1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
204 fogadhatja, nevezetessen, minthogy az első lzenetben foglalt kisebb érdekű záradékban sem egyezett volt meg, az akkor előadott okokból, annyival inkább ezen mostani nagyobb kiterjedelmü záradékot nem fogadhatja el, mivel ez által a’ K. Előadások éppen azon részének tárgyaltatása maradna legutoljára, melly eránt való tanácskozásra a’ k K. meghívó Levél értelmében az Ország Rendéi ezen Országgyűlésére O Felsége által öszvehivattak ’s melly tárgynak mindenek felett elsőbben leendő tanácskozásba vétele eránt. Anya utasításokban Küldői világos akaratjokat nyilván kijelentették, ’s mellyet ő már több ízben előadott. De egyéberánt is, az országos tanácskozásoknak eddigi törvényszerű módjával, a’ záradék tételt ellenkezőnek Ítélvén; abban meg nem egyezhet. Zombor Városa Követe (Hauke Albert^.-Tegnapi napon vett pótoló utasításában Küldői a’ Pesti esetet sérelemnek nem tekintik; azért is mint sérelmet éppen nem, a’ vitatás alá vett Izenetet pedig csak annyiba pártolja, ha abbul a’ Ráday és egyéb sérelmek kihagyattatnak, és az lzenetben egyedül a’ k. K. Előadások minden záradék nélkül foglaltatnak, és elölegesen felterjesztetnek. Szabadka Város Követe (Demerátz AlajosJ: Számos hetek elenyésztek már, miolta jelen Izenetnek tárgyai az Országgyűlést czél elérés nélkül foglalatoskodtatják, és a’ haza népének boldogitására irányzott hasznos feladások tárgyalását megakasztván , bennünket egy kétes jövendőnek félelmével rettegtetnek. A’ mi az úgynevezett Pest Megyei sérelmet illeti, valamint jussa úgy egyszersmind kötelessége is volt Nemes Pest Megyének az Országgyűlésre két Követet küldeni, a’midőn tehát csak az egyik jelent meg, a’ másiknak elmaradása a’RR. eleibe egy olly esetet állít, melly az Országgyűlésre való megjelenési kötelesség elmulasztásának eszméjét magában viseli, és azért Ulászló 3-ik Törvénye l-ső Czikkelye szerint a’ birói eljárást vagy is e’ Megye perbe idéztetését megkívánja: mert mind azon okok, mellyeket mentségére a’ jelenlévő egyik Követ előadott, egyedül a’ per folyamatára tartozván , védelmi eszközül csak ott szolgálhatnak. Ez ösvényt kelletett volna véleménye szerént a’ RR-nek követni, a’ midőn Ns. Kraszna, Közép Szolnok, ’s Tolna Vármegyéket is megactióztatni rendelték, — nem figyelmezve sem arra: hogy igazságos mentségök is lehetett, valamint az Ns. K. Szolnok Vmgye részéről később mutatkozott is, sem arra: hogy példáját felhozni nem lehetett annak: mi szerént ezen eszköz valamikor a’ Törvényhatóságok ellen is használtatott volna. Mi az hát? a’ mi Ns. Pest Megye mellett olly hatalmasan harczol: hogy a’ midőn a’ Rendek más Vármegyék mentséget illy esetben hallani sem akarnak, annak törvényes forma tellyes elmellőzésével előre mintegy megkegyelmezni kivántak? Ezt azon k. K. Rendeletnek, melly Ns. Pest Vmgye által Országgyűlési Követnek választott Ráday Grófot ide jöveteltől eltiltotta, természetes következményeképen tékinteni nem lehet e’ k. Királyi Rendelet és Ráday Gróf megjelenésének gátlása puszta factumok, pedig e’ jelen dologban a’ jussos kérdések a’ fő szerepet viselik , jelesül ezek: vallyon a’k. Királyi Rendelet érdemli e’ a’ mi Pest Megye követ választása ’s ide küldése megakadályoztatásának, vagy Ns. Pest Megye a’Követ választás és ide küldés elmulasztásának ellenvetését? E’ kétféle kérdés megítélésében csak a’Törvény rendelte Bíróság járulhat el, és a’ szólló azt hiszi: hogy miután a’Törvény illy esetekre bizonyos bíróságot kijelelt, a’ RR. e’ tekintetek feletti itélethozásba bocsátkozni törvényesen nem kivánhatnak, mert e’ végre uj Törvényt előbb alkotni, ennek pedig megszületése előtt a’ régit megtartani szükséges. O a’ törvényes bíróságnak a’ körébe tartozó eljárulástól való illyetén elmozdítását, nagyon veszedelmes lépésnek tartja: mivel azzal a’Törvényben gyökerezett formák támadhatnának meg. Pedig a’ formákon nyugszik biztosítása mind azoknak, a’ miket a’ polgári társalatban sértetlenül megőrizni szent kötelességünk parancsolja. Ugyan azért kéri a’ RR-ket hogy ezen mind egyszerűsége, mind törvényszerűsége által magát egyeránt ajánló indítványt elfogadni méltóztassanak, és azon esetre reményli, hogy legalkalmatosabb közép eszközül szolgálhat a’ már nagyon hosszúra elnyújtott kellemetlen vizsgálódások szerencsés elhárítására: mert a’ mikor a’ törvényes Birák azt fognák találni: hogy Nemes Pest Vármegyének jussa volt annak K. Rendelet mellett is más követválasztásra nem lépni, azonnal Ráday Grófnak ide *való jőhetése megnyitva, és ekkép az aggodalom minden sérelmestül ha csak úgy illyesmi volna az esetben, tellyesen megszüntetve leend. Egyéb tárgyakra nézve, mellyeket a’ RR. az elfogadott felírással: „junctim“ felterjeszteni kívánnak, megjegyzi: hogy a’ felvett junclimnak eszméjét nem csak ki nem meriti, de attól jóval el is tér, mert ezen tárgyak már egyszer e’ Táblának meghányásán áltvezettetve lévén, csak tárgyaltatásnak tellyes bevégeztével felterjesztetni, a’lekérendő adatok pedig a’ k. K. Feladások tárgyalására csak jövendőben vezetni fognának, és a’ midőn a’ RR. a’ K. Feladások első pontja felett készítendő munkálatnak felküldetését már most nem csak a’ Pesti, hanem a’ szóllás szabadsági sérelemnek is tellyes orvosoltatásával feltételeink,reményleni pedig nem lehetne: hogy a’ Fő RR. illy felirást Ó Felsége elébe feleresszenek: a’ RR. sokkal nagyobb nehézségekbe esnek, mint az utolsó k. K. Rendelet előtt voltak, holott egyedül a’ k. K. Rendeletnek tekintetéből kivántak valahára előre haladni. Ezeknél fogva az ő kívánsága ’s voksa oda járul, hogy a’ Pesti sérelem rendes per útjára igazíttasson — ha pedig ezt el nem érezhetőé XIX. Országos Vits. — Augustus JO-kén 1839.
