1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 12. ülés
88 a komáromi javallatot? vagy —------------j- ----------, -----------Marczibányi Antal; Győr Sziits Antal; Baranya Mailáth György ifj.; Fehér Ürményi József; Esztergom Andrássy József; Moson gróf Zichy Herman; Árva Zmeskal Móritz; Bács Odry József; Pozsega Farkas Sándor; Verőcze Jankovics László; Szerem Poszavecz Zsigmond; Zemplén Péterffy Károly; Szepes Zsedényi Ede; Marmaros Mihályi Gábor; Arad Fascho József; Temes Laczkovics János; Krassó Kiss András; Torontál gr. Szápáry József; öszvesen 19 megyéken, Horvátországon Busán Hermán; Jász-Kun kerület Szluha Imre és Fiume kerület Katinelli Károlyon kívül a többség a komáromi javallatot, — Pest szerint minden országos bizottsági munkálatokra kiterjesztve, — a hevesi inditványnyal együtt elfogadta. — Ennek végével: Gr. Gyulay Lajos (Zaránd): inditványképen bemutatott egy Közép-Szolnok megyéből 901 nemes által aláirt, s az ország Rendéihez intézett folyamodást, melyben előterjesztetvén, miképen a folyó évi június 20-ra hirdetett követválasztási gyűlés a főispánok által eloszlattatott, s azt megelőzőleg a megyei tisztviselők által a nemesség nagy része arra ösztönöztetett, hogy követeket ne válaszszon, sőt az ellenkezőleg nyilatkozók meg is verettettek. Ezen sérelmük orvosoltatását ő Felségénél előmozdittatni, továbbá azt, hogy a Rendek körébe mielőbb követeket kiildhessenek, kieszközöltetni kérik: — ezen előterjesztéshez mellékelve volt Nopcsa Elek báró udvari Cancellárnak b. Wesselényi Farkas főispánhoz intézett azon magánlevele, melyben azt javasolja, hogy mindaddig mig a vallási, úrbéri és egyéb kényes kérdésekre nézve illő garantiát nem nyernek, szorossan Erdélyhez tartsák magokat; továbbá a főispánnak az alispánhoz intézett s a gyűlést eloszlató hasonló levele. — Ezt sokan köziratra bocsáttatni kívánták, sokan pedig, köztük Bornemisza Igllácz báró (.Zaránd) és Szentmarjai János (Kraszna) ellenzették; Alldrássy József (Esztergom) ezen leveleknek köziratra bocsáttatását az ügy formáját tekintve s továbbá azért, mert ez által a levelek szentsége veszélyeztethetnék, ellenzetté. — Mire nézve Deák FereilCZ (Zala) kifejtvén, miként országgyűlés elébe egyesek is folyamodhatnak, divatban volt ez mindig; — továbbá azt, hogy a Petitionalis jog alatt az Európai jus publicumbau az értetik, hogy minden egyes személynek is joga van valamely törvénynek igy vagy amúgy leendő változtatását kérni, ezen szokás nálunk nincs, de a jelen folyamodásnak nem is az a czélja, s e végből a levelek köziratra bocsáttatását nem ellenzi. Lllka Sándor (.Hontm.) említvén azt is, hogy a kérdésben forgó Cancellár éppen nem fog compromittáltatni, mert őt e részben úgy kell nézni, mint Erdélynek jó hazafiát — azon folyamodást — a levelekkel együtt, köziratra bocsáttatni kéri. Elölülő: a többséget e tárgyra nézve kijelentvén, a folyamodás a levelekkel együtt köziratra bocsáttatni rendeltetett. Poszavecz Zsigmond (Szerénán.): az 1536: 36. t.-ezikk azt tartván, hogy ha a megyének panasza van a főispánja ellen, az iránt ő Felségéhez folyamodjék, azért a jelen folyamodást helyén nem látja. Elnökök: SZENTIVÁNYI ANZELM (Nógrádm.) és ZARKA JANOS (Szabolcsin.) (1839. julius 10., 11., 12. és 13-án.) TÁRGY: Az izenetek és felírások végleges megállapítása és különféle indítványok. Julius 10-én. Zsembery Imre (Hontm): Igen, ennélfogva felírást javasol, melyben ő Felsége kérettessék meg az iránt, hogy a főispán ellen felhozott panaszokra nézve biztosi nyomozást tétetni méltóztassék. Szóltak még többen különféle véleményben, mig Deák FereilCZ (Zala) megjegyzi, hogy Szerémmegye követe által felidézett törvény ép erőben áll ugyan, de a szolnoki nemesek — nem úgy folyamodnak az ország Rendéihez, mint bírósághoz, hanem azért, hogy eszközöljék ki ó Felségénél, hogy az 1832/6: 21. t.-cz., melyet a folyamodók megtartani készek, de az előadott körülmények miatt meg nem tarthatják — elhárittatván az akadályok, teljesedésbe menjen. A megye — mint olyan — nem folyamodhatik ő Felségéhez, mert éppen onnan vau a panasz, hogy a megyei gyűlés eloszlattatott. A szóló tehát azt hiszi, hogy sem a törvény sértetni, sem a dolog hátráltatni nem fog, ha ő Felsége egy felírásban megkérettetik, hogy ezen panasz orvoslása s a törvény végrehajtása iránt gondoskodni méltóztassék; annyival inkább, mert már az actio el van határozva ellene. — Ezen vélemény egyhangú felkiáltással elfogadtatott. Mire az Elnökség a tegnap eldöntetlen maradt veszprémi indítványt eleveníti fel. Pártolták Bittó Benjámin (Pozsonyin): egyszersmind mindenféle nemesi segedelmek kivetésére nézve általános
