1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
158 XCin. Országos Ülés. - Február 25-kén. 1840. A 41dik pont fel olvastatván. Veszprém Vármegye Követe (Kotsi Horváth Sámuel): Ragaszkodott továbbá is Küldőinek kívánságához kijelentvén, hogy nem bánja akár napi dij, akár pedig bírói pénz határozódik meg, csak hogy a' törvényben nyilván ki légyen téve. Bihar Vármegye Követe (Beöthy Odún): El nem érthette Veszprém Vármegye kívánságát, mert Megyéjében a’ sportuláknak híre sincs, a’ birói taksák pedig meg vannak határozva. Soprony Vármegye Követe (Hőyye'szy Pál): Sumrnás vissza helyheztetési ügyekben eddig sem járván birói sportula, hanem csak napi dijok fizetése lévén szokásban, nem látja szükségesnek e’ végett való rendelkezést, arra pedig, hogy a’ keresetétől elmozdított felperes a’ költségeket fizesse, a’ kerületi határozat szerént szükséges törvényt alkotni. Az Elölülő: Felvilágosításul előadta, hogy a’ Cancellariaa’sportuláknak helyet némád; sokszor kitétetik ugyan a’ költségek felszámításában a’ birói napi dij, úti költség, ebéd ’s a’ t. de a’ Cancellaria a'bíróság napi diját a’ Theresianum schema szerént, tanukbérét, forspantot, a’ prókátorok illendő dijait ítéli meg, csak a’ nyertes felperesnek, mikor pedig a’felperes elveszti perét, akkor csak a’ bírák forspautját, és napi bérét szokta megítélni. Borsód Vármegye Követe (Palóczy László): Azon értelemben van ugyan, hogya’ vissza helyheztetési sumrnás perekben helye ne legyen a’ per taksáknak — de a’ mennyiben a’ M. U. Cancellária úgy ítélte, hogy a’ felperes az ő visszahelyheztetési keresete alól feloldott alperes költségeit megfizetni nem tartozik, ’s e’ részben felirást tévén Borsod Vmegye, a’ M. U. Cancellaria azt felelte, hogy arra világos törvény nincs — szükségesnek tartja a’ szólló, hogy azon esetre nézve a' kétséget elhárító világos törvény alkottasson. Az Elölülő: Abba jelentette ki a’ többségnek határozatát, hogy a’ sérelem lső része kimarad, a’ második részéről pedig a’ Karok még ezen Országgyűlésén kimeritőlegebben kívánnak tanácskozni. Olvastatván a’ 42dik pont. Mármaros Vármegye Követe (Mihályi Gábor): A’ feladott esetet nem tartotta sérelemnek, mert a’ felhívott törvény csak azt rendeli, hogy a’ külömböző vallású felekezetek különös adakozásokra ne köteleztessenek, de azt nem parancsolja, hogy illy közös költségek a’ czéh cassájából ne tétetesseuek. Veszprémi Káptalan Követe (Bezerédy Miklós): A’jelen panasznak a’sérelmek sorából leendő kihagyását éppen a’ külömböző vallásúak között igen szükséges jó egyetértés, költsönös béke,, ’s nyugalom kívánják. Ugyan is mi itt szóval mindég azt sürgetjük, közelítsünk egymáshoz, cselekedettel azonban folyvást távolítunk egymástól. Az uj zászló készítetés esete minden fél századba» csak egyszer fordid elő. Számos királyi, ’s mező városokban a’ czéhek sok helyen vegyes vallásunkból állanak, ’s köz pénztárból csináltatott zászlóval bírnak, még is 1790 ólta volt e’ az eránt, vagy Veszprémet kivéve van e’ ma is másutt az egész országban? s’ ha nincs, ugyan tanácsos e’ illy sérelemnek felállításával a’ czéhek nyugalmát, jó egyetértését az egész hazában felháborítani ? ha a’ külömböző vallású városi fegyveres polgárság, ha több országoknak külömbfélereligiot követő állandó katonasága egy felszentelt zászlót tisztelhet, ’s alatta vitézkedhet, mért nem a’ czéhbéliek? nem lehet e’ félni illy példa után, hogy ma holnap az ármádiánál külön zászlót fog-1. mniríil/Mob l*ív<ímn o’ npni Lufnlitnc tolmiál' í \pm IQ íjIIa fí'mifV^AC'/nrpm Vopnipirrp plpípripc-.í Knzönséges sérelmekről , melyikek felterjeszteni! javallatnak.
