1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 46. országos ülés - 1839 / 47. országos ülés - 1839 / 48. országos ülés - 1839 / 49. országos ülés
XLIX. Országos Ülés — October 17-bé/i 1S39. 311 va bebizonyított nagy szó: a’ jogosság magasztal egy Nemzetet, de az igazság ’s törvény elleni bűn az emberek romlása — a’ bírónak ezen függetlenségén, ’s önállóságán alapúi a’ népnek hite, az igazság szentsége iránt, ugyan arra tekint a’ nép, mint egy kősziklára, mellyrol nem csak a’ magasságból ne talán hajított nyilak vissza pattannak, hanem mellyet a’ pártoknak a’ mélységben túró hullámai sem rendíthetnek megmondá, hogy azon országokban, mellyek egy Írott alkotmányos oklevélnek pótolhatatlan jótéteményét éldelik, a’ bírói rendnek függetlensége , ’s ön állósága világos törvény által biztosítva van, mi nyújt tehát törvényes oltalmat, magának az alkotmánynak , ’s van e’ eset, hói a’ törvényhozóság birói hatalmat gyakorol, vagy a’ közönséges Itélöszékeknek Ítéleteit eltörölheti? — Ha a'fenálló Constitutióknak hosszú során végig tekintünk, egyet sem találhatni, melly a’ birói hatalmat a’ nép képviselőinek adta volna át, a’ külföldön létező rendbeli alkotmányok egy országos ltélószéket állítanak fel, melly az alkotmány’ felforgatására czélzó merényekre, ’s az alkotmány egyes pontjainak megsértésére nézve biróilay itél, a’ bíráknak felét, ’s az elnököt a’ Fejedelem nevezi ki, a’ másik felét választja a' két Kamara vegyes ülésben, a’ vád történhet vagy a’ Kormány által a’ Rendek egyes tagjai ellen, vagy a’ Rendek gyűlése, az az a’ két Kamara által a’ Ministerek, vagy szinte a’ Rendek egyes tagjai ellen. Ezen országos ítélőszéknek büntető illetősége csak egyik Országgyűléstől a' másikig tart, de a’ Felségsértésnek, ’s egyébb politicai bűn-tetteknek elitélése a’ közönséges itélőszé* kekre van bízva; ezeknek Ítéletei nem állanak bár melly további revisio, vagy a’ törvényhozó test beavatkozása alatt. A’ repraesentativ alkotmányokkal bíró Országokban, nevezetesen frantzia Országban, mint azt Vas Vármegyének Követe már egyszer emlité, eltörlo Székek léteznek, mellyek más Törvényszékeknek azon ítéleteit cassálhatják , mellyekben a’ rendelt formák megsértettek, vagy valamelly nyilvánosan törvény elleni rendelet foglaltatik. De ezen a’ Király által kinevezett eltörlo Székek Ítéletei megint nem vonhatók a’ törvényhozó test körébe, igaz ugyan, hogy a’ Pairek Kamarája a’ fölségsértésnek, ’s a’ Status bátorsága elleni] merényeknek eseteiben bíróilag itél; de éppen csak a'Pairek ,’s nema’ Követek kamarája, melly a részesített osztálynak tudniillik a’ népnek képét viseli. Ez legfólebb mind vádló léphet fel, ’s nem játszhatna egyszerre a’ vádlónak, ’s bírónak soha öszve nem férő szerepeit. — Ellenben minálunk a’kérdéses esetekre nézve ezen Tábla egyszersmind vádló akar lenni az Ország fő Törvényszékei ellen,’s biró mind a’ kérdéses pörökben, mind az ítélő bírák ellen. Ha ezt törvényesen , ha ezt, alkotmányosan tehetné is, teheti e’ akkor is, ha ezen Táblának tag-A’^óUs törjai a’ porokét szorgosan még meg sem vizsgálták ? akkor is, ha a’ fő Törvényszékek a’ vádrabadsigin ejnem is feleltek? 's tanácsos e’a’ nagyon megindult politicus életnek e’ jelen szakaszában ezen Táblából eltörlo széket képezni, melly az utolsó szót kimondhatná olly vétkekre, mellyeknek a politicai pártok szenvedélyei leginkább vágynak kitéve. Az ellenkező véleményt pártoló Követek azt mondák, hogy független, ’s ön álló ugyan a’ Biró, hanem a’ birói ítélet szigorúan kötve van a’ fenálló törvény könyvekhez, de kérdi a’ szólló azon Követeket; még azon szomorú esetben is tartozik e’a’ Biró a’ törvény betűjéhez ragaszkodni? midőn a’ törvény könyvek tökéletlenek, hijányosak, midőn a’ törvények chaossza olly homályos, hogy a törvénytudós ügyességéhez éppen úgy tartozik annak nagy részét elfelejteni, mint a’ maradékot megtartani, még akkor is, midőn majdnem az egész törvénykezési rend a’ bíráknak Ítéleteiből keletkezett? midőn a’századoknak ingadozó gyakorlata az Ország Rendéivel a törvényhozás birodalmában egyiránt osztozik ? midőn a’ törvények öszvesége egy tarka öszve független keveréke a’ romai, canoni, germaniai, ’s lassan hozzá jutott ifjabb törvényeknek, s rendeleteknek, — különös megmutatás nem kívántatik arra: hogy hazánkban is a’ jelen kornak komoly hí* vatása, ’s vissza nem igazítandó szüksége új törvény kónyveket alkotni, — mert egy harmadik mentség nintsen, vagy akarunk valódi constitutionalis életet, akkor ne tagadjuk meg tölünk az új törvény könyveket, mint azon életnek egyedüli biztos alapját; vagy ha ezt nem tesszük, ne panaszkodjunk, ha előre haladott szükségeink, ’s kívánságaink még százszor és százszor a’ hátramaradt törvényekből eredő eseményekkel fájdalmasan öszve fognak ütközni, s a’stabilitás elve szerént maradjunk a’réginél, ’s éldeljük még tovább a középkor elvenült fájának elhervadt.gyümöltseit.— Megengedi a’ szólló, hogy azok, kiket meggyőződésük az ellenkező véleményre vezet, igen fájlalhatják a’ kérdéses eseteknek szigorú megbüntetését; de őket arra figyelmeztetni bátor, hogy a’ nemtelen, ha valamelly bűntettről vádoltatik, mega’ vizsgálat alatt is börtönben tartatik, ’s némellykor évekig rabságban sinlődik, mig a’ vizsgálat végével némellykor mint ártatlan szabadon elbotsáttatik, az »Ilyen ártatlan nemtelennek megsértett személyes bátorsága nem országos baj e’? — a’ biró a’ törvények hijányossága miatt ugyan azon tettért elitélheti a’ bűnöst tetszése szerént egy, két három, hat, tíz hónapra, sőt esztendői rabságra; a5 bűnnek , a’büntetésnek ,’s betudásnak fokai niutsenek elhatározva. Nem mindenütt folynak rendes perek, néhol csupán a’ vizsgálat után minden formalitás, minden védelmezés nélkül elitéltetik a’ bűnös több hónapi, sőt esztendei börtönre. A’ nemtelennek csak akkor, ha valamelly nemes társaságában vétkezik, vagy ha a’ köz tiszti ügyész az Ítéletet felebb »inni tartozik, a’ felebbvitel megengedtetik; de más esetekben akár miképen Ítélt Jegyző Könyv. I. Darab. 80
