1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 143. ülés
94 szerint catholicus tanító, vagy illető lelki pásztoroktól tanulni, ’s ugyan ezen vallás szabályait gyakorolni tartozzanak. 6- §. A’ g<>rög n. e. ifjaknak megengedtetik, hogy bár melly külföldi, úgy mint az Austriai monárchián kívüli tartományokban lévő oskolát akadály nélkül látagathassariak. 7. §. A’ catholicusoknak megengedtetik, hogy görög n. e. valláson lévő tanítókat tarthassanak, úgy mind azáltal hogy a' gyermekeknek a’ catholica vallásbani oktatás és gyakorlásra nézve az 5-ik §-ban megszabott feltétel tellyessittessék. Viszont a' görög n. e. püspököknek és consistoriumoknak szabadságukban álJand, más vallásban lévők közül jegyzőket és titoknokot alkalmazni. 8. §. A’ vegyes házasságokból eredett váló perekre nézve a’ törvényczikkely által megrendelt biróság hatósága oily esetekre nem terjed ki, midőn a’ házasság szerzés alkalmával görög n. e. valláson volt mind két házas társak közül valamellyik a’ való per lefolyta alatt, vagy éppen az elválasztási ítélet után catholicus vallásra megy által, illy által menet sem a’már meghozott ítéletre, sem a’ per folyamotára nézve változást, vagy a’ már lefolyt pernek az említett biróság előtti megujitbatását nem következtetheti. Ezek után kinyilatkoztatják a’ Karok és Rendek hogy mind azt, mit a’ közönséges vallásbeli nehézségek és sulyok iránt közlött izenetükben a’ reversalisoknak a’ múltra nézve eltörléséről mint elvet ki mondottak, úgy szinte azokat is, miket a’ szabad át menetre nézve előadtak, a’ görög 11. e. vallásuak viszonyaira is ezennel kiterjesztik, a’ törvényjavaslatokat azonban újólag itt előterjeszteni, minthogy magokra az »Ivekre nézve a’ mélt. Főrendekkel az egyesség el nem érethetett, szükségesnek nem tartották. A’ mi pedig a’ hitcsabitás eránt javasló» szakaszt illeti, melly a’ fentebbiek szerint ezen törvényczikkelynek 9-ik §-a leend : a’ Karok és Rendek a’mélt. Főrendek észrevételét elfogadván a' javasló» törvényczikkelyt következendőkép kívánják módosítani: g. §. A’csábítás az az akár egyeseknek, akár községeknek más vallás követésére ígéretekkel, adományokkal, vagy fenyegetésekkel intézet szorgalmazása, úgy viszont azoknak, kik a' görög egyesült hitre már által mentek, a’ görög n. e. hitre való vissza csábítása tiltatik, ’s rendelletik: hogy mind azok kik hasonló cselekvésekben tapasztaltainak, fenyito perbe fogatván az illető Törvényhatóság által a’ vétség minemüségéhez képest büntettessenek meg. A’ törvényczikkely 2-ik most 10-ik §-a iránt az egyesség meglévén. A1 II. pontra nézve a' görög n. e. érsek választása és ennek, úgy a' püspököknek beiktatása, nem különben az elhunyt egyházi fő személyek hátra hagyott vagyonának — kezelése iránt előterjesztetteket a’ Karok és Rendek, mint az előadásból nyilván ki tetszik, nem sérelem, hanem szinte úgy, mint a' többi pontokat is kívánatképpen terjesztették elő, e’hez képest a mélt. Főrengek észrevételét elfogadják ugyan, azonban a’ közlött felirási javaslaton valamelly változás bzükségét fenforogni nem látják. 111. A’ Karok és Rendek midőn az országos Biztosság kinevezését hozták javaslatba koránt sem szándékoztak az ó hitüeknek fundationalis, vagy kiváltsági jokaikat legkevésbé is csonkittani , só» inkább, mint a’ közlött felirási 's törvényjavaslatból világosan kitűnik, egyenesen az volt szándékuk, hogy a’ görög’n. e. vallásbeliek vallásos és erkölcsi neveléséről gondoskodjának, és azon eszközökről, mellyeket e’ czélra használni lehet, magoknak tudomást szerezzenek, Nem érdekli tehát ezen javaslatot a' mélt. Főrendeknek azon észrevétele, hogy a’ görög n. e. alapítványi ’s kiváltságos jógáikkal, az országos biztossági befolyás meg nem egyeztethető, mert az országos Biztosság határozatot hozni nem fog, hanem egyedül adatok össze szedése végett lessz kiküldve, és ezen kiküldetésében is a’ görög n. e. egyesültek megbalgatását el nem mellőzheti. Ezeknek tehát elegendő alkalmok leend előadni, mind azon körülményeket, kiváltságokat 's alapítványi jogokat, mellyeknél fogva a’ közös pénz alap feletti országos rendelkezést kirekeszteni óhajtják. Ha pedig tekintetbe vétetik, hogy a’ görög n. e. lelki pásztorok kiképzetlensége miatt a» görög n. e. köznép majd nem minden lelki ’s erkölcsi miveltség nélkül szűkölködik, nem tagadhatják meg a’ mélt. Főrendek is azon igazságos kívánatnak tellyesitését, hogy e részben valamelly elhátarozó lépés történjék, ’s mind azon rosznak kiirtására sikerei eszközók hasznaitassanak, mellyek az erkölcsi nevelés hiányából szoktak eredni, hogy pedig a’ nép erkölcsi neveléséről gondoskodni a’ törvényhozás köréhez tartozik, a’ méll. Főrendek annyival kevésbé tagadhatják, mert az ország Rendei a’ közönséges nevelés rendszeres kidolgozására Ő Felsége megegyezésével országos Választmányt is rendelvén, a’ mostan fenálló nevelési rendszert nem egyébnek lehet tekinteni, mint törvény hiánya miatt, egyedül felsőbb rendeletek által felállított olly szabást, mellynek akár egészben, akár valamelly részében azonnal megszűnni kelletik, a’ mikor törvény által történik iránta rendelkezés. í Mind ezeknél fogva tékát a’ Ivarok és Rendek a’ mélt. Főrendeket kérik, hogy a közlött törvényjavaslat ’s felírásnak felterjesztésében megegyezni méltóztassanak. 143. Vlés Írásai. Május 1. 1840.
