1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 2. országos ülés

II. Országon Ülés. — Junius’ 6-kán. 13 Sokat velünk egyetemben Királyi kegyelmébe ’s legmagasb kegyeibe jobbágyi mély alázatossággal ajánlják. __ Erre Felséges Urunk ekképen felelt: A/, Ország Kendéinek jobbágyi hűségből ere- Quam nomine Dominorum Statuum et Ordi­­dett, ’s általatok néküuk bemutatott üdvezlése- num Regni ad Nos pertulistis salutationem, ex hő­ket kedvesen fogadjuk, ugyan is népeink liűsé- magiali eorundem in Nos devotione profectam, gébé és szeretetébe legfőbb dicsőségünket jollé- grato suscipimus animo. In populorum enim No­­tek eszközlésébe önnön szerencsénket helyhez- strorum erga Nos fide et amore summam gloriam, Zük, — a’Karok és Rendek jelenlétével Mi ma- — in procuranda prosperitate propriam felicita­­gunk is hová előbb élni óhajtunk —kiket is kö- tem Nostram ponimus. Praesentia Dominorum zeledő eljövetelünkről értesittetni, valamint Ki- Statuum et Ordinum otius perfrui Ipsi quoque ge­­rályi kegyelmünkről is mindnyájokat biztosokká stimus. Instantem proinde adventum Nostrum iis­­tenni kívánjuk. dem nunciari, et de Regia benignitate Nostra eos omnes securos reddi volumus. Annak utáuna ugyan a’ Követség Szószóllója által Felséges Asszonyunk következendő­képen köszöntetett: Felséges Császárné és Királyné, Legkegyelmesebb Asszonyunk! Azon őszinte tiszta örömnek teljességéhez, mellyet MagyarOrszág ’s a’ hozzá kapcsolt Részek országossan öszvehivott Rendei, Felséges Férjének népei legkegyelmesebb Atyának hiv Magyarjai közé kívánt jövetelén már jóeleve háláérzelemmel nyilvánitának, nem volt semmi inkább óhajtható, mintáz: hogy Felségedet is, a’mi legkegyesebb Asszonyunkat, szeretett Fejedelmünk társaságában személyesen szemlélhessük, hódolva tisztelhessük. ’S csakugyan engedtek az Egek, a’ Magyar Nemzet forró óhajtásának: Felségedet kívánt jólétben közöttünk üdvözleni van szeren­csénk. Midőn ekép MagyarOrszág ’s a’kapcsolatos Részek hű Rendéinek, a’ mi Küldőinknek ne­vében Felségednek a’ Magyar Nemzetnek közepette megjelenésén igaz szivbeli örvendezésünket kijelentenénk, egyszersmind fiúi buzgalommal óhajtjuk: miszerint a’Mindenható, Felségedet, mint a’ mi jó Királyunk leghűségesb Hitestársát, ’s a’ Magyar Nemzet főfő gyönyörűségét, az évek hosz­­szú során állandó jólétben megtartani méltóztassék. — A’ kik egyébiránt magunkat 's Küldőinket Felséged legmagasb kegyeibe legmélyebb tisztelettel továbbra is ajánljuk. — Mellyre is Felséges Asszonyunk ezen szavakkal felelt: Az Ország Rendéinek ezen ünnepélyes Kül­döttség által nékem bemutatott üdvözléseket an­nál kedvesebben veszem, mentői inkább Őseim­től öröklött hajlandósággal a’ nemes Magyar Nem­zethez magamat kapcsolva lenni érzem. Jelentsék ezt Küldőiknek egyszersmind bizonyosokká és biztosokká tévén őket erántok, és az egész Ma­gyar Nemzet eránt való örökös szives hajlandó­ságomról. Salutationem, nomine Dominorum Statuum et Ordinum Regni Hungáriáé, per solennem De­­putationemhanc ad me perlatam, tanto magis grato accipio animo, quanto intimius Me nobili Genti Hungarae, haereditate a Majoribus Meis accepto benignitatis sensu, adstrictam sentio. — Velint Domini Deputati hoc ipsum Comittentibus suis re­ferre, unaque de hoc, qui mihi perpetuus erit, peculiari erga illos et universam Gentem hunga­­ram animi affectu certos, securosque reddere. Melly Királyi kegyelemnek ujjabb és soha el nem felejthető tanúsága a’ jelenlévő Or­szágos Rendek által harsogó „éljen“ kiáltásokkal fogadtatván. A’Nádor Ő Cs. K. Főherczegsége a’Rendeket a’ Primási palotába a’ kegy. K. Előadások ált­­vétele végetti menetelre felszóllitotta. — Kik is őrömmel telt kebelekkel Fels, koronás Urokuak ’s Ki­rályoknak személyesen is hűségek jeleit bebizonyíthatni díszes Magyar ruhákba nagy számmal sereglet­tek Kir. Trónja eleibe — ’s Felségük legottan a’Primási lakban lévő kápolnában’ Sz. Lélek malasztjáért buzgó könyörgéseiket, a’ Mindenhatónak bumutatván, elsőbben is Ő Felsége kegyelmes Asszonyunk a’ palota emeletén királyi Méltóságához illően készült helyen Hermina Fő Herczegi Kisasszony és Albert Fő Herczeg, úgy több udvari Dámák fényes kíséretébe megérkezvén az országos Rendektől zajos öröm kiáltásokkal fogadtatott. — Nem sokára azután Ő Cs. Kir. Felsége a’ kápolnából a’ palota felé megindulván, ezen meuetet megnyitá Országunk Fő-Cancellárja, Gróf Májláth Antal, kit kö­vettek a’ többi Ország Zászlósai, és azok közt a’ mélyen tisztelt Ország Nádora O Cs. Kir. b o Ilerczegsége, jobbján Országunk Prímása. — Ezeket követvén az Apostoli keresztet vivő üertsik János, Pristiniai Püspök ’s Helytartósági Tanácsos — utáuna pedig — kivont karddal a bő Lo­vász Mester Gróf Battyány Imre halladt, Ő Felsége a’ palotában majd le nem csendesíthető öröm Jegyző Könyv l. Darab. *

Next

/
Thumbnails
Contents