1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 138. ülés
ezek bizonyos határ'dŐ után váltoilag magokat le ne kötelezhessék, elfogadván, a’ 14 §. végső tagja következőkép szerkesztendő: „Ha a’kibocsátó Írást nem tud, jegye és nevének más kézzeli aláirása törvényes erővel csak akkor bir, ha a’ váltólevél az illető Törvényhatóság, vagy törvényes Bizonyság, vagy rendezett Tanács által, a’ magát lekötelezni szándékozó előtt felolvastatván’s megmagyaráztatván, a’ szokott mód szerint hitelesítve vagyon. Három esztendővel azonban, jelen törvény kihirdetése után, csak az vállalhat magára törvényes erővel biró váltói kötelezéseket, ki Írást tud, a’ fentebbi rendelet csak azokra maradván fel, kik testi tehetetlenség következtében nevöket magok alá nem Írhatják.“ A’ II. Rész 1. czikkjére tett észrevételeket illetőleg, a’ birák kijelelésére nézve annál kevésbé véljük az országos javaslatot megváltozandónak , minthogy a’ nemzet addig az első biróságok legnagyobb része iránt a’szabad választást gyakorolta, ’s azon keresetek, mellyek ezetúl a’ váltótörvényszék ítélete alá tartozandnak legnagyobb részben szabadon választott birák által intéztettek el. Az 1. §-ban javaslóit Törvényszékek számára és helyére nézve, a’ k k. Leiratban annyiban ugyan megnyugszunk, hogy Arad legyen a’ Váltótörvényszék helye, ezen uj elrendezés azonban még szükségesebbé teszi a’ Tiszai és végvidéki kereskedés tekintetéből, melly e’ szerint a’ Váltótörvényszéktől a' kellőnél, nagyobb távolságban maradna, hogy a’ mint ez, az országos javaslatban már az első felterjesztésnél is határoztatott Szegeden szintén egy Váltótörvényszék állittassék fel. A' mi a’ felső Magyarországi Váltótörvényszék helyét illeti, ez iránt szintén előbbi határazatunkhoz annál inkább ragaszkodunk , minthogy Kassa a’ felföldi Váltótörvényszék kerületének éppen közép pontjában esik. A’ 2-ik §. ezek szerint igy lesz szerkesztendő: e) Az Aradi Váltótörvényszék alá tartoznak Krassó, Arad és Zaránd Vmegyék Királyi városáikkal és a’ Németbánsági határőrség, g) A' Szegedi alá Csongrád, Békés, Csanád, Temes és Torontál Vármegyék kir. városaikkal, az Oláh IUyr végvidék, és a’ Csajkások vidéke. Az 5. §-hoz javaslott hozzáadást helyesnek találván, ezen §. következő szavakban megbővitendő : „Magától értetődvén , hogy az itélethozás teljességére kivántató tagok számában mindig több számú bíráknak kell lenni, mint a‘ kereskedők közül választott Ülnököknek.“ — A’ 10. §. iránti figyelmeztetést, miszerint ez a’ mondandónál tovább terjedne, ’s különösen annak második tagja, melly iránt már az i8o5 : 5. törvényezikkely közönséges rendelete fenáll, kihagyatni javaltatik nem véljük elfogadhatónak, minthogy a’ bíráknak per ’s Ítélet esetén kívüli el nem mozdithatásában az igazság törvényes kiszolgáltatásának zálogát látjuk , ’s egy hasznos törvényezikkely rendeletének ismétlését ezer felettinek nem tartjuk. A’ 1 3. és i5. §§-hoz hozzá adandó toldalék, melly a k. k. Leiratban felhozatik nézeteink szerint is az érintett §§. kiegészítéséhez szükséges lévén a’ i3. §. következő szavakkal megbővítendő: „A’ váltó ügyek e’ legfelsőbb Itelőszékén a’ rendes Elnök távolléte vagy gátoltatása esetén , helyét a’ hivatalkorra nézve idősb Ülnök töltendi be, — azok helye pótlását illetőleg pedig, kik bár mi okokból a’ törvényszék ülésében nem lehetnek jelen, az 1728: 24. törvényezikkely 1. <£-ának rendelete, tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra tartassák szabályul.“ A' i5 §-ban pedig ezen szavak után ,,és csütörtökön“ hozzá adandó: ,,ha pedig ezen napokra ünnep esnék, a’ legközelebbi köznapon.“ Az óvásokra és ezekrőli tudósításokra nézve, mellyekről a’ IV. czikkely szól, osztjuk a’ k k. Leirat nézeteit, hogy t. i. önként értetődik, miszerint ezeket, ha külföldi hatóságokhoz intézteinek latin nyelven kell irni, ’s éppen azért ezt törvényben különösen megemlíteni szükségtelennek nézzük. A’ 60-ik §. szerint a’ Törvényszéknek járó letéteményi díjbői származható visszaélések iránt, a k. k. Leiratban nyilványított aggodalom megszüntetésére elegendőnek tartjuk a* 33-ik §. rendeletét, melly a feleknek megengedi, hogy a’ kérdéses váltó somma magánszemélynél is tétethessék le, ezen esetben pedig nem járván a’ törvényszék tagjainak azon letett díj, melly a’ 60-ik szavai szerint csak azt illeti, ki a’ letéteményt őrzi ’s érte felel, a’ visszaélések elkövetésére ösztönző inger ellegendően korlátol tat ik. Végre a’ 78. §. következtében a’ terjedelmesebb kereskedői perekben követendő eljárás módjára nézve tett javaslatot alaposnak tartjuk, ’s e' szerint a’ gt. §. után következő uj §. be lesz iktatandó: 92. §. Ha a’ biróság a’ váltótörvényszéknél béjegyzett kereskedők, vagy gyártók egymás köztti pereikben azt találná, hogy a’ panaszos ügy terjedelmesebb, és nagyobb tömege miatt más perek nyilványos késleltetése nélkül szóbeli utón nem végeztethetnék, a’ perbeli feleknek végzés által meghagyja , hogy mindenik fél egy egy választott birót nevezzen ki, az illy formám kinevezett választott birák pedig egy Elnököt fognak magoknak válásztani Ezen választott biróság előtt a’ Cj 138. Ülés húsai. Aprilis. 25. 1840.
