1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
143. Vies h •ásni. Május 13. ISlO. \ 15 clőadhatása soha ki nem záralhatik, — elégteleneknek taláiandja, az eln)arasztaló ítéletet reá ugyan mondja ki, ’s azt szinte a' helybeli Elöljárók vagy két más tanuk jelenlétükben rögtön hajtsa is végre, az eljárás módjáról szálló jegyzőkönyvi kivonatot és Ítéletet azonban a’ megbüntetett jobbág) nak — ha az úgy kívánná — egész kiterjedésében ’s ön vagy megbízottja aláírásával meghitelesítve, mindenkor és ingyen adja-ki. — Egyébiránt A' fölrlesúr vagy megbízottja végzetén meg nem nyugvó jobbágy részére, a' birtokon kívüli felebbvitel, 's illy czélból a’ kerületi Szolgabirólioz lehető folyamodás szabadon fenhagyatván, — a' kerületi SzoJgabiró illy esetekben a’ mcgyctóli kiküldetését sem várva, a’ felek meghalgatásával, a’ szoros vizsgálatot tegye meg, 's tudósítását , minden iratokkal és a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, a’ köz Törvényhatósághoz késedelem nélkül beadván , az egész dolog a’ megyének legelső alkalommal tartandó úrbéri törvényszékén megvizsgáltatva Ítéltessék el. 8. §. l’gyan azon YH-dik törvényezikkely S-ik § sa 1-sö szakaszának rendelete, azon szavak után : „A5 házas zsellérek pedig fejenként fél ölfa összevágásával kötelesek“ kezdve, következőkép változhatva módosittatik : Egyébiránt a' törvénynek ezen rendelete az ölfa vágás és behordás tekintetében Posega, Veröczc és Szeréin Vármegyékre nézve is kiterjcsztetik ; a’ mennyiben azonban az említett három megyékbeli némelly helységekben az ölfa vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Temes, Torontói és Krassó vármegyékben is, hol e’ czím alatti úri adózás eddig sem divatozott, az e’ részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik. 9. §. Az 1836-ik évi Vili—ik törvényezikkely ekkép bővíttetik: Megengedtetik : hogy a’ földcsúr és jobbágy közti szabad eg) esség által meghatározandó bizonyos általános sommá fizetésével akár eg) es jobbágyok, akár egész községek, földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat, (az úri hatóság azonban sértetlen hagyatván) lökélletesen és örök időkre úgy megválthatják, hogy az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések, mint úrbéri örökös kötések, az 1 S3tí-dik évi Y 111-dik t. -czik. 3-dik §-ban előszámlált eseteken kívül, bár melly tekintetbuli felbontásoknak többé helye nem lészen, ’s a’ megváltás fejében lefizetett sommá törvény előtt teljesen azon természetű leend , miilyen a’ megváltott úrbéri telek vala; — és ennél fogva a’ törvény további rendelkezéséig batároztatik : hogy Illy megváltások eseteiben a’ megváltási tőke sommák a’ törvények értelmében biztosított állapotban tartassanak, olly módon : bogy ha ezen megváltások koronái, egyházi vagy közalapítványi jószágokban történtek, a’ megváltási tőke-summák teljesen biztosított állapotban! fentartásáraa’ magyar kir. Helytartótanács, és illetőleg a’ királyi Fiscus ügyeljen fel, és az, kit a' megváltott úrbéri javak jövedelme illetett, azon tőke sommától járó kamatokat szedje ; ha pedig magános javakban történnek, a’ megváltási sommára nézve törvényes jogaikat minden illető felek biztosíthassák. Egyébiránt nunquam denegari potest, pro insufficientibus compererii, ferendam convictivam Sententiam peraeque praesentibus loci Primoribus, vel duobus aliis testibus effectui e vestigio mancipet; de qualiter attamen gesta rei serie sonantem Protocoili extractum et sententiam, poena affecto colono, hic ita desideraverit, per extensum, adjecta propriae suae subscriptionis fide, semper et gratis extradabit. In reliquo Pro parte coloni Sententiae dominált non acquiescentis extra dominium appellata, et hoc scopo formando ad proccssualein Judicem nobilium recursu in salvo relictis, — processualis Judex nobilium in similibus casibus non exspectata sui per Comitatum cxmissione, strictam investigationem, auditis partibus peragat, et relationem suam cum omnibus actis, extractuque respectivi protocolli dominalis publicae Jurisdictioni sine mora exhibebit, sicqtte dein totum hoc negotium, iu celebranda proxima urbariali Sedria revidendum, decidetur. §. 8. Ejusdem Articuli Vll-mi §-i 8-vi sectionis 1-niae pro\isio post verba „Inquilini vero domiciliati smgillative mediam orgiám consecare tenentur“ incipiendo, sequentibus modificatur: ,,In reliquo legis hujus dispositio, in respectu consecutionis et devectionis lignorum, ad Comitatus etiam Posega, Verőcze et Szeréül extenditur; in quantum nihilominus in nonnullis praeattactarum trium Comitatuum possessionibus, consectio et devectio lignorum hucdum in usu non fuit, prout et in Comitatibus Temes, Torontál et Krassó, ubi sub titulo hoc nullae hactenus praestationes obveniebant, hac in parte praeexistens usus deinceps etiam manutenetur. §.9. Articulus VIII. 1836-ti sequentem in módúin extenditur: Admittitur, ut seu singillativi coloni, seu totae Communitates in certa aversionali, liberaque inter Dominum terrestrem, et colonos conventione determinanda summa, praestationes, labores et datias (jurisdictione tamen dominsli salva) plenarie et in perpetua tempora ids redimere valeant, ut stipulationes ei libera hac conventione profluentes, velut perennales urbariales contractus praeter casus in §-o 3-tio Articuli VIII. 1836-ti recensitos, nullo penitus sub oabtutu invalidari possint, et summa titulo redemtionis deposita coram jure ejusdem considerationis sit, cujus erat urbarialis fundus redemptus; et ideo usque ferendam ulteriorem provisionem legis, decernitur: ut In ejusmodi redemtionum caäibus redemtionalis summa capitalis in sensu legum, in statu securo conservetur, ea ratione: ut, si redemptiones hujusmodi in coronalibus, ecclesiarum vel fundationum bonis praesusceptae fuerint, securitati capitalis summae redemptionalis Consilium Regium Locumtencntiale, et respective Fiscus Regius invigilet, et quem proventus bonorum redemptorum concernebant, ille capitalis quoque redemptionalis Interusurium percipiat; si vero redemptiones hujusmodi in privatis bonis locum haberent, cunctae concernentes Partes de securitate juris sui, in respectu summae redemptionalis, sibi prospicere possunt. In reliquo D *
