1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
3G 154. Ülés írásai. Május 13. 1840. «vei közgyűlés valamelly tónak, mocsárnak, vagy lolvó víznek rendezését vagy leeresztését elhatározza, annak végbevitelét senkinek a' közbirtokosok közül az okozott kárnak ’s költségeknek az illető Szolgabiró által rövid utón megveendő kétszeres megtérítésén felül, 100 frt. vagy egy hónapig terjedhető árestom büntetése alatt, akadályozni nem szabad. 7. §. Az ekképen elrendelt vízi munkaiatokra szükséges költségeket a’ közbirtokosok közül kiki, birtokához és a’ nyerendő haszonhoz aránylag fizetni tartozván — ha hogy azt teljesíteni vonakodnék, az 1836 : XXXVI. törvényeikkely szerint szóbeli per utján lészen rajta megveendő. Midőn pedig az Hlyeién közhasznú munkák egészen befejeztetvén, jótékony hatásukat és következéseiket már egészen kifejtették, azok, kik az illyetén munkálatokból reájok háromlott jobb lét , vagy haszonhoz aránylag, az eleve megállapított kulcs szerint illetőségükön felül fizettek volna, azt, a’ mi reájok a' valódi haszon arányán túl vettetett ki, az ezen szakaszban kijelelt bíróság előtt visszakövetelhetik. 8. §. Midőn több Törvényhatóságok határain keresztül folyó vizek rendezése vétetik czélba.vagy pedig több Törvényhatóságok valamelly viz szabályozását közös erővel eszközölni, és határaikat a’ keresztül folyó víznek károsításai ellen oltalmazni kivánják, illy esetben , ha a’ szabályozás tervére nézve egymás között nem egyezhetnének meg, a’ meg nem elégedő félnek szabadságában álland a' Helytartó-Tanácshoz folyamodni, és a' létre hozni ezélzott terveknek vizmérnöki tekintetben leendő megvizsgálását a’ munkálat megkezdése előtt eszközölni. Ha pedig valamelly Törvényhatóság a’ ezélzott vizi munkálatot azon oknál fogva, mert azt magára nézve károsnak tartja akaOc yozni kívánná, vagy pedig a’ reá hálomlandó haszon arányában a’ munkálatra szükséges terhek viselésében részt venni vonakodnék, illy esetekben a’ nádorispányi bíróság ruháztatik fel , hogy minden illy nemű kölcsönös követelésekre, és a’ munkálatban leendő részvétel iránti kulcsra nézve fenforogható kérdéseket, az illető Törvényhatóságoknak ’s több vízépítő mestereknek tökéletes kihalgatása után, megpróbálván a' felek között a’ barátságos egyességet , ítélje el, és az előlegesen megállapított terveket végre is hajthassa; a’ szükséges költségeket az illető birtokosok birtokukhoz, ’s a’ nyerendő haszonhoz aránylag viselni tartozván, és semminemű ellentmondásnak helye nem lévén. g. §. A’ folyók szabályozásának könnyítésére határoztatik: hogy azon esetben, midőn a’ szabályozás, vagy áfcalmetszések miatt a’ folyó ágya változik, mind azon birtokosok, kiknek birtoka az általrnetszések , vagy más vizi munkálatok eszközlésére valamelly részen megkivántató lenne, a’ szabályozás czéljára elvágott földre nézve, — úgy szinte azok is, kiknek birtoka a’ czélba vett munkálat következésében , a’ folyóra nem dűlne, a’ folyón eddig gyakorlott hasznokra nézve az i836:XXV-dik törvényezikkely 3-ik §. rendeleté szerint tökéletesen kármentesíttessenek. Ezen most említett 3 §. rendelete azon esetekre is világosan kiterjesztetvén , midőn az Ország közhaszna, a’ kereskedés vagy hajókázás előmozdítása végett a’ Kormányszék által folyami szabályozások munkába. congregatio Comitatus regulationem aut derivationem alicujus paludis, stagni aut fluvii determinaverit, consummationem illius impedire nemini compossessorum sub poena 100 florcnorum, aut aresti — ad spatium unius mensis extendi queuntis — praeter damnorum et expensarum in duplo refusionem, per concernentem Judicem nobilium via summaria exigendam; licitum esto. §. 7. Ad necessarias operum hydlaulicorum, hoc modo determinatorum, expensas singulo compossessorum pro ratione possessorii et ferendi commodi in proportione concurrere obligato — si quis eorum se in eo praestando morosum exhiberet, vi articuli XXXVI. 1836-ti via processus verbalis stringetur. Dum autem opera hujusmodi communis utilitatis plenarie consummata, salutarem suum effectum et sequelas jam ex integro evolverint, illi, qui a proportione commodi aut utilitatis in se redundantis, juxta clavim praevie defixam, ultra competentiam suam solvissent, id, quod ad se ultra proportionem effectivae utilitatis ejectatum est, coram judice, §-o hoc designato, repersolvendum postulare poterunt. §. 8. Dum regulatio fluviorum, territoria plurium Jurisdictionum permeantium , suscipitur, aut plures jurisdictiones regulationem alicujus fluvii unitis vilibus aggredi, suaque territoria a damnificationibus transcurrentis fluvii praesalvare desiderant, in hoc casu, si intuitu plani regulationis inter se convenire nequirent, parti minus contentae liberum erit recursum ad Consilium Regium Locumtenentiale sumere, et plani, in effectum deduci desiderati, ex obtutibus hydraulicis revisionem ante susceptum opus exoperari. Quodsi autem quaepiam Jurisdictionum suscipiendum opus hydraulicum illam ob causam , quod illud in respectu sui nocivam fore censeat, impediverit, aut onerum operis necessariorum a proportione ferendi emolumenti particeps fieri recusaverit, in his casibus Judicium palatinale activisatur , ut quasvis in respectu hujusmodi mutuarum praetensionum, et clavis capiendae in opere partis subversari queuntes quaestiones, post plenariam respectivarum Jurisdictionum, pluriumque hydraularum exauditionem, tentata inter partes amica etiam complanatione , dijudicet, ac praevie stabilita plana ad effectum quoque deducere valeat; respectivis possessoribus sumtus necessarios a proportione possessorii, capiendique emolumenti ferre obligatis, nec ulla contradictione locum habente. §. g. Pro facilitanda fluviorum regulatione determinatur: ut in illo casu, dum alveus fluvii per regulationem , aut transectionem alteratur, singuli possessorum, quorum possessoria ad effectuationem transectionum , aut aliorum operum hydraulicorum aliqua in parte necessaria evaserint, intuitu terreni scopo regulationis rescissi, — non secus et illi, quorum possessoria in sequelam suscepti operis fluvio non amplius adjacerent, intuitu emolumentorum, hactenus in fluvio habitorum, juxta dispositionem §-i 3-ii art. XXV. 1836, plenariae indemnisentur, dispositione §-i hujus 3-ii nunc memorati, ad illos etiam casus diserte extensa , dum pro publico Regni commodo, aut promotione commercii et navigationis per Dicasterium regulationes fluviorum praesuscipiuntur. % %
