1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 4. országos ülés

5G

JV. Országos Liles — Junius I %kau

ke cte sierint kir. városokról legelső szó 1408k észt. történt; a'midőn is csak az mondatik róllokC bogy falakkal keltessenek be — későbben ugyan azon észtben hogy némelly városok a k resztül utazó Felségeknek és a* fő lovász Mesternek lovakat és vacsorát adni kötelesek lesznek __ , jjj,. városok jussairól pedig -r- 1608 : 1. törv. Czikk. előtt szó sem volt, a’ midőn t. i. a’ törvényhozásba is részesítettek, úgy t. i. hogy az Országgyűlésre a’ többi orsz. nemesseivel megjelenhessenek és az egyes nemesekkel hasonló voksok legyen — ezen előadottakból tehát kivilágosodván mostani környülállásoknak a’törvénynél is kedvezőbb léte, a’ szólló ugyan abba Őket háborgatni nem kívánja, de az egész Országgyűlése elrendezéséig helyzetekbe változást tenni nem kíván.

Komáromi Követ, (Pázmándy Dienes'): O ugyan most meg nyugszik — a' kerületi izeuetek előbbi felolvastatása iránt tett nyilatkozására az Elnöknek — hanem ezután küldői részekről szorosan megkívánja tartatni az addig divatozó szokást — hogy t. i. a’ kér. ülésből felhozott izenetek előbb fel olvastatván publicáltassanak, ’s ezután legyen helye az indítvány tevésnek. — A’ mi pedig a’ felvett tárgyat illeti: az Elnöktől felhozott bizodalomra nézve azt jegyzi meg: hogy ezt fentartani szintúgy érdekében áll a’ kormánynak mint a’ nemzetnek, mert ezen bájló hang nak alapja a’ hűség és a* szeretet, — szülöttje a’remény — testvér je pedig az alkotmányos jógok hozi ragaszkodás.— Ezeket ő öszve foglalván, azt mondhatja, hogy jelen tanácskozások alat lévő izenete a’KK. és RRnek törvényes. — A’ szokásra nézve tudhatják mindnyájan hogy hol a Kir. Proposjtiókat, hol pedig a’ sérelmeket vették fel előbb a’ KK. és RR. —a* mint egyik a* má síknál sürgetősb volt, — nem tagadja, hogy némely Országgyűléseken a’ Kir. Propositiókat vet ték fel a’KK. ésRR.— de ennek az akkori háborús idők voltak okai, — hanem azon Országgyü léseken a’ Kir. Propositiúk tárgyai szünetlenül mindég hol subsidium, hol katona adás, hol pedig nemesi felkelés volt, — a’ mellyeket ha a’ KK. és RR, megajánlották, az Országgyűlése akkor eloszlott, — hanem más Országgyűléseken a’ sérelmeket vették fel a’ Kir. Propositiók előtt, — nem lehet hát azt mondani, hogy mostani kívánságunk törvénytelen. — Továbbá a’jelen izenetben foglalt, záradék sem foganatlan ’s rendkívüli, mert i8o7be midőn egy megyei követ szállása feldulatott, az e’ tárgyban tett fő RRhez izenetükben ugyan azt mondták a’ KK. és RR. hogy mindaddig, míg azon sérelem orvosolva nem lészen;— addig az Országgyűlési foglalatosságtól el látják magokat zárva lenni. — ő hát az izenetet egész kiterjedésében pártolja. A’ városokra nézve megvallja : hogy nagy szeget ütött fejébe az, hogy a’ constitutionalis ideák ezen országban nem a’ városokban — mint egyéb országokban, hol a’ nemzeti kifejlődés legelőbb mutatja jeleit — hanem a’ pusztákban fejlenek ki. — Ennek oka bizonyosan a’ függésben ’s a’ követeik nem szabad választásában van. Vigyázni kell a’ szavazati jógok adásban! mert tudni való hogy angoly országban is — midőn az elpusztult helyek szavazati jogát más több száz ezer lakókkal biró városok által adni akarták — milly sok esztendeig vitatkoztak arról, — mindennek idő kell hogy kifejlődhessék!— hogy pedig az arány az egész törvényhozó testületre nézve megtartathassék, ö mind a’ megyék, mind a’ városok mind az országgyűlési coordinatióját együtt és egyszerre akarja felvétetni; mert nem is képzelheti hogy egyik a’ másik nélkül létesülhessék, — addig a’ városokra nézve a’ régi gyakorlatot kívánja megtartani. — Egyébiránt abban, hogy a’ városok magok, magok közül, magok szükségeire Censort minden további következtetés nélkül — választhassanak — nem ellenkezik. —

Somogyi Követ, (Sotnsics Miklós.) Midőn még a’ tegnapi ülésben Csongrád vmegyének érdemes követe a’ kerületben készült izenetnek, melly az illető kerületi Elölülők által be is mulattatott olvasását sürgölte, és az Elnök úr némelly észrevételek tételével ezt mellékezni niéltóztatott, tüstént felkelt és a‘ dologhoz szóllani akart, de csak ma kerülvén reá a’ sor, miután e tárgyra nézve több előadások után a’ kérdéses izenet csak ugyan felolvastatott, részéröl, mint a ki a’ kerületi tanácskozásoknak — utasítása szerint — legforróbb pártolója tartozik, de kíván is lenni, ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy eddig be vett és országosan tartott szokásokat ezen érdemeiben mind addig sérthetetlenül fentartatni óhajtja, míg e’ tárgyra nézve in coordinatione Comitiorum más rend határoztatni nem fog. — Ezt előrebocsájtván, a’ mi a’ szőnyegen lévő tárgyat illeti: midőn Elnök ur bölcs előadásával tegnapi ülésben maga tulajdonképen elösmérnj méltoztatott, hogy némü fészülés vagy igazabban sérelmes esetek mivólta a’ haza polgári és kormány között fent forognak, javasolni tetzett, hogy azok kiegyenesitésére a’ birodalom kormány eránt leginkább a’ szerencsés módot eszközölheti ; meg fog engedni Elnök ur, hogy ezen kívánt bizodalomról néhány szavakat tehessen; mindenek előtt jegyezni kelletik, — bizodalom hogy foganatos és hasznos legyen, kölcsönösnek kelletik lenni, sőt reménységgel kell annak viseltetni a kívánat tellyesitésére, l.ülömhen az hasznos gyümölcsöket hozni nem fog: már hogy állunk mi e jelen érdembe a’ kormánnyal? A’ megsértett törvényes szóllás szabadság — (meílyre nézve hasonlóképen az Elnökkel tartván, hogy ezen kalap alá lehet majd mind annyi sérelmek suliját húzni) ügyeben a KK. es RR. múlt Orszaggyülesenek vegével következendeket nyilatkoztatták,