1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 137. ülés
50 mind a' mellett is, a’ választott polgárságnak ellenmondása nem használván, senátori ’s esküdti helyekre idegenek hozatnak be, és igy választási joga a' polgárságnak ez által meg van sértve« 2. A’ város kir. Adománylevelében foglaltatik azon szabadsága, hogy kir. Biztos rendkívüli hatalommal lévén felruházva, több hivataloknak kinevezését magának tulajdonította. 3. Az udvari Cancellaria által kiadni szokott parancsolatjában ezen szavak foglaltatván: >?ut cjvitas omnia ea, epiae pro antevertendo orthodoxae fidei Romano-Catholicae praejudicio utilia fore videbuntur, pacate tractet“ a’ már feljebb említett törvényczikkely tartalmával ellenkezőnek találván, a’ kölcsönös viszonosság iekintetéböl is sérelemmé válnak, ’s ezek alól Ö Felsége által magát feloldoztatni kéri. — Most a’ királyi Válasz ezt mondván. A’városi tisztiség építése csak a' szükség esetében bízatván eddig is a’ kft-. Biztosra, küjönben pedig az a’ városi Tisztség által vitetvén végbe, Ö Felsége gondoskodni fog jövendőben is arról, bogy valamint Debreczen városában, úgy az Ország más kir. városaihoz is csak az 1 7J5: 36-dik törvényczikkely értelmében fognak az 1790: 26 dik törvényczikkely tartalmához magukat alkalmazandó kir. Biziosok elküldetni. , A’ mennyiben Debreczen városa kivánatának, különösen az 1608: i3 ik törvényczikkely él teiméhez képest elég téve nem lenne , a’ sérelem továbbá újonnan felterjesztetik. 137. Vies írásai Aprilis 21. 1840. 319-dik SZÁM ALATT. Felírása a’ Karoknak és Rendeknek Somogy Vármegye által a’ Drávának határárában leendő általmetszése tárgyában előterjesztett sérelem iránt. Felséges Császár, és Apostoli Király, Legkegyelmesebb Urunk! Somogy Vármegye előterjesztette, hogy a’ Dráva folyó rendez ése, ezen való hajókázbatás előmozdítása, a' kereskedés könnyebbitése,’s ezen folyó rendetlen tekervényei által okozott, ’s okozandó károk elhárítása tekintetéből még dicső emlékezetű elhúnyt Felséges Ferencz Királyáltál, egy királyi Biztosság neveztetvén, ez egy részben az illető Törvényhatóságok érdekeit szerencsésen megegyeztetve, némellyekben sikeresen munkálodott; — midőn azonban e’ munkálodását, a’ hatóságnak hálásan említi, el nem halgathatja egyszersmind aggodalom telly es panaszát az eiáut, hogy noha a’ királyi biztosság 1822-ben munkálodását befejezvén, Somogy Vármegyében fekvő Herestnyei, A izvárí, Bellovári helységeknek a’ Dráva ragadó árjai elől leendő megmentésére, a' A arasd Szent Györgyi határ őrségi Brodi helység háta megett, három általmetzéseket szükségesnek talált, és ez által a’ Dráva általános rendezésére mind többi fen előadott tekinteteknek megfelelő czélszerü által metzésekkel eszközleni kívánta, hogy a’ Dráva vi. zenek folyása ez által 8000 ölekre rövidítve, ’s egyenes vonalra szorítva a‘ hajózás tetemesen könnyebbitetvén elősegéltessen,’s a' sebesen rohanó árvíz annál hamarébb eltakarodván, felhívott megyebeli helységei, mellyek leginkább a’ viz árjának kitétetve évenként mind inkább a' partok elmosásával fogyasztottak , ezen veszedelemtől megmentessenek. Noha ezen czélirányos határozat a’ biztosságon jelen volt határ őrségi katonaság által is helybe hagyatván, ’s efogadtatván, köz állapodást nyert, és későbben az országos építő Kormány által is, mind a’ Dráva rendezésekor elkerülhetetlen szükséges, belyeseltetett, semmit nem kételfedvén, hogy ebbeli igazságos óhajtása sikerülend , a’ fenemlített vízi munkálatoknak eszközlésben vételén, az i834-ki Aug. 2t. i836-ik November 24-én a Nagyméltóságú Helytartó Tanácshoz, íigy l83y. Aug. i* Magához, O Felségéhez intézett alázatos felírásaiban ismételve szorgalmazta, — történt mindazonáltal, hogy miután ezen javait, elfogadott, ’s akkor helyben hagyott általmetzések által, véghelyi Brod helység földjének egy részével, a’ Dráván innen esett volna, ezen alkalmatlanságok tekintetéből, a’ véghelynek, a hadi fő építő Kormány, és fő hadi Tanács előterjesztésére ebbeli, mint a’ mérnöki tudomány elveivel egyező, mint minden mellék tekintetek félre tételével, a’ Dráva általános rendezésére hasznos, és a’felhívott helységeknek a’vég pusztulástól való megmentésére egyedül való eszköztől, a’ megye el vittetett olly formán , hogy a’ tagadó válasz nem is hozzá, hanem a’ királyi Biztoshoz küldetett, ’s három más a’ véghelynek jobban kedvező, és a’ mérnöki tudomány elveinek, úgy a’ Dráva fordulata általános szabályozásának kevesebbé megfelelő a' megyebeli helységeit azonban a’ veszélytől, semmikép meg nem mentő általmetzések a’ fő mérnöki hivatal tisztje által javallatván, mindazonáltal, sem az egyik, sem a' másik mód, mind eddig nem foganatosíttatott; — minthogy pedig már Heresztnyei helység nagyobb részben vég pusztulásra jutott, Vízvár, ’s Bellovár pedig hason leromlásnak kitétetve vagyon, de a’ mi legveszélyesebb, a' Dráva vize Heresztnyénél, ba az előtt három évek-
