1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
367 sen hangzott „maradjon“ szó tisztelet körében tartoztatta, és most se szóllana, ha az előtte szúlló Veszprém Vármegye Követe ollyanokat nem érintett volna, mellyek világos utasítása értelménél fogva kötelezik arra a’ nyilatkozásra, hogy Küldői azon meggyőződést táplálnak keblükben, mi szerint azon törvényhozói testület, melly szabadon nem szóllhat, sikeres javításokat nem tehet, sérelmeket nem orvosolhat, jó és hasznos törvényeket nem hozhat. — Mivel pedig hazánk éppen olly alkotmánnyal bir, melly a’ szóllás szabadságon alapul; azért Küldői azon eseteket, hogy tudniillik a’ múlt Országgyűlésén, nem különben Szathmár, Bars és Pest Megyék Közgyűléseikben tartott bizonyos beszédekért, vagy is inkább azokban használt kifejezésekért, némelly honfiak részszerint hűtelenségi, részszeriut beesvesztési perbe idéztettek; — ezen eseteket országos súlyos sérelemnek tartják; — tartják pedig azért, mivel hogy világos országos törvények, nevezetesen az 1715: 9., 1723: 7—9. és az 179%: 56dik törvényczikkelyek riévszerint előszámlálják mind azon eseteket, mellyek által hiítelenségi, és a’ Mátyás Király VI. Decr. 54dik, Ulászló I. Decret. 70dik t. ez. előmutatják azon eseteket, mellyek által a’ becsvesztési bűn elkövettethetik; mind ezek közt azonban a’szóllás szabadsága, bármelly mértékben is az gyakoroltatna, nem foglaltatik. — Mi okból ezen sérelmes eseteknek Küldői egy új alkotandó és szentesítendő törvény által orvoslását kívánják, melly törvénynek szigora és oltalma alatt a’ szabad szóllás féktelenségre ugyan ne fajulhassék sohase; annak azonban alkotmányos gyakorlata minden törvénytelen korlátozások és ijedelmek ellen örök időkre biztosíttassék. — A’ mi pedig az alkotandó új törvényt illeti, az eránt Küldői világos meghagyásokból azt kívánja, hogy a’ törvényben jelentessék ki azon elv: hogy a’ Kormány a’ Felséges Király szent Személyétől külömbözik. — A’ mint azt már előtte szolló Veszprémi Követ is érintette. — Mert valamint képzelni sem lehet, hogy a’Fejedelem fejedelmi hatalmához függesztett olly igen súlyos igazgatói ’s végrehajtói hatalmat, egyedül ön maga személyének lelki testi erejével elviselhesse, úgy a’ köz állománynak kiforgathatatlan elméletes ’s tettleges elveinél fogva igaz és bizonyos: hogy a’ Fejedelem ezen igazgatói ’s végrehajtói hatalmat, mint egyedül személye által semmikép el nem viselhető terhet, kéntelen az alkotmány alakzatjához képest, részszeriut általa, részszeriut a’ Nemzet által e’ végett választott több személyekre ki* osztva általruházni; sőt ezek tanácsával Fejedelmi hatalmának gyakorlásánál is élni; melly fő sze- i mélyek egybevéve Kormánynak neveztetnek. — A’ Kormány tehát szoros és valódi értelemben véve azon igazgató és tanácsadó, meg végrehajtó fő személyek összesége, mellyek a’ Fejedelem szent I Személyét legközelebb környezik, ’s mellyeknek hivatásuk: az elnyert Fejedelmi részhatalmát a’ [ köz állomány fentartására ’s a’ nemzeti boldogság előmozdítására gyakorolni. — Maga a’ Fejede[ lem pedig magas trónján ülve, uralkodói szemmel néz le, ’s ügyel ezen kormányzó testületre: valljon híven felel e’ meg minden tag írna nagy hivatásának? jutalmazza az érdemest, a’ hibázót pedig [ bünteti. — Innen van: hogy a’ Fejedelem személye mindég szent és sérthetetlen, mindég csak a’ í jónak alkotója; ’s ha hibák történnek a’ kormányozásban, ezek mindég ama kormányzó testület[ nek tulajdonittatnak; midőn pedig a’ Fejedelem által észre nem vétetnek, akkor a’ nemzetnek jo; gában és kötelességében áll azokat felfedezni ’s orvoslásukat és javításukat törvényes utón ’s mó- I dón szorgalmazni. — Nemcsak tehát a’Kormánynak valódi értelme, hanem maga a’ Fejedelem te[ kintetéuek sértetlen fentartása megkívánja: hogy a’ Kormány a’ Fejedelem szent Személyétől min> dérikor megkülömböztessék. — Uly értelembe egyedül vevődhetik tehát a’ hármas Törvénykönyv [ II. részének 3dik czimje, mert ugyan a’ mi a’ Fejedelem kezébe adódik, a’ mit a’ Fejedelem ismét r másra ruház fel, az a’ Fejedelem Személyétől csakugyan tettlegesen külömbözik. — A’ mi a’ kér> déses törvénynek többi elveit illeti, — Küldői ezek eránt úgy vélekednek: hogy kivévén egye* dűl azon két esetet, ha tudniillik valaki piaczon vagy más közönséges, de nem törvényes helyeken, » eltökéllett szándékból és akaratból a’ népet összecsődíti, ’s rágalmazó beszéddel a’ köz állományt i egyenesen megtámadja, ’s annak ellenszegülésére ’s felbontására az összecsődített népet ingerli * ’s lazítja; vagy pedig a’ Fejedelem szent Személyét undok rágalmazásokkal sértegeti, mellynek elei sője hűtelenségi, másika pedig Felségsértés keresetet vonhat maga után; — azonban a’ törvény- I hozói vagy törvényhatósági törvényes Köz-gyülekezetekben a’ köz dolgok felett folytatott tanácsol kozások alkalmával heves elragadtatásban kiejtett keményebb és sértő szavak vagy kifejezések k által, semmi olly tetemes bűn, mellyet a’ rendes Törvényszéknek elítélni kellene, el nem követ tődhetik: — ugyan azért Küldői az alkotandó Törvénybe azt is nyilván kijelentetni és megszabatni J kivánják, hogy tudniillik törvényhozói ’s törvényhatósági törvényes Közgyűlésekben, minden szól;I lásszabadsággali visszaélést, szóbeli megbántást,- sértést, rágalmazást, Anglus és Fraucziaország q példájára, sőt a’ hármas könyv II. Része 69. Czim: az 1625: 62., 1635: 89., 1723: 57dik t. czik- A keknek is értelme szerént, egyedül maga a’ Gyűlés ’s nem más, azonnal támasztandó kereset, ’s rí nyomban kimondandó ítélet által büntethesse meg. — ’S minthogy ezen szóllásszabadsággali séreln mekaz utolsó Országgyűlés óta, némelly ifjak ellen támasztott Felségsértési perekkel némü össze-92 * LX. Országos Cies. — November 21-kén 1839. I
