1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 138. ülés
ftC melly a'Tiszánál és a’Dunánál kijelelt fentebbi vég pontok között létez, sem ezektől mind fel mind lefelé számítandó öt mértföldnyire 5o év lefolyása előtt más által a’ Dunától a’ Tiszához csatorna ne vonathassék. 0 . 2. §. Ha azonban a’ társaság a’ fentkijelelt pontok közül valamelyikét 25 év leforgása alatt csatorna által üszve nem kötné, akkor szabadságában álland akár kinek azon fent említett helyeken, mellyekre nézve a’ jelen társaság vállalatát nem tellyesítette, vagy külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna által összekötni, vagy a’ jelen vállalkozóktól épitett csatornával érintkezésbe jövő, hajókázható szárny csatorna által kapcsolatba hozni. Ez utóbbi esetben azonban az illy szárny csatornát épiteni szándékozó a’ jelen vállalkozóknak, vagy azok engedményeseinek az elkészített csatornára forditott, és néki is hasznára váló költségek illő részét kifizetni tartozzék. Melly iránt ha a’ két társaság egymással barátságos úton megegyezni nem tudna, akkora a’ jelen társaságnak megtérítendő somma mennyiségét a' Főitélőszékek fogják mind a' jelen vállalkozók, mind a’ szárny vonalt késziteni akarók sommás költségeiknek, és az illető csatornák terjedelmességének összes tekintetbe vételével igazságosan elhatározni. 3. §. Ha pedig a’társasága’ jelen vállalat tervének a’Helytartó Tanács által történendő helybehagyásától számítandó 3 év alatt a’csatornát meg nem kezdené, vagy a’ jelen törvény kihirdetése napjától számítandó l5 év leforgása alatt a: fenémlitett pontok közti vonalok egyikét sem készítené el, akkor jelen törvény kedvezései iránta megszűnnek, ’s azokra ruháztatnak , kika’ jelen törvényben kijelelt pontok csatorna általi öszvekötésének eszközlését magukra vállalják. 4. §. Az 183®/4 25-dik törvényczik. 3-dik §-ban elrendelt kisajásitás ezen vállalatra is kiterjesztetik, és pedig úgy, hogy ennek rendelete nem csak magára a’ csatornára, 's annak partjaira, de az illető vontató utakra, a’ csatorna kitisztithatására szükséges térre, ’s a’ felügyelők lakjainak helyére, valamint a’ csatorna viznek leülepedésére ne talántán megkivántató mellék tavak ásatására; végre minthogy a’köz állomány érdekében fekszik, hogy azon viz-erő, melly a’ csatornában létez, használatlan ne maradjon, a’ társaság által a’ csatorna mentében ne talán épitendő malmoknak és viz-erövel munkálló gyároknak felállítására szükséges térre is értessék, az ugyan azon 5-ik §-usban körülirt kármentesítés melleit; ’s minthogy a’ csatornában a’halászat is egyedül a’ társaságot fogja illetni, ezen kármentesités, az említett törvényben meghatározott mód szerint, ’s a’ bíróságok által akkép fog eszközöltetni, hogy azok kiknek birtokukból, a’ csatorna téré kisajasittatott , a’ mennyiben a’ társaság vállalata által malombeli, ’s a’ halászati jogaikban rövidséget szenvednének, e’ tekintetben is tö’kélletes kárpótlást nyerjenek. 5. §.: A’ csatorna, annak vize, partjai, szóval a’ kisajásitott egész tér, a’ társaságnak örökös tulajdona. 6. §. A’ vállalkozók azonban a’ csatornát vagy az ahhoz tartozó kisajásitott téren , az őrlésen, és halászaton kívül egyéb királyi haszonvételeket, és földes úri jogokat nem gyakorolhatnak. 7. §. Az ezen csatornának használatától a’ hajózok és a’ szállítók által minden különbség nélkül fizetendő bérnek mennyiségét, a’ Helytartó Tanács a’ vállalkozókkal kötendő alku által úgyhatározandja meg, hogy ezen bér-jegyzék a’ vállalat használatától számítandó 5o évek lefolyásáig , sem a’ társaság által fel nem emeltethetik, sem a’ Helytartó Tanács által Iejebb nem szállíttathatik; ezen idő lefólyta után pedig a’ társaság köteles a’ csatorna jövedelmi állapotját, a’ Fő Kormányszéknek kimutatni, melly a' bér-jegyzéket úgy fogja mérsékelni, hogy a’ csatorna 10-nél többet száztól tisztán ne jövedelmezzen. 8. §. a’ mennyiben a’csatorna által megszakadott közlekedések eránt kérdések támadnának, azt: hol tartozzék a’ társaság maga költségein, és minden vámszedés nélkül hidakat és pallókat épiteni, vagy réveket, és csolnakokat tartani? a’ társaság és illető felek meghalgatása után, tekintettel a’ közlekedés nagyobb vagy csekélyebb voltára, és szükségeire, a’ Helytartó Tanács fogja megállapítani. 9. § Minden kérdéseket és körülményeket, mellyek a’ fellyebb érdekletteken kivül magukat a’ vállalatra nézve előadhatják, és birói itéletteli elhatározást kivánnak, az lS3a/6: 25-dik törvényczikkely 3-dik sj-ban kijelelt bíróságok, és az ugyan ott megrendelt utak és módok követésével a’ fenálló törvények értelmében fogják igazságosan elhatározni. 10. §. A’ csatorna partjain és az egész kisajásitott téren minden károk eltávoztatására a legelés, kikötés, járás és kelés, úgy szinte a’viznek bármi névvel nevezendő használata csak a’ társaság meőe8yez^sóvel fog történhetni. 11. §. Az 1836—diki 2Ő-dik törvényczikkely 2, 6. 7 és 8 dik §-ban foglalt rendeletek jelen vállalatra kiterjesztetnek. Végre 12. §■ Ezen országos hasznú vállalat elkészítésének siettetése, és károsításoktól! megmentése végett, az illető Törvényhatóságok óltalma, és pártfogása ala helyheztetik. 138. Ülés írásai. Április 25. 1840.
