1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 1. országos ülés
ELSŐ ORSZÁGOS ÜLÉS. Junius ."-kén 1839. Országgyűlésén ok kinyitása, az akkor tartott üdvezlő Beszédek. — Fest Vármegyei Sérelem Gr. Ráday dolgában, és az Országgyűlés kiegészítése tárgyában. — Indítvány 0 Felségek honi nyelven teendő Üdvözlések iránt. A’ kegyelmes Királyi egybenhivó Levél által Országgyűlési határnapul kitűzött Junius 2-ka után, eltelvén a' megjelenésre törvényesen kiszabott határidő, Junius 5-kcn mind a’ két Táblán országos Ülés tartatott, melly alkalommal a’ Kendeknél Királyi Személyünk Mélfóságos Szigethi Szerencsy István Ér Ő Nagysága, e’ következendő ékes, fontos és szivrebató Beszéddel, mellyet a’ jelenlévők nagy sokasága, többszöri zajos „éljen“ kiáltásokkal félben szakasztott, üdvözletté a' Rendeket: Tekintetes Karok és Rendek! Elérkezvén a' törvényesen kiszabott idő, Felséges Urunk a' törvények megtartását szivén hordozva, országosan öszvegyüjtötte hiv Magyarjait, kiknek szabadon választott Képviselőit a’ Tekintetes Karokban és Rendekben vagyon szerencsém tisztelni. — A’ kegyes és gondos Fejedelem, már a’ mennyire kegyelmes királyi meghívó Leveléből is érthettük, különösen az 1830. esztendei 7-ik Törvényczikkely következésében állított, és 10 évek lefolyta után honjokba okvetlen visszabocsátandó katonák iránt válalt köz lekötclezésnek betöltéséről, és a' magyar ezeredeknek eddigi vitézi erőtelyes állásokhoz, s a* Nemzet dicsőségéhez szabott állapotban! fentartásokról; közönségesen pedig a" köz boldogság bővebb kifejlődésére vezető módokról kívánván közretanácskozni, már c’ részben is hálás érzésekre gerjeszti fiúi szíveinket. Addig is, míg további kegyelmes kivánatai a’ királyi Előadásokból bővebben tudva lesznek, nem találtam érdektelennek ezen a’’ helyen, hol e’ nemzeti élet Icguíimkásahhan fejlődik ki, előadni nézeteimet Nemzetünk rendszeres állása, annak kifejlődése, mostani helyezető és jövendő haladásának reményei, ’s kinézetei felől: — Vágynak ugyan is minden nép létének bizonyos éltető lényeges elemei, mcllyckre tekinteni kell, ha a’ társaságos formákat, törvényeket és viszonyokat erős, természetes, és állandó talpra alapítani kívánjuk. Nemzetünknek eleitói fogva, meddig csak a’ történeti biztos adatok felhatnak, a’ monar* chiai-aristokratziai rendszer tetszett. A’ Király ditsó, és hatalmas a’ Felségnek tökéletességében, mint alkotmányos kőt feje minden jognak, nemességnek, nemesi birtoknak, szabadságoknak, és kiváltságoknak, fel van ruházva törvényes erővel, és hatalommal a1 társaságos élet kitűzött czéljainak teljesítésére. A’ magyar aristokratzia tágasabb értelemben véve, nagyobb vágj- kissebb kiterjedésben, és mértékben, a’ népnek külömhfélc osztályaiban messze elágozva, magában foglalja csaknem mind azokat, kiket születés, érdem, értelmesség, miiveltetés, vágjon és társasági belóljás polgár-társaik között kijeleltek, és szám szerint is az egésznek igen nevezetes részét teszi, ngjr hogy polgári életünkben az erköltsi akarat, a’ nemzetnek legerősebb, és legnemesebb anjragi ereje által válhatik törvényes tetté. Nincs elzárva azonkívül az arisztokratziának tág kapuja sein egyesek, sem erkölcsi szemészetek érdemei előtt. A’ történet nálunk is tanúsította, hogy nincs állandóbb, mint eme rendszer, ha lenjreges elemeiben tisztán, és erősen fentartatik. —• Midőn Nemzetünk a" 16. és 17. századokban halálosan küzdve magáért, és az egész kereszténységért, csak nem elvérezett, kettő vala, mi feltárté létét, ’s elháritá végső szétosztását: az Isteni gondviselés egy felséges, dicső, hatalmas Házhoz köté Nemzetünk sorsát, melynek érzetében, ’s érdekében vala védni, » a kormánya alatti müveit erős nemzetekkel védetni bennünket; de nincs hatalom, melly égj' erővesztett elcsüggedett népet fentarthasson; nálunk marada hála az egeknek élet, a1 Nemzetben, melly a’ vég- Jegy zó Könyv /. Kötet. 1
