1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 92. országos ülés
144 XCI/. Országos Ülés. — Februar, ii-kén IS40. a' földes uri jusok közé számlálna, igen igazságos, hogy a' midőn bár ki más só árulás végett boltot nyit; a' földes urat illető bólt árendát is megfizesse, — világosan kijelentvén Küldői, bogy a’ vásárokban gyakorolni. szokott és a' fő Rendek által eltörlesztetni kiváut só árulás szabadságának megszorításához nem járulhatnak. A’ t O-dik szakaszra a' Jegyzőkről. Nyitrai Követ [Marcxibányi Lórincz): Küldői a Jegyzőkre azt kívánják, hogy azoknak fogadtatások, valamint szintén elbocsátatások is, mindenkor és minden esetre a földes ur tudtával történjék. Sárosi Követ (Pillér László) : Azon esetben hol a' jegyzőség kántorsággal jár, kivánnák Küldői, hogy ott fogadtatások az illető papi személy tudtával történjék. Somogyi Követ (Som sich Miklós): Az ő Küldői a’ jegyzői hivatalt a' kántorságtól elválasztatni kivánván , többiben a' fő Rendi javallatot elfogadják. Temes Vármegye Követe ( Var hőnyi Adtán): Minden bár mi nagy Intézeteknek is, czélirányos volta a’ tapasztalás által igazoltatik leginkább, és csak az alkotott szabályok foganatositása közben vehetni észre mi hibás, mi rósz, és mi javítható a’ felállított rendszerben. — Küldői előtt is szinte illy tapasztalásnál fogva fejlődött ki amaz óhajtás, — mi szerint az uj úrbéri törvények létesítése folytában gyakorlatilag előtűnt szükségek, és fogyatkozások, hozandó alkalmas törvények által üttessenek helyre —illy szempontból indulván ki, meghagyták néki; hogy az általuk tapasztalt ’s utasításokban bőven kifejtett nehézségeket előterjesztvén , azok eránt új törvényeket sürgessen, eleget is tett ő ennek mindjárt kezdetben, — nem szándéka tehát, most főkép midőn jelen tárgy eránti tanácskozások, ’s egyezkedések o!ly annyira előre haladtak, mind azon észrevételeket, mellyeknek egy része a’ kerületi Ülésekben hajótörést szenvedett, itt újra felhozni, — azok közül azonban egyet különösen lelkére kötvén Küldői, erántok tartozó kötelességből — azt mellőznie lehetetlen. — Ugyan is Küldői azon okra nézve , — nehogy az ur dolgára rendelt jobbágy a’ feladott munkának késedelmes tellyesitése által a’ földes uradalmat károsíthassa, szükségesnek tartják azt: hogy a’ jobbágyság jövőre meghatározandó általányos munka tételre köteleztessék, és e’tekintetben a’ Törvényhatóságoknak meghagyatassék, hogy minden körülményeket figyelembe véve egy általányos munka rendet dolgozzanak ki, mellyhez a’ jobbágyok magokat alkalmaztatni tartozzanak. — Küldői eme’ kívánsága azon felől, hogy az illy étén rendszabály a’ gazdasági intézeteket elősegéli, még magának a’ jobbágyságnak is inkább hasznára mint kárára szolgál, ’s még igazságos is, —* és azért kéri a’ Rendeket eme indítványa pártolására. t Torontáli Követ (Fodor Pál): Küldői, a’ mint azt már más ízben is kijelenté, a’ bor szabad behozatalára nézve az a’ világos kivánsága, hogy azon legkisebb edény, mellyben a’ jobbágyoknak a’ bor behozatala megengedtetik minémüsége , a’ törvényben világosan kitéve nem lévén, ha bár Megyéje Rendei azon edényt, melly a’ törvénybe értetődik, egy akósnál, mint legkisebb törvényes mértéknél kisebbnek lenni nem vélhetik, az a’ törvényben világosan érintessen, hogy a’ 6-ik törvény-czikk 2-dik §-a 4“dik szakaszában kérdésben lévő abroncsos edény 64 itczénél kevesebbet magában ne foglalhasson, melly Küldőinek czélszerü, ’s igazságos kívánságát annyival inkább ajánlja a’ KK. és RR. kegyes pártolásába, mivel a’ földes ur ’s jobbágy közti e’ részbeni viszony, csak igy tiszta ’s határozott világosságra hozható lévén — minden e’ kétséges értelmű engedmény, ’s bizonytalan nagyságú, hazánknak majd minden részeiben más névvel nevetett abroncsos edény miatt, könnyen származható kérdések, ’s számtalan ked vetleúségek, igy lennének leginkább elhárithatók. Verőczei Követ (Jankocics László) , Árvái Követ (Zmeskál Móricz) és Szeremi Követ (Poszárecz Zsiymond) az általányos munkákat utasításoknál fogva pártolták. Olvastatott ennek utánna az Ország birói ítélőmester által Kraszna, Kozép-Szolnök , Zaránd Vármegyék és Kővár vidéke eránti 3-ik Izenet, mellyre nem lévén észrevétel. __• Az Elölülő az ekkép bevégzett Izeneteket az olvasó ítélőmester által a’ fő RR-hez általküldvén, — az Ülést eloszlatta.
