1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 140. ülés
♦ 70 110. Ülés Írásai. Aprilis 28. i8io _ előbbi válásukban eladott „érceiknél fog,» _ helye nem mn egyenesen »• fenseges Nádor O Cs. K,r. Fo Herczegsegenek elo.erjesrlésén alapúit meggyőződésük az utóbbi válasz izenetek áltál is armal kevésbé változtathatván, mivel az: hogy a’ political vétségért elzárattak nem mint ollyanok juttatnak köztudomásra, jelen izeneti és felirási esetben Ö Cs. Kir. Fő Herczegsegenek fellyebbi értesítése után fel sem tétethetne, — illy‘kétes újabb feltételen országos Felírás nem alapulhatván Ö Cs. Kir. FŐ Hesczegsége, >s a’ Mélt. FŐ Rendek továbbá is szives bizodalommal szállítják fel a’ Tek. Karokat cs Rendeket, hogy iny helyezetben az általuk tervezett Felírástól elállani szíveskedjenek. 336. SZÁM ALATT. Harmadik Válasza a mélt. Főrendeknek a szövetséges hét Bánya-Városok Törvényszékeinek elrendezése tárgyában. Komoly figyelem alá tartózandónak vélték a’ mélt. Főrendek is elejétől fogva a’ bányászati törvényszékeknek elrendezését, ’s éppen ezen tárgynak , érdekes, fontos, és szövevényes volta okozta, hogy azon helyzetben, mellyben ez az első Főrendi Válaszban foglalt elő terjesztés szerint, az Al-magyarországi 7 szövetséges Bánya Városok kérelmére nézve is saját Követe, iknek befolyása által tétetett, ez előtt, ezt a’ mélt. Főrendek is a’ bányák növelésével tetemesebb áldozatok és költségek között foglalatoskodó hontársaknak legszorosabb benső érdékében vágó tekinteteknél fogva nem részletesen , hanem azon két rendbeli országos választmányoknak már egyedül a’ vizsgálattól függő munkálatával, vagy legalább az ott előterjesztett törvényszékek elrendezésének tárgyával együtt kívánták országos intézkedés alá vétetni. Most már ezen 7 szövetséges Bánya-városok kérelmének az országos választmányi munkálatok közül kiemelése tekintetéből, közelebbi Izenetében *a T. Karoknak és Rendeknek a?, hozattatván fel: hogy miután a’ nevezett városok azon állapotukból, mellyben a’ bányai törvényeket megerősítő 1723-ik 108-ik törvényczik. által helyheztetve valának, 11. József Császár által vétettek ki mind addig, míg ezen bíróságok meg nem szüntetnek, alkotmány elleni állásban lenni tartathatnának, ’s különben is azok, kik a’ mostani bíróságot képezik, nem valóságos biráknak. hanem a’ bányászi Kamara Ágenseinek tekintethetnének; — valamint azonban ezen utóbbi állt, tás eddig egyedül csak előadáson épült, úgy azt is, hogy a’ bánya városi Tanácsok gyakorlották volna II. József Császár rendeletéi előtt a’ bányászati bíróságot, annál kevésbé látják tisztán felvilágosítva a’ mélt. Főrendek, mivel ezen rendeleteket megelőző 1 741 -iki 40-ik törvényczik. szerint a’ bánya városok orvosoitatni kivánt sérelmeik és kivánataik sorában, a' kebelek létezett bányászati Biróságok ellen is panaszolkodtak, ’s e részben az 1715-iki 56-ik törvényczikkelyben említett előbbi sikeretlen foganatu biztosságra hivatkoztak ; melly azt, hogy a’ bányászati Biróságok már II. József Császár rendeletéi előtt is a’ városi Tanácsoktól külön válva léteztek, nem homályosan mutatja. Minél fogva az érdeklett törvénynek egybe-vetése is újabb bizonyságul szolgálván arra: melly gondos figyelemmel kellessék a’bányászati Törvényszékek elrendezését, — melly el. len különben is nem azok által, kikre nézve a’ Biróság gyakoroltatik , tétetik panasz, — minden legkisebb körülmények iránt kisérni; a’ mélt- Főrendek elébbi válaszukban előadott nézeteiknél fogva, továbbá is ahhoz ragaszkodnak, hogy a’ szövetséges 7 bánya városok kérelme, azon két rendbeli országos Választmányok munkálataival, mellyre az ezelőtt nevezett városok Követeinek is megnyugvásával utasittatott, vagy legalább az ott előterjesztett Törvényszékek elrendezésével együtt vétessék vizsgálat alá} ’s ehhez jurulását a’ Tekin. Karoknak és Rendeknek Öcs. kir. Föherczegsége, és a’ mélt. Főrendek, továbbá is egész bizodalommal reményük.
