1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
111. Országos Ülés. — Junius' 17-kén. 21 az Elnökségtől, a’ Követeket, midőn az Elnökséghez fordulnak se nem halhatják, se nem érthetik elegendőképen, talán őket se érthetik. A halgatóság betolja magát még azon kis üres helyre is, melly a’ Táblák közt megmaradt, úgy hogy nem is láthatják egy mást, se őket a’ többiek. Sok követ vau szék és ülés nélkül, ez egy igen méltatlan dolog. Az Ország várja a’rendet a’Törvényhozástól, és az maga nincsen rendén, kéri hogy ezek eránt rendelések tétessenek. Zala Ygye Követe {Deák Ferentz,) nem hitte, hogy alkotváuyos országban ott kellessen előadásait kezdeni, ahol most kezdeni magát kénszerítve érzi — biztosításául tehát ezennel kijelenti, hogy ő a' kormány nevezett alatt soha sem érti a’ Fejedelmet, hanem azon Tanácsosokat, kik személyét környékezik, ’s kiket az Ulászló 6-dik Decretum 7-dik és 8-dik T. Czikkelye kérdés alá vehet’s meg is büntethet; — ezen előre bocsájtás mellett mi a’ Királyi Személynöknek a' Királyi Előadásoknak felvétele eránti kivánságát illeti, maga részéről megjegyzem kéutelenítetik: hogy az Előlülő által felhívott 1791: 13 dik T. Czikkelyben nem csak az mondatik: ut Propositiones regiae assummantur — hanem az is: ut justa Statuum et Ordinum gravamina tollantur, nem is lehet ezen törvénynek más értelme, minthogy egy részről a’ Rendeknek kötelessége a’ Királyi Előadásokat felvenni, más részről pedig a’ Kormánynak a’ Nemzet sérelmeit orvosolni — két része vagyon a’ felhívott 1791: 13. az első, hogy a’ Királyi Előadások felvétessenek, a’ másodig pedig hogy a* sérelmek orvosoltassanak. — Már ha tekintjük az öszves törvényhozásnak kötelességeit, melly a’ Nemzet boldogsága, önként következik abból, hogy mindenek előtt azt kelletik tanácskozásba venni, mi a’ Nemzet boldogságára legczélirányosabb és legszükségesebb; — erre igaz a’ Királyi Személynek Ő Méltósága azt válaszolja, hogy a’ Királyi Előadások jók, és a’ Nemzet boldogságát tárgyázók, az magába kétséget nem szenved; azonban ha vannak sürgetősebb szükségek is, ha vannak a’ Nemzetnek sebei, mellyeket orvosolni múlhatatlanul kell, akkoron az öszves Törvényhozásnak kötelességében áll azokat előbb orvosolni. —Vélekedése szerint a’ 1791 -diki Országgyűléséről nem is lehet azt feltenni, hogy az általa alkotott 13-dik Tórvény-Czikkelynek azon, az Elölülő által felhozott magyarázatot kívánhatta is volna tulajdonítani, de ellenkező a’ gyakorlat is 1825 és 1832 észt. példák eléggé mutatják, — mert a’ legutóbbi Országgyűlés alatt a’Királyi Előadásokba a’ rendszeres munkák tűzetvén ki, ha az 1791: 13.dik T. Czikkelynek az volna az értelme, mellyet néki az Előlülő kiváu adni, akkoron a’ múlt Országgyűlésén más tárgyakat felvenni nem lehetett volna mind addig, míg mind a’ 9. rendszeres munka be nem fejeztetik; hogy pedig el nem végeztettek, és még is más tárgyak felterjesztettek, köz tudományra van. — Az Elölülő által felhívott 1723: 7-dik, és Ulászló 2-dik Decretum 25-dik T. Czikkelyei pedig azt mondják: privatorum negotiis praetermissis publica tractentur — már a’ Pesti esetben nem Rádaynak személye, de af*köz érdek vagyon megsértve, mert általa veszedelmeztettve vagyon ezen Testület függetlensége, veszedelmeztettve a’ szabad választási jussa; ezen törvények értelméből is tehát a’ Pesti sérelmet a’ Királyi Előadások előtt kelletik, és vagyon is joga az Országgyűlésnek azt felvenni. — Azonban véleménye szerint jelenleg az Országgyűlése nincsen is azon helyhezetben, hogy még a’ felett kellessék neki tanácskoznia, mit kellessék előbb felvenni, mert e’ részben megelőzte a’ Rendek kívánságait 0 Felsége atyai gondossága, ki tudván, hogy a’ Nemzetnek sérelmei is legyenek, azoknak orvosoltatását Királyi Előadásainak második részében Ígérte; midőn tehát a’ Rendek sérelmeiket a’ Királyi Előadások más pontjai előtt felterjeszteni kiváltják, hódolnak 0 Felsége kívánságának. Mondá továbbá az Elölülő, hogy a’ Királyi Előadások a’ köz jót érdeklik, ’s e’ részben maga sem kőtelkedig a’ szólló, belátása szerint azonban itt az a’ kérdés mi érdekli a’ köz jót közelebbről, s’ erre a’ kérdés világos: hogy a’ Rendek nézetei szerint a’ Pesti sérelem. — Mondá tovább az. Előlülő: hogy ha a’ Királyi Előadások előlegesen fel nem vétetnek, későbben hideg megfontolással felettek nem is lehet tanácskozni, — de éppen ezen tekintetből kívánná a' sérelmeket előbb felterjeszteni, hogy ekkép megszüntetvén a’ Nemzet aggodalma, megszüntetvén az országgyűlési Testület független állásának veszedelmesztetése, nyugottan és hideg megfontolással folytathassák a’ Rendek tanácskozásaikat. Továbbá az Előlülő felszóllitá a’ Rendeket, hogy a’ bizodalmát erősítsék, ez az ő kívánsága is; de minthogy a' Kormánynak éppen legnagyobb szüksége vagyon a’ lozodalomra, az ő érdekébe kiváltképeu fekszik azt fentartani, és minthogy erősebbnek kötelessége a’ békére első lépést tenni — mért nem cselekedné ezt? mert ugyanis a’ gyengébbnél az első lépés a’ félelemből, — mi az erősebbnél nemes őn érzésből ered. — A’ Kormány egész, ’s annak minden tagjai kitűzött czéljait egyesülve elősegítik, holott ezen Tábla még kiegészítve sincsen. — A’ bizodalom küldötte a’ Rendeket ide, ám de a’ Küldőket meg kelletik nyugtatni erről, ’s a’ bizodalmát erőltetni nem lehet, ’s minthogy pedig a’ bizodalom tetteken alapul, ha a’ Kormánynak érdekébe fekszik a’ Magyar hon bizodalma tellyesitse a’ Nemzet forro kivánságait, ’s a’ bizodalom azonnal helyre áll; —azonban fájdalom az ujjabb időbeni példák ellenkező világosságba tiüntetik elő a Kor mányt. — Ugyan isV képviselői rendszer két elven alapul: a’ szabad szóllás, és szabad választó* Jegyző Könyv í. Darab. 6 .
