1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 6., 7. ülés
48 viendő nnpló ügyében készült izenet; melynek első szakaszára észrevétel nem merült fel; a 2-ik §-ra Sótól* Ferencz (Mosonym.) irályi módosítást kíván tétetni: miután a polgár tudni nem kívánja azt, miért hódol a törvénynek, mert neki elég ok, hogy a törvény fennáll, — hanem úgy hiszi, hogy a Kendek is kívánnák kifejezni, hogy a polgár törvényhozásának okait kívánja tudni, e végből e szavakat: hanem a törvény szentsége iránti hódolat okait is bizton tudni kívánja11 változtatni óhajtja. Hertelendy Károly {Zala): a „hódolat“ szót ugyan benhagyatni, de áttétetni kívánja. Szucsicll Károly (Bács): a 2. §-ból ezen szavakat: „megjött az az idöu egészen kihagyatni kívánja. Mert nézete szerint az idő mindenkor meg volt. Beöthy Lajos (Heves): ezen szó: polgár“ helyett „nnndenkiu szót kívánja tétetni. A Rendek azonban a inosonyi indítványt fogadván el, elölülő határozatképen kijelenti, miszerint a végszerkezet ekképen fog hangzani: „hogy megjött az idő, melyben a polgár a törvénynek, melynek engedelmeskedni tartozik, okait is tisztán tudni akarja, úgy vannak meggyőződve, “ stb. Ezután az izcneteket a fentebb kinevezett küldöttség által a Főrendekhez holnapi napon átküldeni rendelte. VI. VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (A. Főrendeknél). 1839. évi junius 20. és 21-én. Elnök: JÓZSEF Föherczeg Nádor ö cs. kir. Fensége. TÁRGY: A pesti sérelem tárgyában a Rendek által bemutatott izenet és felirási javaslat érdemleges megvitatása. Nádor Elnök: az ülést megnyitván, a Rendek küldöttsége bemutatja gróf Ráday Gedeon országgyűlési követnek megválasztását gátló kir. rendelet tárgyában készített izenet és felirási javaslatot. (A junius 21-iki ülésben ugyan e küldöttség bemutatja: a meg nem jelent vármegyék ellen követendő eljárás, naplók szerkesztési módja, valamint a felírások magyar nyelven leendő felterjesztése és a királyi leiratoknak e nyelvben leendő szerkesztése tárgyábani izcneteket.) Nádor Elnök: különösnek tűnik fel előtte, hogy miután törvényeink, jelesen az 1791: 13. t. ez. világosan azt tartalmazzák, hogy mindenek előtt a kir. előadások vétessenek tárgyalás alá, s az előbbi országgyűléseken is mindig ezen ösvényeken jártunk, mégis a Rendek jelen izenetében a kir. előadásokról még csak említés sem tétetik. Szükségesnek véli azért emlékeztetni a Rendeket, miszerint a törvény összes ösvényét követve, minden más tárgyak előtt a kir. előadásokat vegyék vitatás alá. Tajllíiy János (árvái főispán): Az 1791 : 13-ik t.-czikket világosnak, s abban az országgyűlési, tárgyak sorozatját is meghatározva lenni látja, s erősségeit vévé azon törvénynek 1. latin szerkezetéből; 2. eredetéből ; és 3. annak gyakorlat általi magyaráztatásából. — Az 1-sőre megjegyzi, hogy miután ő oly megyéhez tartozik, melyben még azon nyelvet általánosan nem tudják, melyen törvényeink és minden intézményeink alakitvák; — senki sem kívánja ezen szavaknak: „per tractatis propositionibus“ ezt az értelmet adni: ,.posteuquam propositiones per tractatae fuerim“ stb., a 2-ra nézve megjegyzi, hogy ha nézi azon törvénynek eredetét, úgy találja, hogy az olyan országgyűlésen hozattatott, melynek emléke örökösen fenmaradand honunkban, és hogy azon törvényezikkely hozatalára az akkori kir. előadások 5-ik pontja adott alkalmat. 3-or. Feltenni nem lehet, hogy azon országgyűlés oly homályos törvényt hozott volna, melynek értelmét magyarázni kellene; de a gyakorlat is éppen ezen értelmet adta neki. Mert ha szinte az 1825. országgyűlésen a sérelmek terjesztettek fel előlegesen, ez nem azért történt, mintha a törvény az országgyűlés által ekként magyaráztatott volna , hanem az a nádori közbenjárás által eszközöltetett ki, — tehát nem via facti; midőn ezeknél fogva a kir. előadások elmellőzését törvényesnek nem látja, más részről most, midőn főleg éppen a törvények meg nem tartásából eredeti sérelmek orvosoltatása czéloztatik, a törvény ösvényétől eltérni nem tanácsolja; de végre ha nézzük a királyi előadásokat, melyekben a sérelmeknek felterjesztésére felszóllittatunk, illőnek sem tartja azt. Ha valaha, most van ideje, hogy a kir. előadásokon kezdjük tanácskozásainkat. Nincs is példa rá, hogy az első felírásban azok ne emlitteítek volna. — Véleményem ezeknek folytában az, hogy szól lit tassanak
