1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 91. országos ülés

XCI. Országos Ülés. — Február. ‘12-kén 1810. 133 Szeged fekszik a Marosnak Tiszába való szakadásánál, bogy pedig a’ kereskedésnek a’ folya­mok legjobb eszközei legyenek, kétségbe bozni senki sem fogja; — bogy Arad szemlátomást ne­­vekedik, azt tagadni nem akarja, de bogy Szegedet í>elü! nem múlja, az is bizonyos — Szeged­nek vágynak esztendőt által négy vásárjai, mellyek a' Pesti és Debreczeni vásárok után hazánk­ban legelsők , és elóvásárjával, mellyen a1 nagykereskedők pórtékáikat az oda való kereske­dőknek váltok mellett adják el (mert a vidék penznélküli), 1-1 napig tartanak — ezen vásárokra lejárnak 30 Pesti nag) kereskedők is; minden vásár alkalmával legalább 300 váltó adatik ki, mellyek jelenleg is Szegeden ítéltetnek el, bogy tehát most ezen váltókért a' Szegediek Pestre, Aradra, vagy Temesvárra idéztessenek, azt végső romlások nélkül elrendelni nem lehet. Mi a' termesztményekkcl való kereskedést illeti, a’ felső vidék fávali kereskedésének Szeged a' le­rakó helye, úgy hogy a’ felföldi fát még a’ Pestiek is itt veszik — meíly kereskedésre, ha a’ váltószék Szegedre fogna tétetni, azon kedvezés tétetne, hogy nevekedvén azáltal a' hitel, a’ fát váltók mellett a1 Szegediek megvehetnék, és nem volnának a’ felföldiek kéntelenek egy két monopóliumot űző nagykereskedőnek nyomasztó önkényét szenvedni. — Mi a’ Maroson űzött Erdélyi fa-kereskedést illeti, ez most is nem Aradon, hanem Lippán Vagyon, és Aradra csak Lippáról viszik, Lippa után pedig nem Arad, hanem Szeged az Erdélyi fa-kereskedés lerakó­helye. — Mi a’ búzávali kereskedést tárgyazza, Szegeden gyakran a’ héti vásárok is oily népe­sek, hogy 4000 gabonás kocsik töltik meg a: piarezokat, igaz hogy ezekre a' váltótörvényszék nem kívántatik, mert ezek terinesztményeiket kész pénzen adják el, hanem tudni kell hogy Szegeden vágynak a’ búza kereskedőknek factorjaik, kik a’ heti vásárokon a’ búzát öszve szed­vén nagy obb menny iségben a’ Gy őri és Mosonyi kereskedőknek váltókra adják el. — Mi a’ gyapjút érdekli: — Hazánkban gyapjuvásár egy van Pesten, utánna lehet mondani Szegeden, mert az alsó vidék gy apját nem oldalvást, hanem Szegedre, innend Pestre szállítja; — végre mellőzvén a' kereskedésnek kissebb ágait, mellyek nem annyira Szegednek — mint vidékének használnak, csak magát a’ dohány kereskedést említi, itt vágynak Színának, és Ulmannak le­rakói — de ezek is a’ dohányt kész pénzen fizetvén, úgy hasonlóan a’ kir. kincstár is, rnelly­­nek itten e’ czélból tisztjei vágynak, a’ váltólörvényszékre tehát e’ tekintetben szükség nin­csen, de szükséges azon tekintethói, ha a’ dohány kereskedést egy külföldi kereskedésnek tár­gyául tenni kívánjuk, ugyan is a’ Francziák látván, hogy a’ magyar dohányhoz könnyebben juthatnak, mint sem az Amerikaihoz, néhány esztendők ólta két háiom commissionatust tartanak Szegeden, kik a'dohányt kissebb menny iségben megvevén, egyszerre küldik ki, és igy a’ concur­­rentiát nevelik.— Ezeknél fogva felszóllitja a’ Ilii. hogy figyelitiezzenek ezen felhozottakra, és ha netalán a’ váltótörvényszékek számát kevesebbúeni kívánnák, mire azonha a’ költségek tekin­tetül nem szolgálhatnak, mivel azok nagyobb részint a’ taksákból fognak kikerülni — ha a' Du­nára kettőt, akkoron a1 Tiszára legalább egy váltótörvényszéket rendeljenek, az pedig Sze­gedre, mert itt folyik a1 Maros a' Tiszával egyben, sőtt a’ Koros vize is legfeljebb 5 óra távol­ságra vagyon. . Győr Vármegye Követe (Szüts Antal): Azon kérdésre, hogy a' váltótörvényszék felál­lítási helye Eperjes legyen e’ vagy Kassa ? Küldői meghagyásánál :s azon okoknál fogva, mellyeket Abauj megyei Követ elűladott Kassát pártolta, — de pártolta továbbá Győr Városa Követjo indítványát is, hogy a’ másik váltótörvényszék helyéül ne Sopron, hanem Győr városa jelel­­tessen ki, mert Győr városa az ö szerencsés helyhezeténél fogva , minthogy a’ Duna mellett fekszik, a' Pest és Bécsi térnek közép pontja, a’ Pestről Becsbe, vagy’innend oda utazóknak rajta keresztül menni kelletik, belőle minden nap posta indúl, a' vasútnak létesítése is legalább Győrig kétségtelen, a’’ búza és sertvés kereskedésében akár mellyik várossal mérködzik, ha azt felyüi nem haladja, egy szóval a’ kereskedésre nézve kedvezőbb hely hezetc vagyon Sopronnál, mcdly az Ország szélin fekszik, kérte tehát, hogy a' vállótürvényszék' helyetil Győr városa jeleltessen ki. Pest Vármegye.Követe (Dubraviczhj Simon): Borsod Vármegyének igen bő előadása őt igen könnyen reá bírná arra, hogy a' váltótörvényszéket Miskólczra által tenné, azonban utasí­tása szabály ozván őt, minthogy Küldői a’kerületi Küldöttség véleményének javallatát elfogad­ták — ö részéről Eperjest és nem Kassát pártolja, valamint szinte a' Szegeden feláilitandók váltó törvényszéket sem pártolhatja, minthogy az a’ kerületi Küldöttség által nem javallatott— töb­biben részéről az Elölülő véleményében van, és azt hiszi, hogy egy kettőt kivéve, a’ többi váltó­­törvényszékek sine cura lesznek. Szeged Városa Követe (Lengyel Pál): Szabad Kir. Szeged Városa kereskedésbeli érdekeit s visszonyait előtte szóló Csongrád Megyének Követe olly érdekesen és pontosan terjesztette elő, hogy valamint azoknak ismétlésével a’ B1J. alkalmatlankodni, úgy azokhoz még többet adni, Jegyző Könyv. //. Darab. 34 t

Next

/
Thumbnails
Contents