1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
ro IV. Országos l /és. — Június IS-Ián. Iftlcnúl képviselteinek, hiányosok, és oll) an alapon fenekűinek, mellyen fenekűinek azon észrevételek mell) ek a' 4-ik Rend által a’ 3-ik Rend ellen tétethetnének l.i. hogy a'Megyék is a’ gazdaságiakban - fő Kormány Széktol függök, és hogy az ó Képviselőik is már csak egynéhány száz, — már több ezer nemeseket képeznek. — De ha illyen is lenne a’polgárok helyeztetése, t.i. ha függetlenséggel nem bírnának, és tökéletlenül is képviseltetnének, csekély nézete szerént itt e’ szent helyen, a' hol a’ Törvény kinekkinek már megszabta a'jogokat, nem lehel arról a’kérdés, hogy függetlenek e'? vagy hogy tökélletcsen képviseltetnek e a városok ( merthogy az egyik rend így, a' másik másképen alkotva van, vagy képviseltetik, az a' szokáson , a’ kiváltságokban, a’Törvényekben — mell) eket egyetértés nélkül csak kény szerént módasítani, a’ szálló tanácsosnak lenni nem gondolja, alapul: hanem arról vagyon szó, hogy lehet e' a’ szabad Kir. városokat a’ nekik törvén) esen az 1C08. évi 1-ső Czikkclye által kiszabott jogaikban csonkítani? és erre nem hiszi, hogy mindenki nemmel ne felelne, mert tiltják azt az 1741: 8. és 1790: 67. Törvényczikkelyek, — de azon felül is, Imgy ez a’ mostani kor kifejlődésében részteljes dolog légyen, nem hiszi, hogy a' KK. és RR. bölcsen által nem látnak. Es ezen okoknál fogva abba, hogy egy választmány általa'’ negyedik Rend ügyének orvosoltatása eszközöltessen csak úgy, hogy az 1608: 1 -so Czikkclye a' maga épségében fentartasson, megegyez, egyéberánt pedig alázatos kérését oda terjeszti, hogy addig is, még c’ fontos tárgyban Küldőitől nyomosabb utasítást nyerend , ezijn nyilatkozását óvás gyanánt Küldői jogaiknak fentartására, de tulajdon biztosítására is a' naplóba iktatni méltóztatnának. — Egyéberánt Pest Ymcgye Küldöttje által Gróf Ráday az Országgyűléstől történt eltiltása tárgyában tett Indítványára addig is, míg e' pontban ne talán más utasítást kapand , azt nyilatkoztatja: hogy ö Gróf Ráday eltiltását ,több előtte már előhordott okoknál fogva csak úgy, mint Pest Megye, — nem pedig ország sérelmének tekinti, és hogy azt csak a' rendes sérelmek utján, nem pedig a’ Kir. Előadások előtt orvosoltatni kívánná. Pest városa Kövctje (Havas JósefJ: Különös tünemény, hogy midőn az Elnök, és számos megyei Követek az országos 1-dik Rend törvényhozási jogát, cs mind panaszai , tuind kiváltságainak igazságát az élő és alkotmányos Törvényekre hivatkozva elesmerik, akkor nemelly megyei Követek ugyanazon Törvényeket éppen ellenkezőleg magyarázni igyekeznek, — mind a’ két felckezeleknek igaza nem lehet, hanem a' dolog a’ jó akaraton alapúi, és jobb volna a' tagadóknak a' helyett, hogy világos Törvények elcsavarásában siker nélkül fáradoznak, nyílt szívóén kimondani: „nem akarjuk.“ — Mi illeti azon javallatot, hogy a' 1-dik Rend igazságos pa. naszainak megszüntetése végett választmány rendeltessék, ragaszkodván az 1608: 1-ső és a'sza. vazási jognak teljes gyakorlását kétségen kivid helyező 1687 : 17. Czikkelyhez, a' kegy. Kir. kiváltságos Levél tartalmához, mell) ben Pest városának az országgyűlési Ülés, 's szavazat biztositátik, és a' Kir. meghívó Levélhez, meg nem egyez olly választmányba, nielly a' választási jó és csendes rendszert zabolátlan politikai kicsapongások alkalmává tenné, ’s a* polgári szorgalomnak olly lényegesen szükséges csendességét veszedelmeztetné , — melly továbbá törvényes jagait a polgári Rendnek megszorítaná, — melly végtére soknak csupán ürügyül szolgálna, hogy addig, míg a választmány munkálata törvénnyé válnék, a' v árosok halgatásra utasíttatbassanak, illy Kiküldöttség, és minden belőle v onható következmények ellen nyilatkozik, reáállván, hogy ezen Tábla, minél elébb de systemate elrendeztessék ; addig is a'városának jogait védvén, szavazatijussával minden alkalommal élni lóg, és ennek folytában ar Pesti sérelemről szólló Izenet végső pontjának mint szükségtelennek, sőt a' törvényhozói kötelességgel összve nem egyeztethetőnek kihagyatására szav az. Szathmár-Németi városaKövefe (Esze GálorJ .• Az idő rövidségéhez képest, de azért is, hogy a’ Kir. városok szavazati jogoknak a’Törvénybe gyökereztetése már eléggé ki van mutatva, azt jelenti ki , hogy a Törvény értelmében szavaz, s a’Pest Megye fenforgó előadását Gróf Rádayra nézve lelterjesztctni nem ellenzi, de egyszersmind a" Kir. Proposiliúkat is haladék nélkül tárg) altatás ala vétetni kívánja. Torna Megye Kövefje (tlúrczay JósefJ: Küldői a' Kir. Előadásokat magoknak azonnalmegkiildetni rendelvén, azoktól mind ekkorig e' részben utasítást nem kapott, — minthogy azonban Küldői a' szóllásszabadságát, ’s a’ hitbeli sérelmeket elólegesen felterjesztetni kívánnák, részéről nem ellenzi , hogy ezen Pesti sérelem is elólegesen felterjesztcssék , és azért is a’ záradék kihagyásával a kerületi Izenetre szavaz. Kassa városa Követje (Demeczky LajosJ: A’ Pesti dolgot sérelemnek vév én, azt a’ Proposilokkal egyetemben felterjesztetni kívánja. dékkai°rS01 VmCSye K‘ÍVetjc (Pal°czy LászloJ: A’ kerületi szerkeztetéshez ragaszkodik a' zára. . e6)ült; ha az többséget nem nyerne, akkor a’ Vasi módosítást elfogadja, egyébéi an sajnálkozását jelenté, hogy a’Szepesi Követ előbb, mintsem néki felelhetett volna, az ti
