csonkíttassek. o ü o . Noha részéről szívesen megegyez abba, hogy mindenkinek sérelmei felterjesztessene , tzen szám alattit azonban sérelemnek nem tartja, mert mind előbb is einlité a’ praedialis
