1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
117 di, ti oka a bizodalmatlanságnak, az e’ ki a fenálló világos törvényt meg nem tartia va^v pedig az, ki a hibákat megmondja és előadja? _ A* bizodalmailanság nem csak a* bíráknak de a’ Kormánynak is rósz. - ebből azonban nem következtetheti azt, hog* az köpönyegbe burkol lásson. Hallotta többi közt azt is, hogy ha a’ törvényhozásnak egy része kérdőre vonhatja a bírót, kerdore vonhatja akkor a fejedelem is; — errenézve megjegyzi, hogy ezen állítás igen is megáll, — nem azonban úgy, mint azt talán a’ szóló Esztergomi Követ alkalmaztatni kívánta ; mert a Fejedelemnél nemcsak a’ végrehajtó, de a’ törvényhozó hatalomnak is egy része vagyon, — ha tehát a Fejedelem a bírákat kérdőre vonni kívánná, azt tenné jógánál fogva, mint a törvényhozó Test egyik része, — nem pedig mind végrehajtó hatalom ; mert a’ bírákat annak hatalmától függetleneknek kívánja. — Azonban távol, legyen, hogy a’ szónok részéről azt kívánná, hogy a’ törvényhozásnak egy része is kérdőre vonhassa a’ bírót, hanem úgy, mint Borsod is nyilatkoztotta, hogy az öszves törvényhozás, — ezt pedig azért is kívánja, mert Küldői szentül hiszik, hogy a’ törvényt elmellözni senkinek, annál kevésbé pedig a’ bírónak, ki annak Őrje, szabad nem légyen, és azért Küldői kívánják, hogy a’K. Curia a" formáknak, és törvényeknek megszegéséért feleletre vonottassék, ha rósz akarat bizonyodnék ellene, büntetésre vonotassék, __több. nyíre a bizodalmatlanság kijelentetvén, Ö Felsége megkéretlessék, hogy a’vétkesek helyett más birákat nevezzen, kik az ítélő Székek eránti közbizodalmát ismét viszaállítsák. __ Végre a’ rósz Tanácsosok ellen Ulászló törvénye foganatba vétessék. — Ha ezeket el nem értheti most előre az Izenetre szavaz. Az Elölülő a’ Zalai Követnek minthogy többi előadásaira, már az előbb szólott Követeknek beszédjei folytában megtette észrevételeit, nem felelt volna, ha csak a’ törvéryhozói, bírói, és végrehajtó hatalmakat meg nem pendítette, volna —Hazánkban ezen három status hatalom törvényeink szerint, tisztán ’s világosan ki van fejtve, megkülömbeztette; a’ végrehajtó hatalom egyedül a’ Fejedelemnél van, a’ törvényhozói egy részben a’ Fejedelem, és egy részben a Nemzet tulajdona,— ezektől különböző és független a’ bírói hatalom, melly a’Ilae 3ius szavai szerint: ,,omnis judiciariae potestatis facultas in Jurisdictionem S. Regni Coronae, ac Regem nostrum legitime constitutum, simul cum Imperio et regimine translata est“; eredetikép egyedül szinte a’ Fejedelmet illeti, ezt azonban O Felsége az alkotmányosan rendelt Törvényszékeknek általadta, mellyek a Fejedelem nevében hasonlókép függetlenül Ítélnek, mint azt az ítéleti bizonyság levelek, úgy a’ Törvényhatóságoktól O Felsége czímje alatt való általküldései eléggé bizonyítják. Gömör Vármegyei Követ (SzentIványi Károly): Azt mondta a’ Királyi Személynök, hogy ott, hol nincs világos törvény, a’ bíróság a’ consvetudo szerént ítélhet, ’s e’ részben erősségül előhozta a’ Prolog: lOdik czikkelyt, a’ szólló Királyi Személynök állításának megczáfolására szinte a’ Prologialis lOdik czikkelyt hozza elő, miután abban azt olvassa: „ut consvetudo sit rationabilis, ut sit evidens, et populo manifeste constet, ut non sit interrupta, sed continua“ a’ már mostan a’ kérdés, váljon az elítélt felségsértési, s lüitelcnségi perekben véghez vitt bírói eljárás, illy consvetudón alapul e"? légyen dicsőségére mondva Nemzetünknek, hogy az 1791 dik esztendei 56dik törv. czikkely alakításától, miolta t. i. a Királyi Tábla az illyctén eseteknek Bírája, tudtával a’ Követnek csak az 1795dik esztendőben volt erre eset, akkor is, mint a‘ köz vélemény mondja, törvénytelenség, igazságtalanság követtetett el, ’s már most consvetudót formálnak belőle, de a’ négy falak közt, ’s így titokban elkövetett törvénytelenség, a’ Prol. lOdik czik. szerént soha se szolgáltathat alkalmat arra, hogy azon a' Bírák bírói itéletjöket alapíthassák, nékiink azonban kötelességünk lelkesen felvigyázni, hogy az abususokból usust ne formáljanak. Azt mondja Esztergám Vármegye Követe, hogy a Bírák függetlenségét nem lehet veszélyeztetni, ’s így őket felelet terhe alá vonni nem lehet, veszedelmes következések nélkül, a’ szólló azt mondja, hogy veszedelmes, és igen veszedelmes, ha valaki parancsolja a’Bírónak azt, hogy miilyen Ítéletet hozzon, s ezen tekintetben a bírói függést igen veszedelmesnek tartja, de szinte veszedelmesnek tartja azon éhnek megállapítását, vagy csak kimondását is, hogy ha a Bíró a’ törvényen keresztül kasul jár is, őtet az elkövetett törvénytelenségért a törvényhozó Test, hol minden hatalom köz pontosul, ne vonhassa kérdőre;— Azt mondja továbbá azonKö\et, hogy a sérelem nem olly nagy, mint némellyek gondoljak, miután a hútelenségi s más egjéb perek a Királyi Tábla mint törvényes Biró előtt indíttattak, az igaz, hogy a Királyi Tábla törvényes Bíró, ’s nem is abban van a’ sérelem, mintha a Királyi Tábla törvénytelen Bíróság >olna, a Királyi Tábla ia abstracto véve törvényes bíróság, de az a törvénytelenség, hogy az egyéberánt törvényes Biró eleibe törvénytelenül terjesztődött a kereset, s az egyéberánt tör\é/-Y. Országos Clés. — Julius 3.tűn, át a tárgyat illeti, ő leginkább két elvnek felállításával látja törvényeinket ostro, , B(^!g e két elv az: a Fejedelem Személyé és a* Kormány egy, — s szóval hűtelenségeget lehet elkövetni; — melly elvek szabadságainkat sarkából kiforgatják; — a’ Fejededelem Személye a Kormánnyal nem lehet egy, már csak azért is, mert a’ Fejedelem Szentély« í>A nie. — A’ mi ma6 molva lenni, és pedig Jegyző Könyv !• Darab.
