1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 89. országos ülés
1 LXXXIX. Országos Ülés — Február 20-kán. 1840. 19 azért véleménye szerént ezen szakasz itt meghagyathatván, az Unghi indítvány külön a’ sérelmek során is felvétethetik. Tornai Követ (Gedeon Fajos): \ilágos utasításánál fogva az Unghi Követ indítványát pártolja. Mármarosi Követ (Mihályi Gábor): Küldői már 1825ki Országgyűlés alkalmával sürgették az ünnepnapoknak egyesítését és megkevesebbitését, ezt Küldői most is óhajtják, azért az Unghi Követ indítványát pártolja. Az Elölülő: Biharnak igaza van, hogy a’ görög kalendáriom eránt mind a’ görög egyesült, miud a’ nem egyesült felekezetek ’a Püspökjeik kihalgattattak, mondhatja is, hogy az egyesültek készek az egyesülésre, és csupán a1 nem egyesültek ellenzik, ezen kérdést ollyannyira bevágni tartják ön vallásokba, hogy e’ részben azon kérdés foroghat fent: Quid consilii? — és ha e’ tekintetben valamit reményleni lehet, azt csak lépcsőnként lehetne elérni, ha e’ nehézségeken törvény által rögtön segíteni lehetne, akkoron könnyű volna azt tenni, azonban a’ hol meggyőződés forog kérdésben, ott mindég csak tartózkodással kell eljárni; mert a’ meggyőződéseknek egyszeri felforgatása a’ lelki nyugalmat felette megzavarná. Ugocsai Követ (Szentpályi László) és Bereghi Követ (Pogány József) úgy nem külömben Zemplényi Követ (Péterffg Károly: Az Unghi indítványra szavaztak. Az Unghi indítvány azonban többséget nem nyervén, folytatólag olvasta az ítélőmester a’ törvéuyczikk. a’ görög nem egyesült Érsek választásról ’s a’ t. Krassói Követ (Kiss András): A’ váló perekre nézve el nem fogadja a’ kerületi szerkezetet, hanem kívánná, hogy e’ tekintetben az országos Választmánynak javallata fogadtatnék el, miszeréut a’ váló perekben mindenkor azon consistorium Ítéljen, a’ mi vallásbeli pap az összveesketést tette, mert ha a'Rendek szerkezete megáll, viszonyoság nem lészen példának okáért az asszony olly vallásbéli, mellynél a’ házasság sacrameutom, a’ férjnél pedig nem az, az elválás eseteiben a’ férj más házasságra léphet, ellenben az asszony nem, és igy az asszonyra viszonság nincsen. — Részéről tehát czélszerűnek vélné, hogy ha e’ részben választás engedtetnék, és ha valaki a’ görög n. e* pap által eskettetett, az elválás esetében a’ per a görög consistorium által ítéltessék, és pedig azon vallásnak elvei szeréut, mert ha ezen törvény létesül, kiki fogja tudhatni annak rendelését, és ha még is önként megegyez abban, semmi sérelem nincsen, részéről tehát kívánná, hogy a’ kerületi szerkezet helyett az országos Választmány javallata fogadtatnék el. A’ Rendek azonban a’ kerületi szerkezetnél maradván, az ítélőmester olvasta az e’ tárgybani felirás javallatát, mellynek végesztével az eddigi bevégzett tárgyaknak a’ Főrendekhez általvitelre Az Elölülő következendő Küldöttséget nevezett: A’ királyi Táblától: Szél Imre, ítélőmester. Sombory Imre, Táblabiró. Horvátország részéről: Busán Hermán. Az egyházi Rendből: Bezerédy Miklós, Veszprémi Káptalan Követje. A’ Vármegyék részéről: Turánszky Péter, Liptó’— Fráter Pál, Nográd — Murczibányi Lörintz, Nyitra — Hunkár Antal, Veszprém — Hertelendy Károly, Zala — Pákozdy Zsigmond, Baranya — Pogány József, Beregh, B. Vay Lajos, Borsod — Szentiványi Károly, Gömör — Návay Tamás, Csanád — Klauzál Gábor, Csongrád •— Kiss András, Krassó — és Poszávecz Zsigmond, Szerém Vármegyék Követjei. A’ Kerületekből: Fogthui János, Hajdú Városok Követje. A’ jelen nem Lévők részéről: Simontsits József és Huszár József A’ szabad királyi Városok részéről: Vághy József, Soprony — Deiner ák Alajos, Szabadka, Sintiya Félix, Szeben Városok Követjei. Melly is eljárván, a’ reá bízottakban jelenti, hogy a’ Nádor Ö Cs. Kir. Főherczegsége az áltálküldött tárgyakat annak idejében felvétetni ’s tanácskozásuknak sikeréről a’ Rendekeí külön Választmány által értesíteni fogja: Ezek után a’ sor a’ kegy. kir. Előadások első pontjának tanácskozására kerülvén, olvastatta az Elölülő az Országbírói ítélőmester által a’ Karoknak és Rendeknek e’ tárgyban készült Izenetüket. Az Elölülő úgy hiszi, hogy noha mindnyájan meg vágynak győződve, hogy a’ mennyire az Austriai Kormány alatti Országoknak, és igy Magyarországnak is diplomatiai viszonyai engedik Ó Felsége, kinek, a’ mint azt a’ királyi Biztos is kifejezte, magának is érdekében fekszik a’ lefegyverkeztetés systemája, azt minél előbb eszközlésbe hozni, maga is kívánja, mert alig van Fejedelem, ki a’ beket úgy szeresse mint Ő, de éppen azért van szüksége a’ viszonyok kifejlődését minden esetre készen elvárni, és a’ magyar ezredekből a’ törvény rendelete szerént elbocsátandó katonákat ujonczokkal pótolni — a’ másik pontra nézve pedig, melly a’ katonáknak köz munkára leendő használtatását tárgyazza, az a’ vélekedése, hogy ennek elhatározása — éppen a’ katonaság kimiveltetése érdekében egyedül O Felségét illeti, végre az emberi bánás módra nézve, miután a’ seregeinknél tettleg létezik, ’s ezen bánás mód Ő Felsége atyai gondoskodásából mindenkor fel is fog tartatni, ezeknek a’ felterjesztésben sürgetése elmellőzését javallá. 23 * i1 • »
