1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
20 követnek, miről utasítása nincs, elhatározóig nyilatkozni, ele minthogy van utasítása arra nézve, hogy a szólás szabadságon ejtett sérelmeket elölegesen orvosoltatni kérje, ő is azokhoz járul, kik azzal összeköttetésben kívánják ezt felterjeszteni, s a kívánt czélt csak igy látja elérhetőnek, ha t. i. gyökeressen orvosoltatik a sérelem, mert mit használna például az, ha elösniertetnék is a Rendek által gr. Ráday követnek, azouban egy két nap múlva elmarasztalólag megitéltetvén, őt csak ugyanéi kellene innen mozdítanunk. Plllszky FerCllCZ (Sáros): Szinte országos sérelemnek tartja a pesti tárgyat és azt kiemelve a többi sérelmek sorából, elölegesen orvosoltatni kívánja. — Elhiszi — mint Szepes (Zsedényi) mondá, hogy nem volt rósz szándéka a kormánynak, hauem az a törvénytelenségnek kimentésére nem elég. Klauzál Gábor (Csongrádi): Azt gondolta, hogy nem találkozik törvényhatóság, mely a pesti dolgot sérelemnek ne tartaná; azonban mégis akadt egy megye (Árva), mely ezt tette; okai voltak: 1-ször, hogy annak megítélése: lehet-e gr. Ráday követ, vagy nem? a bíróra tartozik: 2 szór, hogy az, ki actió alatt van, követ nem lehet; ez elsőre azt mondja, ha bíróra tartozik annak megítélése: miként mondhatja hát azon követ ur, hogy nem lehet követ gr. Ráday; 2-szor, meg nem tudta egyeztetni a szóló törvényeinkkel, hogy az, ki actió alatt van, követ ne lehessen, de igen is azt, mig valaki megítélve nincs, nem bűnös. Egyébiránt azt hiszi, hogy (Árva) e részben a pártolásra nézve árván fog maradni. BohllS JállOS (Arad): A kir. városok indítványára nézve küldöttséget javasol, a pesti tárgyat eléggé kimerítve látja, s csak azt kívánja megjegyezni, hogy a kormány tudta azt, miként követtől semmi más nem kívántatik, mint az, hogy bizodalommál választassák, tudta továbbá a prima nonust s ennélfogva a pesti sérelmet elölegesen kívánja felterjesztetni. Nagy Pál (Sopron): Terjedelmesen kifejté, miképen Magyarországon a végrehajtó és bizonyos tekintetben a bírói hatalom is a kormány kezében van, ellenben a törvényhozói jog meg van osztva a Fejedelem és nemzet közt, ennélfogva minthogy „aequa divisio non conturbat fratres“, nem lehet eltűrnünk, ha a törvényhozó test más része a mi jogunkba akarna vágni, már pedig a pesti dologban épen ennek a nyomát látja, midőn t. i. a nemzet képviselőinek választásába akar avatkozni. — Szinte elölegesen kívánja előterjesztetni. Szóltak még Póterfy Károly (Zemplén), Pázmándy Diéues (Komárom), Bóuis Sámuel (Szabolcs), Bittó Benjámin (Pozsony), Szeiltpály László (Ugocsa), Szües Antal (Győr), Jankovics László (Veröcze), Bál’CZay József (Torna): mind a pesti indítvány mellett, ez utolsó azzal a megjegyzéssel, hogy annyira kifejtve látja lenni a dolgot, miszerint talán még (Árva) is meggyőződött már róla, hogy az csakugyan sérelem. Poszavecz Zsigmoild (Szerem): Ha sérelemnek tartaná is, még sem szólhatna hozzá addig, mig a kir. előadások fel nem vétetnek. Kiss András (Krasső): Hasonlóul mindenek előtt a kir. előadásokat sürgeti, s katonát adni kíván, nem látván azt, a mit Bereg, hogy ezáltal ezérna szálon bajonetteket függesztenénk fejünk fölébe; hanem inkább csodálkozik azon, hogy az a követ, ki a múlt országgyűlésen azt a kertészt, ki Felséges királyunk életét megmentette jutalmul magyar nemességre emeltetni többszörözve sürgette, most a király és egész haza védelmére, egy katonát sem akar adni. — Erre előbb BtTIlát ZsiglllOUd (Ungh) viszonozta: miként elhiheti a krassói követ, hogy követ-társai közt találkozni fognak, „et cantu pares et respondere parati“. Fiizesséry Gábor (Beregh) pedig kijelenti, hogy: Bereg vármegye követe mindenkor utasítását követte, s arról küldőinek számolni kész; egyébiránt Krassó követének éretlen tanácsát es fogadatlan doctrináját el nem fogadhatja. Ezek után ezen kérdések tűzettek ki szavazatra: 1-ször: addig: mig a pesti sérelem a felterjesztés utján kívánatosán nem orvosoltatik, akarnak-e a Kendek más tárgyba ereszkedni vagy nem ? — melyre nézve a többség oda dűlvén, hogy akarnak. Ezután második kérdés volt: csak kerületi ülésben kivánnak-e más tárgyról is tanácskozni, vagy országos ülésben is? melybe a többség az utóbbit alapítván meg. Harmadik kérdésnek az tétetett: jóllehet, akarnak tanácskozni más tárgyról is addig, de kivánnak-e más tárgyat is legfelsőbb helybenhagyás alá terjeszteni, vagy nem? a többség a mellett nyilatkozott, hogy nem kíván.
