1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 26. országos ülés
231 egyszersmind a’ KK. és RR-et, hogy minden lcrtrn„c,uiiA i „ c , gondoskodni mél.óaía.sanak melljok a, óhajtót, caélnak elérésére TMi„" tolni'ri'r6" ° 'e CZéllr“nyOS eSZkÜtók8t —“* ^adni, sötpárbe„Sr't,?KiOr,el ÍTfe f TT°i Va'*',án),S20r U,asi,isa vagy utasítása nem létében magat Küldetnek elve,vei ellenkezőleg nyilatkoztatja ki, kötelességének tartja anya utasítás. első pontja szerint Ívűidet parancsolatját szőrül szóra előadni. ugyan is Küldői, bogy Augustus nap,an tartott koz Gyűlésekben a' tanácskozás alatt lévő szabadvalasztási jogon ejteu sérelem iráni adott utasításuk következendő: „Azon sérelmeiére T1Á„„a n i i , ' ant . . ... ... ”nZOn serelmekre nézve, mellyeknek orvosoltatása a' képviseleti labla által majd elolegesen kivantatott, majd Julius 2S-án az Országgyűléshez érkezett k K Leirat következésében a’Fő RR. Táblájához általküldött Izenet, és felírás, Javallatban foglaló záradék szerint határoztattak a’ Kir. Előterjesztések tárgyaltatni, és a'Felírások, és törvényjavallatok felterjesztetni: az egybegyült KK. és RR. világosan elhatározták, hogy miután az érdeklett 2S-ik Júliusi k. Kir. Leiratban már úgy is nyilván kijelentetik: miképen Ö Cs. Kir. Felsége a’ Törvényhatóságoknak szabadválasztási jogokat sérteni nem kívánja, azonban a’ sérelmeknek orvosoltatása is a’ Kir.Előterjesztésekben biztosíttatna, más oldalról pedig a’ Fő-Rendek Táblája, a’ Követi Táblának e’ tárgyban foglalt záradékos Izenetjére, nyilván kimondaná, miképen illyetén záradékokra soha reá nem alland : nehogy a’ két Tábla között ennyire vitt feszültségeknek még rosszabb következése legyen; a’ Követek oda utasíttatnak , hogy az anya utasításuk szerint, ’s az 1791-ki i3-ik Törvény Czikkely világos értelmében a’ Kir. Előterjesztéseket általánosan tárgyaltatás alá vévén , mint minden egyéb sérelmet, úgy a’ Pest megyei ’s véle kapcsolatban álló, ’s elolegesen orvosoltatni kivánt sérelmek is, a’ Kir. Előterjesztésekkel öszvekapcsolva, és együtt tárgyaltassanak, és terjesztessenek fel O Felsége eleibe; az érintett záradék pedig áltáljában a’ Felirásbúl kihagyassék.“ Megyéje anya utasítása pedig, mellyre ezen pótló utasítás hivatkozik szorul szóra ez: „Az Országnak sérelmeire nézve bár az 1791-ik évi 13—ik Törvény Czikkely világosan elhatározta légyen is, miképen a’ legalább minden három esztendőben tartandó Országgyűlésén a’ Kir. Előterjesztéseknek bevégzésével egyszersmind az Országnak minden sérelmei is múlhatatlanul orvosoltassanak, azonban még is, fájdalmasan tapasztaltatnék, miképen a’ hivatkozott íygt-diki i3-dik Törvény- Czikkely megalkotása ólta is az országos sérelmek nagyobb részben orvosolatlanok maradtanak • ugyan azért a’ következő Országgyűlésre nézve oda utasíttatnak : hogy a’ Királyi Előterjesztéseknek tárgyaltatásával egybekapcsolva és együtt az Ország sérelmeit is, nevezetesen pedig azokat, mellyek a’ mult 1S32/6—ik évi Országgyűlésen is elolegesen felterjesztettekbül orvoslás nélkül maradtak , valamint szinte azokat is, mellyek a’ múlt Országgyűlése alatt vagy azólta is kifejlettek, mint a’ szóllas szabadsága elolegesen felvétetni ’s orvosoltatni igyekezzenek , jövendőre nézve pedig Törvényt alkotni igyekezzenek , hogy a’ melly sérelmek az Országgyűlésről orvosolatlan maradnak: azok a’következő Diaetán mindenek előtt úgy vétessenek tárgyaltatás alá, hogy mindaddig míg nem orvosoltatnak, a’ Kir. Propositiók felvételébe a’ Rendek ne ereszkedhessenek. Ezekből tehát világos lévén, hogy a’Szóló a’ 2S—ik Júliusi kegyelmes Kir* Leirat ügyében a’ most felolvasott Izenetet és felirási javallatot tovább nem pártolhatja, hanem a’ K. Propositiokba általánossan belé ereszkedni, és azokat a’ sérelmekkel együtt tárgyalni, és felterjeszteni köteleztessék ; mi végből is a’ felolvasott utasítását és ezen kinyilatkoztatását szavazatéi a’ Naplóba iktattatni kérte. Hajdú kerületi Követ QFoghtiiy Já/iosJ: Legközelebb érkezett utasítása nyomán kinyilatkoztattni kötelességének esinéri, hogy a: hajdú Kerület azt, hogy nemes Pest megyének törvényesen elválasztott Követje, feljöhetésében úgy, a’ mint a’történt megakadályoztatott, mind jelenben sarkalatos Törvényeinket tekintve, mind hatásra nézve oily tetemes sérelemnek tartja, hogyr annak () Felségének színe eleibe jutását, s onnan remélhető orvoslását, bármelly törvényes utón eszközölni legfőbb kötelességének, szinte úgy polgári érdekében állónak esineri. Ugyan azért miután az országos tanácskozásoknak e’ tárgy' feletti folytából méltán attul tarthat, hogy ezen sérelem az ellen vélemények öszve nem egyeztethetése miatt czélba vett módon, vagy fel nem terjesztethetik, vagy a"' mi veszedelmesebb lenne, hosszasabb súrlódások után nem sere lemnek fogna ny ilatkoztatni — a’ dolgok mostani állásában legczélszerűbbnek véli a sérelmet ugyan jelenleg sarkalatos Törvényeinken ejtett sérelemnek kimondatni, de egy szersmind Királyi Feladatok tárgyalásába bocsátkozva, az azok feletti megállapodást, csak ezen, s több u’szőnyegen forgó sérelmekkel egybefoglalva felterjeszteni, s így az 1791-dik évi 13 dik Tör véuyczikkely' értelme feletti vitatkozásokat megegyeztetni. A1 szálló Követ tehát e szerént, • csupán e’ tekintetből a' záradékról, mellyet anya utasítása értelmében mindeddig partola , ezennel lemondani, 's a' Király i Feladatok tárgyalásába bocsátkozni köteleztetik, úgy mindazonaltal, hogy a mint elebb említő, az azok feletti megállapodás a’ szóban forgó sérelmek nélkül lel na 5S * XXV/. Országos Ülés. - September 3-kán 1830.
