1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
220 XXII. Országos Ülés. — Augustus 22-kén 1839. diil az igazak, az azoktul eltérők pedig egyátalján felszegek és hibásak legyenek? —De még kevésbé fér öszve a’ javaslott záradék Törvényeinkkel, sut még képviseleti rendszerünk tiszta fogalmával sem. Nem a' Törvényekkel, mivel ezek elhatározottan , és fültétetlenül rendelik a' Kir. Előadásokat előlegescn tárgyaltatni, képviseleti rendszerünkkel pedig azért nem, mivel ez által olly hatalom tulajdonítatnék ezen alsó Táblának, mellynél fogva a’ Törvényhozás másik ágának hozzájárulta nélkül országos tárgyakról, önmaga rendelkezhetne, vagy olly elveket állítathatna föl, mellyeknek a’ törvényhozó Test egyéb részeitől kívánt mindenkori, 's mintegy kéntelen elfogadást, ezeket csupa árnyékká változtatná, elmellőzése pedig minden tractatust teljeslpg megakasztaná és lehetetlenné tenné. Halottak ezt Elődei ’s azért eltörték az arait) bulla elhirezett ellcntállási jogát, mell) hez ha nem mindenben, de némileg még is hasonlító elvet készül felállítni aJ kérdéses záradék, mert hogy az 1222: 31. Türvcnyczikben éppen nem a’ fegyverreli ellentállás értetett, világosan kimondja az azt eltörli) 1687: 4-dik Törvényczikkely, — hogyan lehetne tehát most másfél század után megint, ugyan azon ösvényre visszatérni. — Fölhozatik azonban hogy hasonló záradékok már ezelőtt is alkalmaztattak. Ez meglehet, de a" Törvényhozásnál nem annyira azt kell tekinteni, használtatott e' már ez, vagy amaz elv, hanem inkább, ’s egyedül azt, sikerrel, 's czéltérőleg alkalmaztatott e? 's e' kérdésre aligha igennel felelhetni. Mert valahányszor létre is hozatott nálunk olly záradék, mindég vagy holt betű maradt, mi a’ reménylett jog erősítés helyett inkább annak gyengítését szüli, vagy czéljának nem felelt meg; vegyük csak az Izenetben felhozott 1583-iki példát; igaz ugyan, hogy az első Czikbcn az adó jövendőbeli fel nem ajánlhatását említik a’ KK. és RR. de ezt a' Fejedelem a’ Decretum végén, ha bár gyengéden, de még is helyteleníti, és létesült e’az adó megtagagása, mind a' mellett, hogy a’ vélt sérelmek nem orvosoltatlak ? Éppen nem, mert a’ mindjárt rákövetkező 1588-dik, 1593-dik és minden egyéb Országgyűléseken az adó a’ mint az Ország veszélyeztetése nélkül másként nem is lehetett úgy megajánltatott, mint annak előtte 1811-ben is záradék neme volt e’ a' „médium solutionis^ de mi sikere volt? semmi; a1 pénzbeli viszonyok megmaradtak előbbi állapotokban; 1830-ban a’ Circulatiót kívánták a'KK. és RR. kötni az ujoncz ajánláshoz, de ettől utóbb elállottak 's azért ez föl se is hozható, jóllehet róla is elmondhatni, hogy a’ hadi sereg közt addig létező eg)séget felbontván, aligha nem legnagyobb kárára vált volna, mint magunknak. Az 1832-ki Országgyűlésen két záradék létesült, az egyik az operatumok fölvételénél föntartott viszonhatási kikötmény, és a' Ludoviceára tett ajánláshoz kapcsolt föltétel; de mi sikerük lett? az Urbér fölvétetett, és elfogadtatott, a'többi operatum elmaradt, 's kérdi kivihető lenne e' már most a1 többi operatuntokbó! várt hasznok el nem érési esetére az ttrbérben adott engedmények visszahúzása? Hogy pedig a' Ludovicea a’ záradék miatt nem létesült, valljon ki szenved ebből kárt a’ Kormány e, vagy a’Nemzet? mellynek most már számosa’ honban nevelt tisztje lehetne. — ’S ennyit ezen elvekről törvényes tekintetben, azonban azt tartja, hogy velük a’ Haza java sem fog igen előmozdítatni, tekintsük csak mik voltak azoknak közvetlen következményei. A’ Kir. Előadások fölvételének meggátlása , 's ezzel a’ Nemzetre nézve belőlük várt üdvös hatásoknak hosszabb időre elhalasztása, ezen felől pedig a’ Fejedelem, és képviseleti Test közt olly szükséges, olly nialaszt tellyes bizodalom helyre nem állhatása. Nem czéljá a’ szólónak itt a’ Kir. Előadások jótékonyságát taglalni, mert ez magában úgy is eléggé világos, és a' KK. és RR. is elesmérték már a' 2-dik és 3-dik Előadást ollyanoknak , mell) ékből a’ honra nézve sok jót várhatni: csak az elsőre az ujoncz adásra nézve külümbözők a’ vélemények, ő pedig a’ Királyi Előadások éppen e’ pontját tartja legszükségesebbnek — legelőbb valónak, mert tárgyazza a’ haza kiil- 's bei bátorságának föntartására kivántató eszközök megrendelését, mellyekről gondoskodni alkotmányos Orságokban nem csak a'Fejedelem, hanem a’törvén) hozó test egyéb részeinek is legfőbb legszentebb föladata. Avagy csak képzelhetni e’ hogy a’ többi pontokból eredő hasznokat éidelni, vagy a’ Status eg) éb czéljail, sót még fünmaradását is elérni lehessen, a’ kül-, 's bel bátorság biztosítása nélkül. Hallatszottak erre is igennel felelő szózatok, mel- 1) ek szerint a’ bel bátorság feutartására katona éppen nem kell, hanem csak a’kérdéses sérelmek elhárítása, a'küi bátorság pedig a’ mostani békés körülményekben szerintek úgy is eléggé biztosítva van. Do a’ szálló nag) on kétes benne, hogy a’ kik azt vitatják a’ sérelmek orvoslásának bensőkép is olly varázs erőt tulajdonítanak a" bel csendre nézve, *s ha tőlök függne a’veszély teljes experimentumot gyakorlatilag is megmernék e’ kisérteni a' nélkül, hogy a’ rend fülbomolhatásától, es a’ Dózsa, Kloska és Cholera üdőbéii veszélyek újra fölelíedhetésétól vissza ne retegjenek. A’ külső körülményeket pedig azért, mivel az ellenség még nincs a’ határon , békéseknek gondolni merő illusio. Vessünk csak egy futó pillanatot a' kelet viszonyaira. Mit látunk ott, Mohammed trónját alapjaiban megrendítve, a’ nagyobb európai hatalmakat aggodalomba hozva következhető dolgok iránt's már is harcz lábon várva azok kifejlődését, 's csak Austria maradna e részben hátra, ó, kit a’ kelet olly közelről érdekel! 's éppen honunk volna az, mefly a’
