1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 61. országos ülés
LX1. Országos Ülés. — November 22-kén. 18X9. 397 vált, Küldői akaratja szerint azt inegállapittatni kívánja: hogy a” lakhely hiányában az lső R 40dik czinije jótéteményével élni kénszerítetett osztozó földesúri testvérek, akkor midőn az úrbéri telket minden terhes czim nélkül bírja a' jobbágy, egyedül az épületek és javítások becsárának kifizetése mellett ’s csak azon esetben, ha a' kibecsülendő jobbágy a’ szabad adás vevés utján szerezte volna meg a' telket, egyszersmind a' rajta fekvő mindennemű beültetéseknek megtérítésével vehessék visszar 's megválthassák a’ telket, egyéberánt pedig minthogy a' jobbágyok ’s -úrbéri zsellérek elmozdításának módjára nézve az 18826 : lüki t. ez. líídik szakaszában a’ b) és c) alatt kijelelt egyes esetek közt a’ mostani szerkezet által különbség tétetne, e’ részben, azt kívánja: hogy a’ tokélletes egyenlőség megtartása tekintetéből, azon a) pont alatti esetben is, ha t. L a’ telkes jobbágy, vagv úrbéri zsellér, az úrbéri és köz terhek viselésére nyilván elégtelen nem a’ rendes úrbéri utón, hanem az egyéb poutokra megállapított Vármegye Küldöttség útján eszközöltessék az elmozdítás, ez pedig minden egyes esetekben a’ magyar kir. Helytartó-Tanács végső Ítéletének kihirdetésétől számítandó nem három holnapi, hanem arra elegendő 30 napi határidő után foganatba vétessék. A’ 8dik t. ez. 2dik szakasza eránt, melly a’ szabad adás vevést tárgyazza. Baranyai Követ [Majláth György]: A’ felolvasott törvényezikkely szakasza iránti rendelkezést Küldőinek megküld vén, azt ők is utasításoknál fogva kívánják. Nyitrai Követ [Marczibdnyi Lőrincz]: Mi előtt ezen tárgy elhatároztatnék, kívánná: hogy a' Fő-Rendi Izénél folytában a" zálog 's más elidegenítések eránt is törvény által valami határoztassék, mert különben zavarok fognak okoztatni. Liptói Követ [Thurdnszky Peter]: Az eránt, hogy a’jobbágyok szabad egyezés utján meghatározandó bizonyos átalános somma fizetésével földes úri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat örök időkre megválthassák, a’ Rendek határozatához képest készített Izenetet, a’ törvényjavaslatot, közelebb érkezett pótló utasításánál fogva egész kiterjedésében megtartatni kívánván? ezekhez még azt is hozzá adatni, kéri, hogy a’ megváltásig szerződés kötése alkalmával, a’ földes Ur az úri hatóságáról is végképen lemondhasson, és a’ magát megváltott jobbágy árvái vagyonára nézve az 18326 évi 9. t. ez. 6dik szakaszában kijelelt kezelési és felelőségi tehertől felmentessék. Tornai Követ [Gedeon Lajos] : Küldőitől legközelebb vett utasítás következésében előterjesztette: hogy ők az örökös szerződéseket, inellyek a’ földes uraság és jobbágyok között az úrbéri szolgálatok és egyéb adózások eránt lennének kötendők, nem pártolhatják; azon okok, mellyek Küldőit e" nézetre bírták e’ követkazeudők: köz tudomány szeréut a’ felső vidékbeli Vármegyékben puszták nincsenek, hanem a’ nemesi birtok kevés bllodiaturából és úrbéri ^telkekből áll, és ezen birtok két nemére vetetik mind azon teher, mellyet eddig a’ nemesi Rend vitt, ha tehát az úrbéri telkek lassanként egészen a’ jobbágyság kezére szálnak , a’ nemesi terhek viselésére szolgáló fuudus letemessen megkissebűl, és igy a’ teher, leginkább a’ kisebb Megyékben idővel majtj nem elviselhetetlen lészen, — továbbá az által a’ tékoztásra tágas mező nyittatnék, és az örököségtől megfosztatott maradék még a’földes úri hatóság kötelességével is terheltetnék. — Ennél fogva Küldői e’ részben a’ régi rendszert kívánják megtartani, valamint az 1832/6 esztendőbeli 11. t. ezikkelyt is, kivévén annak 9 szakasszát, melly iránt Küldői kívánságát a’ sérelmek és kivánatok össze szedésére kirendelt országos Küldöttség eleibe terjesztette. Horvátországi Követ [Busán Hermann]: Miután a’ RR. a’ jelen Izenetjökben mindazokat, mellyeket a’ Fő-Reudek ezen szakasz ellen felhoztak, meg nem czáfolták, f. é. October 9kén e’ tárgyban tett kijelentéséhez képest utasításánál fogva, a’ törvény előbbi rendelését kívánja megtartani. Győr Vgye Követe [Szűts Antal]: Küldői azon kérdést, valljon a’jobbágyok úri szolgálatjaikra és tartozásaikra nézve magokat földes uraiktól megválthatják e’? az ősiségi joggal szoros kapcsolatba lenni látják, következve csak akkor kivánják tanácskozás alá vétetni, midőn az ősiségi jognak kérdése maga helyén elöforduland, mert ha ez most elhatároztatik, az ősiségi jog pedig megmarad, akkor a’ jobbágy sorsa kedvezőbb lesz a’ nemes sorsánál, mert a’ jobbággyal kötendő szerződés felbonthatatlan lesz, a’ midőn a’ nemessel kötendő felbontható, azért ezen törvényezikkelyt nem pártolta. Thuróczi Követ [Justh József]-. Az egész Izenetet nem pártolhatván, a’ Fő-Rendek lzeueíe mellett szavaz, — hasonlóan Abauji Követ [Gr. Péchy Emanuel]-. Igazolása tekintetéből a’ Fő-RR. Izenetére voksol. Az úrbéri törvényjavaslat 18. szakaszára nézve, melly is a’ pénzbeli fizetéseknek minő pénzben leendő kiszolgáltatásokat tárgyazza. Liptói Követ [Thurdnszky Péter]: A’ Fő Rendek az ezüst pénz eránti észrevevételeit elfogadván, nem csak azon kész pénzbeli tartozásokra, mellyek az urbérbe számszerént kitétetnek, hanem általánossal! minden nemű úrbéri fizetésekre, mellyek az 1799dik évet megelőzött bár ideig Jegyző Könyv 1. Darab. HM)
