1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
240 XXVIII. Országos ülés. — September (i-kán 1839. vádolhatja, midőn adózójára új terhet rakni nem akarván, azt Sáros Megyére nézve enyhíteni kívánja, a’ deperditaknak eltörlését szorgalmazván. Hogy ha pedig ezen eltörlést einem érhetné, akkor Sáros Megyének igazságtalan azon kívánsága, hogy Szepes Megye, mclly éppen azért portákkal inegterheltetett, mert eddig a‘ deperditákban nem oily mértékben részesült, mint Sáros, porták szerint e' terheknek megváltásában részt vegyen. Sárosi Követ (Pillér László') Szepesitek válaszul azt adta, hogy ő a’ deperditák terhét törvényesnek csak ollyan értelembe ösmérte el, a mellybeu azt az Izenet is tartja, és azért a’ kerületi Izenetet pártolta — ’s ezt Szepes sem érthette máskép. — Hogy Szepes a* deperditákat szeretné kulcsnak venni a’portált rectificatiojában, az természetes; mert Szepesnek deperditája nem lévén, ’s így ez reá nézve legjobb kulcs, minthogy abból a’ reá háromlandó teher bizonyosan kicsiny lenne. Mire Az Elölülő, bár a’ szólás törvényes szabadságát korlátozni nem kívánja, noha a’ deperditák ugyan öszve köttetésben vannak az egészszel , de jelenleg átalanyos elvek megálapitásárúl lévén a' szó, felszólítja a’ RR-ket hogy a’ mellesleges kérdésekkel hagynának fel. — Soprony Vármegye Követe [Nagy Pál) Küldői, kik portákkal leginkább vannak terhelve a’ porták rectificatiojától éppen nem félnek, sőt azt részekről is nyilván óhajtják, ’s erre a’kölcségesen készült országos öszveirást használhatni vélte, az előbbi vitatkozások, különösen arra figyelmeztetik, hogy itt egyik Megye a' másikra mint a' megyéknél egyik Szolga Biró a’ másik járásra igyekszik háritani a' terheket, holott, midőn itt együtt vannak az országos Rendek az egész ország javát kell ohajtaniok, bár egyes Megyének képviselői legyenek is, mert ő most a’ regulamentáris és piaczi ár között azon külömbséget látja, mintha az adózó a’ regulamentáris ár feletti piaczi ár sommáját a' Vármegye pénz Tárnokának kezébe fizetné le, ugyan is Soprony Megyének 2oo,ooo forint rendes adója lévén, ezen sommán kívül 181 6-ban mellékes adója egy millió forintra ment, midőn Szepes Megy© rendes adóján kívül' semmit sem fizetett. Azért a’ terhek igazságát felosztására mindenek előtt figyelmezvén, a katonai élelmezést megváltatni kívánja, ha pedig ezt utói nem érhetné, kivánja, hogy rendszerint córoputus tétessék az adózókkal, és a’ regulamentáris áron felüli somma nekik recompensáltassék. Tolnai Követ (Perczel István): A' porták rendszereztetését megyéje részéről is annál inkább kivánja, mert ha a’ Kormány az élelmezés megváltásában megegyez, azon esetben Tolna megye, melly portákkal terhelve van, kétszeresen terhelve lesz. Mellyek után Az Előlülő ujjabban felszólítja az Rendeket, hogy a’ porták rectificatiojának kérdését a’tanácskozás alatti kérdéstől elkülönözvén, azt a’ maga helyére és idejére hallaszszák. Szepesi Követ (Zsedényi Eduárd): Hogy ha Sopron Megyének követje Szepes Megye havas hegyeit eltörölvén, tulajdon Megye termékeny mezeit oda varázsolhatná, mellyeken 4 köböl búza után 24 köböl terem, holott a' szepesi adózó elvetett zabjának magvát alig kapja vissza — akkoron Soprony Megyében tanyázó katonaságot legszívesebben elfogadná, mellynek élelmeztetésére egyébiránt Soprony megyének is terhére válni nem fog, hogy ha a' szolgáltandó termesztmények piaczi áron fizetetni fognak, és a’ szóló nem tudja, ha vallyon maga az adózó is nem inkább Szepes Megye javallatához, mint sem a’ megváltásból eredő nagyobb készpénzbéli fizetéshez járulna. Békési bővet (B. Venkheim Béla) : Az Izenetet pártolván nemhalgalhatja el, hogy miután az országos Küldöttség eljárulásában némelly feltételek elmellőztettek t. i. múlt Országgyűlése alkalmával azon elv mondatván ki, hogy azok, a’ kik királyi hivatalba előléptetnek, az országos Deputatiókban részt ne vehessenek, minthogy pedig még is tapasztaltatik, hogy ezen elv a’ Deputatió munkálatában elmellöztetett, azért küldői a’ napló könyvbe óvást kívánnak tétetni- Erre Al-Nádor (Ragályi Tamás): A’ Békési Követ inditvánnyát nem foghatja fel, azt kivánja tudni, kit érdekelne a' közben tett óvás ? a’ Választmány tagjait e’ vagy a’ kényszerítő hatalmat e ? melly a’ Tagokat munkálodni rendelte. A’ szóló eggyike volt azoknak, kik az élelmezési Küldötségbe választattak, úgy szinte azoknak, kik megegyeztek azon végzésben, hogy azok, kik a’királyi kinevezésiül függő hivatalba lépnek, az országos Ivüldótség Tagjainak többé ne tekintessenek, azon nézetből raenvén ki, hogy a’ törvénybe való beiktatás az eddigi gyakorlat szerint nem vonván maga után, a’ tagoknak tehetségében állott megjelenni, vagy elmaradni. így ő bár mostani hivatala, melly nem királyi kinevezéstül, hanem az Ország Nádorátúl fü'gg, akadály nem lehetett, de előbb keresztül menvén egymás királyi kinevezéstül függő hivatalon a’ Válásztmányba val® meg jelenési kötelességet magára nézve megszűntnek tekintette, a’ mint ezt a’Küldöttség Elölülőjének ki is jelentette, ki ezekkel meg nem elégedvén Ó Felségének jelentést tett, holott is a’ dolog máskép tekintetvén, az mondatott, hogy az, kinek neve a’ törvényben iktatva van, a’megjelenésre köteleztetik, ’s hogy Őt erre kényszeriteni is lehet, és igy a’ Karok által vélt szabadságnak a törvény kötelező ereje, s a’ végrehajtó hatalom akaratja elleniben helye nemiévén, nem önként, hanem királyi törvényes Parancsolatból kényszerítve vett a szóló egy pár Ülésben részt, a mi ugyan a’ dolog érdemére nézve külömbséget nem tesz, mert a’ Választmány üléseibe —csak még is meg jelent volt, ’s az a’ jelen kérdésre nézve mindegy , egyben — e’ vagy a’ többiben is. —
