1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
99 V. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. junius 13-án. Elnökök: LÓNYAY LÁSZLÓ (Beregh) és MARCZIBANYI LÖRINCZ (Nyitra). TÁRGY: A pesti sérelem tárgyábani izenet felolvasása, naplók szerkesztésének módja, az országgyűlési újság feletti viták folytatása, a tolnai és erdélyi kiegészítési kérdések tárgyalása. \i 1 -szőr. Köziratra bocsáttatni rendeltetvén, a naplóknak még alakjáról írott, vagy nyomtatott voltáról s előfizetés utján leendő létesítéséről, végre a Főrendeknek az általak vitetendő napló iránti felszállittatásukról lévén a vitatkozás, határozat lön, hogy a naplóknak a Somogy és Gömör javaslotta — hónap és év számot homlokain, a tárgyat és határozatot szélein — mutató táblákat végein viselő forma adassék; és hogy a Statusok naplói iránt a Főrendekhez semmi, hanem az általok viendőre nézve üzenet igen is történjék ; egyébiránt úgy a nyomtatókkal mint a vállalkozó szerkesztőkkel teendő szerződésre a kér. Elnökség a méltóságos kir. személynökkel egyetértőleg megbizatott. Ezek után a mai napra halasztatott újság s azzal összeköttetésben az ez iránt a múlt országgyűlésen már Conclusummá vált törvényjavaslat vétetett tanácskozás alá. — Pártolták: Szentiyányi Károly (Gömör): A szőnyegen lévő törvényjavaslatot utasítása értelménél fogva, minthogy az a nyilvánosságon alapul, két változtatással elfogadhatónak tartja, s ennek folytán a törv. javaslathoz hozzá teszi, hogy t. i. „az ezen tárgyban hozandó ítéletek is nyilvánossan hozattassanak'. továbbá minthogy küldői minél elébb létre kívánják azt hozni, kimondatni kívánja, miszerint még a törvény létesülne, Diaetai újság legyen. Kifejti, és megkülönbözteti mind a naplónak, mind az újságnak más czélját, nevezetesen miután nálunk a törvény nem betű, hanem szelleme szerint vétetik, a naplók arra valók lesznek, hogy azokból ez vagy amaz törvénynek szellemét ki lehessen keresni, az újság pedig a nyilvánosság műszere lészeu. Szegedy Sándor (Somogy), Bónis Sámuel (Szabolcs), Bernáth Zsigmond (Ungh): A Gömöri módosítással; Szentkirályi Mór (Pest): azzal a változtatással, hogy mivel abban a pör egy hónap alatt befejeztetni rendeltetik, mondassék ki: „hogy mind a Felperes mind az Alperes szóval előterjeszthetik próbáikat Kende Zsiglliond (Szatmár): A 2-ik §-ban, hol az újságíró által elküvethetendő kihágások előszámláltatnak, szeretné belé tenni: „a vallás, alkotmány, törvény és hatalom, bárkinek magán jogai elleni vétségeket“ — a bíróságot pedig a külföldi esküdtszékek formájára törvényszék által kívánná gyakoroltatni; végre a büntetést egy hónaptól 5 esztendeig, és 25 frttól 5000-ig szélesbíteni. Lónyay László Elnök: Megyéje részéről szollal itt most meg. és pedig az országgyűlési újság ellen, mert küldői nem szeretik azt, sokkal több és nyomóssabb erősségek elmondattak itt az ellen, sem hogy a szólló azoknál vagy többet felhozhatna, vagy azoknak halmazával a Rendeket untatni kívánná. Most hát azokat mellőzve, csak azt nyilvánítja, hogy küldői nem tartják czélszerünek az újságot. Még egy harmadik vélemény is többek részéről nyilváníttatván, hogy t. i. ha naplók lesznek, nem szükséges az újság: közönségesen szavazat kivántatott, melynek következménye: — Elllödy JállOS (Nyitra), Pákozdy Zsiglliond (Baranya), báró Bornemissza Ignácz (Zaránd), Dominicli Sándor (Horvát orsz.) nem szavazván; Marczibányi Antal (Trencsén), Ambró Antal (Bars), Beniczky Ágoston (Zólyom), Sötér Ferencz (Mosony), Szucliich Károly (Bács), Bernátli Zsigmond (Ungh) utasításaik hiányát nyilvánítván; (Esztergom) Alldrássy József (Marmaros), Mihályi Gábor módosításokat kívánván, (Árva) Zmeskál Móricz jelen nem lévén; egyébként arra, hogy legyen országgyűlési újság, tagadó nemmel csak (Zemplén) Péterffy Károly felelvén. Ezután ezen kérdésre szavaztak: megmaradjon-e a múlt országgyűlési törv. javaslat, vagy módositassék-e ? — a többség oda állt, hogy maradjon meg.
