1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 3. ülés
29 volna a szó, hogy a honi polgárságnak legyen-e képviselősége vagy nem? de itt nem ez a kérdés — hanem mi a status quo? és mint gyakoroltatik az? elsőbbik kérdést Sopron követe az általa idézett t.-czikkel már megmutatta, ehhez ragasztotta királyi Személynök maga nyilatkozatát, mely szerint a 4-ik Rendet a törvényhozó testület lényeges alkató részének vallani és jogainak gyakorlatát az 1608 • I-s.> t.-cz.-re, és a törvényes szokásra alapítani s abban a szerinti megtartását is Ígérni méltóztatott__a kir Személynök megnyitó beszédében, — melyszerint úgy a királyi Felségnek mint a Rendek jogai védelmének szenteli tevékenységét — megnyugszik, mert kir. Személynöknek ismert nyiltszivüsége s szilárd characterje biztosítják arról, hogy mindazok tettlegesen teljesedni fognak, sőt hogy a 4 ik Rendet elszánt pártfogásába venni méltóztatik. Ezek utánna hivatkozik még azon észrevételre, hogy a városok coordinatiójáig azoknak egyenkinti szavazat nem adathatik, — s erre megjegyzi, hogy a Megyék sőt az egész Országgyűlés még coordinálandó, s addig mig ez meg nem történnék, országgyűlést sem lehetne tartani, és miután Zala indítványa ezen coordinátiót elősegíti, benne megegyezik, oly óvással, hogy ő az 1608 : I. t. ez. a Személynök enuntiátiójakiut a maga épségében fentartani, és a városok szavazatait ez értelemben tekintetbe s számolásba venni kívánja. A sopron városi követ által javaslatba hozott censorok választására nézve megjegyzi, hogy miután a tek. Rendek többsége azt igazságosnak tekinti, bővebben vitatkozni feleslegesnek tartja. Andrássy József (Esztergom megye követe): megbízatása lévén mindenek előtt a kegy. kir. előadások felvételét sürgetni, ez okból Zalamegye követe indítványát einem fogadhatja; mert, úgymond, a kir. előadások nem egyedül a kormány érdekét, hanem a nemzet jólétét s boldogságát leginkább előmozdító tárgyakat foglalják magokban ; további beszédében kiemeli, hogy hazánkban legfőbb baj az, miszerint a különböző polgároknak nem csak különböző, sőt gyakran ellenkező érdekei vannak — ezeket a mennyire lehet összhangzásba hozni, s ezek által a nemzeti erőt nevelni, s igy az alkotmányt biztosítani fő kötelességének ismervén, rá áll a városok ügyében Zala megye követe által indítványba hozott választmány kiküldetésébe, úgy szintén nem ellenzi a censorok választását a városok részéről, mert ezen csekélységet megadni ugyan igen kevés, de megtagadni botránkoztatás volna. Bezerédy Miklós a veszprémi káptalan követe: az 1608-ik I-ső t.-czikk s más többször idézett törvények az egyházi Rendnek ép úgy mint a kir. városoknak országgyűlési állását kijelölvén, ezt még ma is bárminemű változtatással az osztó igazság, a haza érdeke és a képviseleti rendszer valódi fogalma is méltányolni javallván, úgy hiszem, midőn az egyházi rend törvényes joga mellett felszóllalok, s jelen befolyás nélküli helyzetét fájdalommal panaszolom és ebbeli sérelmét a kir. városokéval együtt orvosoltatni kívánom, csak kötelességemet teljesítem, s úgy hiszem, hogy hazánk alkotmánya iránti tántorithatlan ragaszkodásomat bizonyítom; melyet ha nem tennék, érdemetlen volnék azon kiváltságokra, melyeket mint e rend követe talán még ismerek, de már becsülni, méltányolni s gyakorlatát az utódoknak sértetlenül átadni nem törekszem. Az egyházi rend nem kíván méltatlan utódja lenni azon nagy nevű elődöknek, kiknek a haza s a király iránti érdemeit törvényeink hirdetik, történetíróink magasztalják; s melyek nézetéből a haza bölcs atyái a törvényhozásban részesítettek. Árpád atyánk vérrel szerzett szeretett hazánk földjéhez erősen ragaszkodik a mostani egyházi rend is, s édes örömmel ragad meg minden alkalmat a haza és fejedelem egymástól soha el nem választható közjavának előmozdítására; — de, kérdem, közremunkálódhatik-e ezen nemes czélokra sikeresen mostani puszta, jelen megbéuitott helyzetében? Küldőim meghagyásából felhívom a Rendek bölcs előre gondoskodását — azon visszás, azon méltatlan s még új gyakorlatra, melynélfogva az egyházi rend — mint a városoknak puszta ülés s néha ez is igen gyéren engedtetik, szavazatra pedig a könnyen megtörténhető s olykor el nem kerülhető meghasonlás esetében még csak egyetlen egyre sem tarthatnak számot — méltóztassanak a Rendek igazságszeretetöknél fogva az egyházi Rend és a városok említett érzékeny sérelmét részletesen felvenni, s nekik csak ideiglen minden további következtetés nélkül igazságos arányban szavazatot is adni, annál is inkább, mert a magyar törvényhozás története azt bizonyítja, hogy a most fönnálló országgyűlési rendezet is csak több századoknak, egyes eseményeknek, visszaéléseknek s különtéle érdekeknek szüleménye s következése; de legtanácsosabb is a soha rendszeresen nem készített alkotmányt e részben is csak részletesen kiigazítani. Ezeket kívántam küldőim nevében a Rendek elébe terjeszteni, s magam igazolása végett a jegyzőkönyvbe felvétetni. A mi a kir. előadások avagy a közbejött sérelmek felvételét illeti, részemről egyenest a kir. előadásokba bemenni^ kívánok, mert ezen lépéssel jó királyunk törv. kívánságának, nemzetünk igazságos óhajtásának elég tétetik; mert továbbá a kir. előadások első pontjának betöltésével azon polgártársainknak igazságos követelését elégítjük ki, kiknek elbocsátása iránt a nemzet 1830-ban kezeskedett; a második tárgy t. i. a szállásadás intézésévé! a legsúlyrosabb terhétől szabadítjuk meg az adózó népet, s a sok visszaélésekkel járó deperditákna nevét is megszüntetjük, s ezáltal a népnek valódi házi nyugalmát szerezzük meg; a harmadik táigy. a Duua szabályozásának szükségességét kereskedelmi szempontok oly annyira sürgőssekké tették, o^y azt a múlt országgyűlés legelső helyen kívánta felvétetni. Haliám mondatni, hogy a pesti sere em által szabadságunk veszélyeztetve van, mig az orvosolva nem lesz, addig semmi másba eresz
