1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
13 Itt az ideje már valahára, hogy segítsünk alkotmányunk e hiányán, nem elég csak Ígérni, — megegyezik az országos bizottságban, mely kidolgozza az arányt, melyben a kir. városoknak szavazat adathassák • de addig mig önállásuk nem lesz, itt szarok nem lebet. Szlulia Iliire (.Jászkun követ) azt látja, hogy a kir. városok eddig sem zárattak ki a kor jegyzők, naplók ezen sorai választásából, hanem csak azért nem jöttek be, mert nem esett reájok a voks többsége. Ennélfogva ezen módon most is befolyhatnak, részéről pedig abban is megegyezik, hogy kerületi elnökök is lehessenek. ’ 3 Deák FereilCZ (Zala) kifejtvén mi a kir. város, — t. i. minden polgárok egysége, — nem tehát azon nehány Senátorok és választók egyesülete, kik a kir. városok gazdasági, politikai, igazságszolgáltatási és országos dolgaiba befolynak, említvén miként küldői is akarnak e tárgyban lépést tenni^_ azt tartván, hogy ha szabadok akarunk lenni, legyünk igazságosak. — Végre által látván, hogy ez sokáig már nem haladhat, mert minél tovább halad, annál több az akadály: egyébiránt mindeneknek előtte azt kívánja; hozattassék törvény, miszerint minden kir. városi polgárnak befolyása legyen a választásokba és utasítások készítésébe, — akkor igen is megegyezik benne, hogy az ilyen városnak szava legyen az országgyűlésen, de addig még ez nem lesz, a szavazatra nézve egy haj szálat se távozik a régi divattól, azt azonban nem ellenzi, hogy jelenleg is, a kir. városok válasszanak a maguk köréből magoknak kér. jegyzőt és ezen sort. Ily értelemben nyilatkoztak HÖgyészy PÚI (Sopron), Fráter Pál (Nógrád). Ditto Benjamin elnök. Az eddigi tanácskozásoknak azon eredményét, miszerint Palóczy egyik kér jegyzővé már elválasztatott, a többiekre pedig valamint a censorokra nézve, itt a jövő kerületi ülésbe a szavazatok beadása határoztatott, conclusumul kimondván: a tanácskozó Rendeket a folyamatban levő tárgyaknak rendről rendre leendő felvételére emlékezteti. Zoltán János (Szabolcs) figyelemre méltónak tartja a kir. városok helyzetét is, de mindenek előtte a Pesti indítványt tartja felveendőnek. (Felkiáltás: Voksoljuk!). Dál’Ó Rudnyánszky Sámuel (esztergomi kdpt. köv.): indítványba tévé, hogy ha a kir. városoknak külön szavazat adódik, akkor a káptalanok követjeinek is, kik az 1608: 1-ső t.-ez.-ben szint az ország rendjei közé számíttatnak — szavazatjuk adódjék meg. Harsányi Pál (jelen nem lévői képviselő) kifejtvén, miként míg az országgyűlésen minden nemes személyesen jelent meg, addig — mint egyes nemesnek, úgy egy kir. városnak is egyenkénti szavazatja volt. De mióta képviselők által történik az országgyűlésen a megjelenés, a szavazatok is megyékenként — számíttatnak, a kir. városoknak ki kellett esni az egyenkénti szavazat gyakorlatából. Hanem ha a Rendek már most meg akarják adni a kir. városoknak a Curiatum votumot, akkor részéről indítványba teszi, hogy a jelen nem lévők képviselőinek is, kik szinte azon törvény paizsa alatt állanak, ezen votumot adják meg. Zsedényi Ede (Szepes). A kir. városok indítványát pártolja. Palóczy László (Borsod) megvallá, hogy mind a kir. városoknak, mind a káptalanoknak, mind a jelen nem lévők képviselőinek — sőt ha hasonló kívánattal lépne föl — a Hajdú követnek is igazságuk van kérésükben; sőt küldői — különösen a kir. városokra nézve, utasításul adták, hogy ezt maga a szólló tegye indítványba; hanem előbb megkívánják, legyenek szabadok a kir. városok és addig, mig ők a kamara alatt lesznek, mig választásaikat kir. biztosok intézik el, — mig Országgyűlési utasításaikat a Consiliumra küldözgetik rostálás végett, addig a régi divattól egy hajszálat sem távozzék. Takács Sándor (Győr) az előtte szállottakhoz hasonló elven előbb a kir. városokat önállásba kívánja tétetni, s ügyöket mint a diaeta coordinatiójával elválhatlan kapcsolatban lévőt, arra halasztatni kívánja. Szucsics Károly (Bdcs) a kir. városokat nem tartja kormány embereinek, nem is kívánja az ő sorsukat oly feltételekhez kötni, melyek ki nem vihetők, akarja, hogy mindenek előtt a Pesti sérelem, aztán a kir. előadások, ezek után a kir. városok dolga, úgy végre a diaeta rendezése vétessék föl. Horváth Sámuel (Veszprém): a leér. naplóra megjegyzi, miként az csak hosszabbítaná az országgyűlést; egyébiránt, ha a többség akarja, annak hódolni kénytelen; — hogy a bőrendeknél is vitessék napló, szinte kívánja; a kir városok dolgára nézve Zala és Borsod megyékkel ért egyet; egyébiránt a kir. városok dolgára nézve követeihez azt a kérést intézi: méltóztassanak gúnyos kifejezéseiktől magukat megtartóztatni, mert azokkal dolgaikat nem hogy előmozdítanák, hanem inkább hátráltatják. Hertelendy Károly (Zala): nem kívánja elhalasztatni a kir. városok állásán való segítést, hanem üt, midőn kér. jegyzők választatnak, azt kívánja, hogy ők is akként bele bocsátassanak, miszeiint minden további következés nélkül hadd válasszanak ők is maguk közt jegyzőt maguknak. AVencklieim Béla Ijáró (Békés) -. mindenek előtt a Pesti sérelmet kívánja felvétetni, hanem, hogy mindez, mind pedig a többi azután következendő dolgok tudassanak, előlegesen egy országgá Ulési újságot akar megallapittatni. A kir. városokra nézve törvény által kimondatni kívánja előbb azt, hogy most,
