1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
XC1V. Országos Ülés.Február. 2G-kán 18.10. ' 17.1 pártolhatónak a’ KK. és RR. által; mivel ezen kívánságnak tellyesitése a KK és RR-re nézve legkevesebb külömbséget sem tesz. Melly kívánságát a’ szállott Követnek. Horvátországi Követ (Dominick Sándor): Szinte utasításánál fogva pártolta. a’ 11-ik számra. Horvátországi* Követ (Dominich SándorJ : Miután Eszék Városa a’ Kir. Városok sorába emelve lenne azoknak jussival, és szabadalmaival is él: ennél, de azon oknál fogva is, mivel alsó Slavoniában csak Posega kir. Városa vagyon inarticulálva, kérte a RR-ket, hogy Eszék Városának törvénybe való iktatását is eszközölni méllóztassanak. Veróczei Követ (Jankoricb László'): — Tudva van a' KK. és RR. előtt, bog}-még lS09-ik évben Eszék sz. Kir. Várossá lön, úgy szinte Küldőinek az iránt már több Ízben e’ helyen történt közbejárásukat, bogy Eszék Várossá Törvénykönyvbe iktatassék. Küldőinek ezen kívánságát következendő okok istápolják, bogy az egész vidékben Posogán kívül más sz. Kir. Város nincsen, hogy Eszék Slavoniának fő emporialis helye, és mind ez már most is meglehetős tekintetet érdemel, melly tekintet a napról napra növekedő Török kereskedés által mindinkább nevelkedik, a" mi hajókázó Dráva melletti fekvésénél fogva igen természetes — ezt az is bizonyitja, hogy rövid idő ólta magában a Városban selyem g)ár; tó szomszédságában fekvő helységben pedig egy már minden tekintetben figyelemre méltó ezukorgyár létesült. Melly kivánatot. Po’segai Követ (Fari,as Sándor): is utasításánál fogva pártolt). a" 13-ik számra. Az Előlülő: Már akkoron is, midőn a' görögném egyesültek vallásos sérelmei, és kivánatai tárgyaltattak kijelentette: hogy ezen nemzet szabadalmak mellett jővén hazánkba, azok az úgy nevezett Dcclaratorium lllyricutnban foglaltatnak; hatehát a' megholt Érseknek javaira nézve kir. Leirat érkezett, az bizonnyal ezen Declaratoriumban alapul. De továbbá hogy a’katonai személynek oda rendeltetése is nem olly önkényes, mint az elóadatik, onnan kitetszik, hogy a’ Sörög nem egyesültek nagy részben a1 véghelyeken laknak, hol, csak valljuk meg, hogy a' jó rend, és védelem tekintetéből is sok máskép vagyon , mint hazánkban. Valamint azonban örülnünk kell, hogy ezen véghelyek, mellyeket az egész Európa csudái, Hazánknak kiegészítő részei, úgy más részről rajta kell lennünk, hogy az ottan jelenleg fenállójó rend, jövendőre is fentartassék: részéről: minthogy Verőcze Vgyének kívánsága a' Dcclaratorium Illyricum ellenére volna, kihagyatatni kívánta. a' 14-ik számra. Veróczei Követ (Jankorich László): Ila valami kötelessége a’ megyei hatóságnak, bizonyosan az arra való felügyelés, hogy az adózó nép rendkívül ne terheltessék ; mert hiszen ezt nem csak az emberiség, hanem a‘ Status czélja , jólléte okvetetlen megkívánja — telj esítették ezen polgári kötelességüket Küldői, midőn már 1836 évben legnagyobb részt éttel tapasztalni kéntelenítettek, hogy Megyéjük kebelében lakozó adózó nép, a’ köz, már magában is igen súlyos terheken kívül, még a’ Megye geographicus helyezeténél fogva szükséges hydraulicus munkálatok által felette terheltetik. Mert a’ Dráva 22 mértföldnyi hosszaságra mosván Megyéjének partjait, számtalan, véghetetlen károkat okozó áradásokat tesz; — szabályoznia tehát mind ezen oknál fogva — mind pedig azért, hogy a’ sok helyen tőrzsökökkel telt Drávának medre tökéletesen hajókázhatóvá tevődjön határozhatott el. Ezen roppant munkának fele Megyéit illeti, nrás fele a sokkal nagyobb Somogy és Baranya \ gyék között lét én felosztva. — Ezen szükséges munkálatoknak végbehajtására Megyéje már 1836 esztendeig is több ezer forintnyi költségeken kívül 400,000 napi munkát fordított, eliez járul, hogy a’ hegyekről lefakadó patakok a’ colonialis földeken is nagy károkat okoznak ; sőt a" mi niég veszedelmesebb Megyéjének sik részein, melly - nek egy részé alacsonyabban fekszik, mint a’ Dráva, megállapodván a1 viz le nem folyhatása miatt egésségtelen kigőzölgésekkel a’ levegőt megrontja. Ebből tehát kitetszvén, hogy az adózó nép szabályozások, töltések, és vontatók építése által , úgy szinte Ország utak készítésével veghetetlen terhelve van; mar 1836-ikban Megyéje legfelsőbb Héjén segítségért a so felemelt árából esedezett, de nem tellyesedvén igazságos óhajtása, meghagyák, hogy e’ tekintetben a' KK. és RR. pártolását kieszközölni törekedjék, ar mit is teljesítettek, az iránt esedezvén a’ KK. és Rendek előtt, hogy mind ezeknél, mind azoknál fogva, mellveket e’ tárgyban a' kerületi ülésben bővebben előadott, figyelembe vévén azt is, hogy Megyéje a’ só felemelt árából még soha sem kapott, és hogy ezen tárgy halasztást nem szenved — Küldőinek ezen kívánságát () Felségéhez felterjeszteni méltóztassanak. a’ 17- k számra. Az Elölülő: Noha nem tagadja, hogy törvényes tekintetben legyen e' pont alatti esetben sérelem; minthogy azonban mint felyehh is említé a’ véghclyeknek elrendezése a1 védelem és jó, Jegyző Könyv. II. Darab. 41 I
