1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 6., 7. ülés
50 Dessewft'y Aliról gróf: Az országgyűlési tárgyaknak sorozatát tettleges törvény által látja meghatározva lenni. A sérelmeknek is, miután a justa szó benne vau a törvényben, olyanoknak kell lenni, melyek országgyűlési tanácskozások utján megállapittatnak. Az 1791: 1B. t.-cznek történetére megjegyzi, miként az első redactióban nem is volt emlékezet a kir. előadásokról, mert oly világosnak hitték már annak elsőségét, hogy azt említeni is feleslegesnek tárták; 1825-ben is, mikor a junctimhoz álltak a Kendek, kiilünössen motiválták azt. Nem ismer a szóló junctimon kívül más módot, melynél fogva azon törvénynek szóbeli értelmétől eltérni lehetne. A pesti választást megsemmisítő kir. parancsot illetőleg kifejté, miként — miután az 1791: 12. t. ez a végrehajtó hatalmat a kormánynak által adta, s miután világos törvény által, attól, hogy a törvénytelen választásokat a maga útjára vissza ne igazíthassa, eltiltva nincs, sőt ellenkezőleg arra, hogy a törvényt mind maga megtartja, mind mások által megtartatja, ünnnepélyes eskü által köteleztetik, joga volt a kormánynak ezen általa törvénytelennek vélt választást, törvényes útra téritni. Igaz, hogy talán — rendkívüli esetben —egy erőszakos kormány ezen joggal vissza élhetne. De valljon a nemzet részéről is nem lehetne ezt visszafordítani? ha t. i. a kormány ellenére és daczára, oly követek választatnának, kik nem oda valók. A szóló a jelen izenetet nemcsak a törvénynyel, hanem az eddigi diaetai tractatusokkal is ellenkezőnek tartja, részéről mig áll az 1791: 13. t. ez., addig annak világos értelmétől semmi szín alatt el nem távozik. Szóltak a Tárnok és Országbíró is, mindketten a kir. előadások mellett; első alkotmányos rendszerünk fő alapját a törvény szoros megtartásában látván, utóbbi kiilönössen a Rendek jelen izenetének formájában, miután abban a kir. előadások nem is emlittetnek, nem egyezhetvén. — Pártolták még az izenetet Széchényin kívül Zaj Károly gróf, a ki azt tartja, hogy miután a kir. előadásoknak egy tárgyát épen a sérelmek teszik, a pesti sérelemmel már valósággal azokba ereszkedtek a Rendek, s kifejti, miként a gr. Ráday perbe idéztetése, annyival inkább követi hivatalátóli eltiltása által, sértve van a szabad szólási és választási jog, sértve az országgyűlési függetlenség és sarkalatos kivál ságink, ha ez igy megy, úgy itt minden szabadabban vagy bátrabban szólónak helyzete veszélyeztetve lesz. Tudja a megyékbeni különböző szokást; a fenyitő pör alatt levőknek hivatalba be vagy be nem bocsáttatásukra nézve egyébiránt véleménye az, hogy sarkalatos törvény ellen nem is lehet szokás; a Rendek izenetét szorul szóra pártolja. Andrássy Károly gróf hasonlatosságot vévén onnan, hogy már csak egy kis társaságban, egy kis házi körben is, ha annak tagjai valami tárgyra nézve értekezni akarnak, legelső lépésök az, hogy széllyel néznek, ha megvannak-e mindnyájan? épen ily előleges lépésnek tartja a fennforgó izenetben tárgyalt kiegészítési kérdést, melyet mindennek eleibe kell tenni, más alkotmányos nemzeteknél ez a verificatió által történik; nálunk pedig csak a Rendek által czélba vett módon esketik meg, ennélfogva az izenetet egész kiterjedésében elfogadja. Hasonló szellemben nyilatkoztak: Erdődy Sándor, Pálflfy József, Batthyány Lajos, Zichy Jenő, Eszterházy Mihály, Wenckheim József, Szapáry Antal, Szapáry Ferencz, Viczay Adolf, Viczay Hedvig, és Yiczay Károly grófok, és elvégre Odescalclii Ágoston lierczeg. Fölierczeg Nádor: Ha majd az izenet érdeméhez kell szólni, meg fog mutattatui, miként ha van a fenforgó esetben sérelem, az nem a kormáuy, hanem Pestmegye ellen van, egyébként jelenleg a Főrendek véléményének többségét abban látja, hogy szóllittassauak fel a Rendek, miszerint minden egyéb tárgyat mellőzve, a világos törvény értelmében a királyi előadásokat tegyék tanácskozásaik tárgyává.
